Teljesülhet Orbánék követelése, Ukrajna visszaállítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait

Alapjaiban változhat a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzete egy ukrán törvénytervezet alapján, amelyet pénteken mutatott be Denisz Smihal ukrán kormányfő az ország nemzeti kisebbségeit képviselő meghívottak előtt. A tervezet lényegében kiiktatná azokat a passzusokat, amelyek a magyar kormány szerint ellehetetlenítik a kárpátaljai magyar közösség anyanyelven való tanulásának, sőt, általában az anyanyelv használatának a jogát.

A megbeszélésen Smihal azt mondta, kormánya a hétvégén beterjeszti a kisebbségi törvényhez kidolgozott módosító javaslatokat, és azokat a terveik szerint sürgősségi eljárásban december 8-án második olvasatban is megszavazza a parlament. Így néhány nappal az előtt lépne életbe a törvény, hogy megkezdődik a december 13-15. közötti EU-csúcs, amelyen döntenek arról, hogy a tagjelölt Ukrajna megkezdheti-e a sok évig tartó csatlakozási tárgyalásokat, amelyeknek leghangosabb ellenzője a magyar kormány, elsősorban épp a kisebbségek helyzetét kifogásolva.

„Ha elfogadják a törvényt ebben a formában, az bizonyítja, hogy Ukrajna valóban elszánta magát a reformra, és megértette, hogy az EU elvárásait teljesíteni kell”

– mondta a Telexnek a találkozón jelen lévő Zubánics László. Az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) elnöke szerint a tervezett módosításokkal a kisebbségi nyelvhasználat megfelelő biztosítékokat kap, bár így is sok finomítanivaló lesz. A kisebbségi törvény várható elfogadása után fél éven belül ahhoz kell igazítani minden vonatkozó törvényt, rendeletet.

Zubánics szerint a kijevi kormány kész szembenézni azzal is, hogy lesznek olyan, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban felgyorsult nemzetépítést követelő radikálisok, akik kifogásolják majd az új kisebbségi törvényt. Az, hogy Ukrajna elindulhasson az EU-tagsághoz vezető hosszú úton, most mindennél fontosabb.

Nem lépne életbe a kifogásolt nyelvi passzus

A kormányfő által bemutatott törvénytervezet elfogadása esetén jövő szeptemberben biztosan nem lép életbe az a kifogásolt törvény, amely Orbán Viktor kormánya szerint a legfőbb oka volt annak, hogy Magyarország nem támogatta Ukrajna euroatlanti integrációját. Az ugyanis a magyar és a román kormány szerint is ellehetetlenítette volna a kisebbségek anyanyelvi oktatását. A most javasolt módosításokhoz egyébként a román szabályozást vették alapul, ehhez Kijev szoros párbeszédben is állt Romániával.

A parlament elé kerülő legújabb módosítás tesz még egy korábban is javasolt kitételt: eszerint mindez azokra az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekre vonatkozik, amelyek az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik. „Az oktatási intézményekben az oktatási folyamat nyelve az államnyelv. Azokban az osztályokban (csoportokban), amelyekben az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozó nemzeti kisebbségek tanítási nyelvei vannak, az oktatási folyamatban az adott nemzeti kisebbség nyelvének használatához való jog biztosított” – mondja ki a törvényjavaslat.

Nem érvényes tehát az orosz nyelvre, amelynek visszaszorítása volt a szabályozás célja 2014, de különösen 2022. február 24. óta.

A Krím orosz annexiója, majd a kelet-ukrajnai harcok nyomán megjelent szakadárállamok létrejötte következtében világossá vált, hogy milyen nagy szerepet játszott az orosz nyelvű lakosság körében az orosz állami propaganda. Ennek a befolyásolási eszköznek a gyengítését célozták a nyelvtörvények, amelyek azonban elérték az ország nyugati végén élő magyar, szlovák, román és lengyel kisebbséget is.

Ukrajna korábban a Velencei Bizottság állásfoglalása nyomán már tett engedményt, kivette a törvény hatálya alól a magán, alapítványi és egyházi iskolákat, ahol továbbra sem kötelező ukránul órát tartani, igaz, az érettségi ukrán nyelvű része éppúgy érvényes azoknak az iskoláknak a diákjaira is. A mostani módosításokkal azonban az állami iskolák is mentesülnek az ukrán nyelv fokozott használatának követelménye alól.

