Szijjártó Péter: Ha Ukrajna belépne az unióba, a háború bejönne a közösségbe, amit senki nem akarhat

Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni. Ha az ország belépne az unióba, a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Lisszabonban az Európai Bizottság friss bővítési csomagjára, írja az MTI.

Az EU végrehajtó testülete szerdán javasolta a többi uniós szervnek, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. A biztosi kollégium ezen kívül ajánlást tett arra, hogy Grúzia is kapja meg a tagjelölti státuszt, Bosznia-Hercegovinával pedig indítsák a csatlakozási tárgyalásokat, amint az ország kellően eleget tett a tagsági kritériumoknak.

A külügyminiszter szerint Ukrajna nem teljesítette az EU-tagjelöltséghez megszabott feltételeket. „Mivel az Európai Bizottság szerint sem teljesítette Ukrajna a tagjelöltséghez szabott feltételeket, ezért

mi semmilyen továbblépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében”

– mondta Szijjártó Péter.

Ukrajna ugyanakkor bizottsági javaslatra már tavaly megkapta a tagjelöltséget. Erről az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács döntött egyhangúlag, azaz Orbán Viktor jóváhagyásával 2022 júniusában. Az EU hét területen reformokat vár el. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdai nyilatkozata szerint a követelmények „jóval több mint 90 százalékával” sikerült végezni. A részletes jelentés a hétből négy területet tekint teljesen lezártnak, de a kisebbségvédelmet, valamint a korrupció elleni harcot és az oligarchaellenes intézkedéseket nem. Ursula von der Leyen azt javasolta, hogy hivatalosan nyissák meg a tárgyalásokat, de a tagállamok csak akkor fogadják el a tárgyalási keretüket (azaz a saját álláspontjukat, amely alapján az Európai Bizottság a gyakorlatban egyezkedni tud Ukrajnával), ha a keleti tagjelölt végzett a folyamatban lévő reformokkal. Ezeket az Európai Bizottság jövő márciusig értékelné újra.

Szijjártó Péter szerint mivel Ukrajnában háború van, így sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül, a választásokat sem tartják meg.

„Nyilvánvalóan abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, hogy Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek.”

Ráadásul a külügyminiszter szerint „különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése”. Azt mondta, a magyarok elvárják, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek azokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkeztek.

Viszont szerinte a nyugat-balkáni országok csatlakozása lendületet és új energiát hozhatna.

Szijjártó Péter azt is üdvözölte, hogy Grúzia „megkapta a tagjelölti státuszt”. Erre az Európai Bizottság csak javaslatot tett, bár látványos ellenzésnek egyelőre nincs jele a tagállamok felől, amelyek a bővítési folyamat kulcsfontosságú lépéseiről, így a tárgyalások megkezdéséről és a tagjelöltségről döntenek egyhangúlag. A tervek szerint a tagállami vezetők legközelebb decemberben ülnek össze, így ekkor határozhatnak a bizottsági ajánlásokról.