A magyar kormány által kifogásolt, a magyar–ukrán kapcsolatokat mélypontra vivő szabályozás felmenő rendszerben, többszöri módosítás után jövő szeptembertől lépett volna életbe: eszerint a négy alsó osztályban folyhatott volna csak teljes egészében az adott térségben élő nemzetiség nyelvén az oktatás a nemzetiségi iskolában, míg az 5–9. osztály között a tanórák 20-40 százaléka kellett volna, hogy ukránul legyen, 9–12. osztályban pedig már 60 százalékuk. (Az arányok az óraszámokra vonatkoztak, nem a tantárgyak számára.) Mindez a pénteken bemutatott módosítások alapján érvényét veszti, teljes egészében maradhat érettségiig magyar nyelven az oktatás Kárpátalja mind a 71 magyar iskolájában.

Érettségizni is lehet magyarul

Az oktatási reform sok lépcsőt járt meg Ukrajnában az elmúlt 20 évben – kezdve a 12 fokozatú osztályzástól a nyelvet érintő, legvitatottabb részig, a felsőoktatás pedig áttért a bolognai rendszerre.

2008-tól lépett életbe Ukrajnában az országosan egységes érettségi külső független értékelés (ZNO) néven, amelynél már kötelező tantárgy volt az ukrán nyelv és irodalom, majd az ukrán történelem, mindkettő ukrán nyelven. A többi tárgy esetében a kárpátaljai magyar iskolákban végzős diákok magyar fordításban kapták meg a kérdéseket, ez jelenleg is így van.

Emellett van az érettségi másik fajtája, az úgynevezett multiteszt. Ukrajnai felsőoktatási intézménybe való felvételihez mindkettő megfelelő, de Magyarországon csak a ZNO-t fogadják el emelt szintű érettséginek, a multitesztet nem.

A multitesztet is le lehetett tenni magyarul – illetve a többi nemzeti kisebbségi nyelven –, de tavaly a háborúra hivatkozva a teszt csak ukránul készült el. A törvény alapján azonban továbbra is lehetőség lesz magyarul érettségizni, ez alól, ahogy korábban is, az ukrán nyelv és irodalom, valamint Ukrajna történelme lesz kivétel.

Érvénytelen a nyelvszabályozó körlevél is

Szóba került a megbeszélésen az a körlevél is, amelyet az oktatási minisztérium adott ki a közelmúltban. Ebben az állt, hogy ösztönözni kell az iskolákban a tanárok és a diákok között is az államnyelv használatát. Ezt nehéz nem úgy értelmezni, hogy a tanmeneten kívül is vissza kívánta szorítani a kormány a kisebbségi nyelveket. Bár ukrajnai háttérbeszélgetéseken mindig hangsúlyozzák, hogy mindez az orosz nyelv visszaszorítására irányul, a levél nem erről szólt.

A pénteki megbeszélésen azonban – amelyen az oktatási miniszter is jelen volt – világossá tették, hogy ez nem érinti a nemzetiségi nyelveket.

„A körlevél tárgytalan. Ez nem csupán azt jelenti, hogy visszaáll minden korábbi szabály, de azt is, hogy az iskolai kommunikációban a nemzetiségi nyelvek az államnyelv mellett azonos feltételekkel használhatók. Erről tehát mindenki maga dönt”

– magyarázta Zubánics, aki maga is kritikusa volt az ukrán nyelv iskolai jelenlétét növelő kijevi törekvéseknek.

Hogyan alakul a magyar–ukrán viszony?

A magyar kormány legfőbb kifogása Ukrajnával szemben évek óta – jóval az Oroszország által tavaly indított háborút megelőzően is – az volt, hogy a szabályozás egyre inkább ellehetetleníti a kárpátaljai magyar közösség anyanyelvének használatát. Ez az iskolán kívül is érvényes volt, a kisebbségi törvény elvárta volna, hogy a magyar közösség által szervezett rendezvényeken vagy a magyar színházi előadásokon is biztosítsanak ukrán tolmácsot, ha erre igény van. Ez a szabályozás nem tűnik el, de enyhül: erre csak akkor van szükség, ha a résztvevők legalább húsz százaléka, de legalább 20 fő ezt három nappal a rendezvény kezdete előtt kéri.

A szigorodó kisebbségi törvény és az oktatási törvény nyelvi passzusa volt az oka annak, hogy a magyar kormány igyekezett lassítani Ukrajna intézményi közeledését és az EU-hoz és a NATO-hoz. Több magas szintű találkozót éveken át blokkolt – bár az alacsonyabb szintű szakmai találkozók elé nem gördített akadályt.

Kérdéses azonban, hogy a mostani módosítással minden feszültség elillanna-e Kijev és Budapest között.

Az elmúlt években szerzett sértettséget jelzi Olha Sztefanisina legutóbbi nyilatkozata is, amely szerint egyenként egyeztet az érintett országokkal az EU-val való csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, de nem fog „különleges kivételeket” tenni egyetlen kisebbségnek sem. Az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes nyilatkozata nyilvánvaló dolgot mond ki, természetes, hogy nem tehet olyan engedményt a magyar nyelvhasználatra, amit nem ad meg a szlovák, a román vagy a lengyel közösségnek. Magyar részről azonban nem is volt ilyen elvárás.

Sztefanisina szavai inkább odaszúrásként értelmezhetők: nehogy úgy tűnjön, hogy Ukrajna a magyar kormány sokszor zsarolásnak minősített lépései miatt tett engedményt – annak ellenére, hogy ezek az engedmények minden érintett kisebbségnek valóban jelentősek.

Azonban magyar részről sem biztos, hogy minden rendeződik, annak ellenére, hogy a fő kifogások a nyelvi szabályozásról, a kisebbségi jogokról szóltak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban arra figyelmeztetett: Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak. Szijjártó legutóbb két hete beszélt arról, hogy Ukrajna nem teljesíti az EU-tagjelölti státuszhoz szükséges feltételeket, az országban kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.

Ukrajna az Európai Bizottság javaslatára már tavaly megkapta a tagjelöltséget, erről az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács döntött egyhangúlag, azaz Orbán Viktor jóváhagyásával 2022 júniusában. Az EU hét területen reformokat vár el. Ursula von der Leyen bizottsági elnök november 8-i nyilatkozata szerint a követelmények „jóval több mint 90 százalékával” sikerült végezni. A részletes jelentés a hétből négy területet tekint teljesen lezártnak, de a kisebbségvédelmet, valamint a korrupció elleni harcot és az oligarchaellenes intézkedéseket nem.

Von der Leyen azt javasolta, hogy hivatalosan nyissák meg a csatlakozási tárgyalásokat, de a tagállamok csak akkor fogadják el a tárgyalási keretüket (azaz a saját álláspontjukat, amely alapján az Európai Bizottság a gyakorlatban egyezkedni tud Ukrajnával), ha a keleti tagjelölt végzett a folyamatban lévő reformokkal. Ezeket az Európai Bizottság jövő márciusig értékelné újra.

Szijjártó erre reagálva mondta, hogy a magyarok elvárják, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek azokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkeztek. Arról is beszélt, hogy mivel Ukrajnában háború van, így sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül, a választásokat sem tartják meg. „Nyilvánvalóan abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, hogy Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek.”

Az EU-s pénzekre is kifuthat a magyar blokkolás

A kisebbségi jogok helyzete fontos hivatkozás maradt, ugyanakkor az utóbbi időben ettől egyre inkább ellépett a magyar kormány Ukrajna általános alkalmatlanságának emlegetése felé. Erre utal Orbán Viktor legutóbbi levele Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. A Politico szerint arról írt a magyar kormányfő, hogy kisiklatja az Ukrajnáról szóló tárgyalásokat, amennyiben az uniós vezetők nem kezdenek stratégiai megbeszélésbe a Kijevvel kapcsolatos politikájukról.

Orbán Viktor az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzete miatt nevezte sürgősnek a megbeszélést, azt írta: addig nem születhet döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról vagy a további oroszellenes szankciókról. Ebben a levélben már semmiképp sem központi elem a nem megfelelőnek tartott ukrajnai kisebbségi törvény, amelynek tervezett módosítása már megfelelő is lehetne a magyar kormány szempontjából is.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy Charles Michel hétfőn Budapesten találkozik Orbánnal, minden bizonnyal azért, hogy a már EU-tagjelölt Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését érintő lehetőségekről tárgyaljanak.

De arra, hogy a fókusz elmozdult a kisebbségi törvényről, utal Kovács Zoltán pénteki posztja is. A kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára a Nézőpont Intézet felmérését idézte, amely két Ukrajnával kapcsolatos kérdést tett fel. A válaszokat jelző ábrák ugyan hibásak voltak – felcserélték bennük az egyetértők és egyet nem értők csoportját –, de sokkal fontosabb maga a kormányközeli intézet által megfogalmazott kérdés:

• „Egyetért vagy nem ért egyet a javaslattal, hogy az EU tagállamai további 20 milliárd eurót adjanak Ukrajna felfegyverzésére?
• Egyetért-e ön Ukrajna pénzügyi támogatásával, amennyiben ez azzal jár, hogy Magyarország nem kapja meg az EU támogatását?

Az egyik kérdés arra utal, hogy általában kell elutasítani Ukrajna további pénzügyi támogatását, a második viszont jelzi, hogy Magyarország a jogállamisági kifogások miatt visszatartott EU-s pénzek visszaszerzésével köti össze Ukrajna támogatását, noha a kettőnek egymáshoz nincsen köze.