Kárpátaljai magyarok arra kérik Orbánt, ne fúrja meg Ukrajna EU-csatlakozását

Nyílt levéllel fordultak Orbán Viktorhoz és az Európai Tanács elnökéhez a kárpátaljai magyarok képviselői annak érdekében, hogy a magyar miniszterelnök és Charles Michel tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy támogassák Ukrajna EU-csatlakozásról szóló tárgyalásainak megkezdését, amiről a december 14-15-i EU-csúcson születhetne pozitív döntés, ám a magyar kormány egyelőre elutasítja azt.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) által a Facebookon ukránul és magyarul is közölt nyílt levél reakció a magyar kormány nyilatkozataira, amelyek egyértelműen elutasítják, hogy Ukrajna időpontot kapjon a tárgyalások megkezdésére. Hosszú folyamatról van szó, Ukrajna tagsága így is évtizedes távlatban lenne, így az a veszély nem fenyeget, hogy Ukrajna felkészületlenül válna a közösség tagjává.

A levél kiemeli, hogy Ukrajna fontos lépést tett a kisebbségi törvény módosításával, biztosítva a magyar nyelvű oktatás megőrzését. A törvény elfogadásáig ennek hiánya volt a magyar kormány legfontosabb kifogása Ukrajnával szemben. A kárpátaljai magyar közösség képviselői jelezték, hogy az elfogadott törvényt ők maguk is támogatják. A december 8-án megszavazott törvényről itt olvashat bővebben.

• A nyílt levelet aláírta a Fidesz kárpátaljai politikájához konstruktívan viszonyuló Babják Zoltán, Beregszász polgármestere;
• Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke;
• Rezes József, az Ukrán–Magyar Regionális Ifjúságfejlesztésért Alapítvány vezetője;
• Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője és
• Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.

Hiányzik azonban az aláírók közül a Fideszhez közelállónak tekintett Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).

„Az elmúlt évben Ukrajna jelentős előrelépést tett az Európai Bizottság nemzeti kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó ajánlásainak végrehajtása terén. Az ukrán parlament által elfogadott új törvénytervezet jelentős mértékben tükrözi a nemzeti kisebbségek érdekeit, és teljes támogatásunkat élvezi. Ugyanakkor reméljük, hogy az említett komplex törvényben elfogadott valamennyi norma beépül az ukrán jogszabályok normatív dokumentumaiba, figyelembe véve a kárpátaljai magyarság civil szervezetei által tett valamennyi javaslatot. Ez a lépés azért fontos, hogy tanúsítsa Ukrajna elkötelezettségét a különböző nemzetiségű emberek jogainak megerősítése iránt országszerte, többek között Kárpátalján.

Nyomatékosan kérjük az EU valamennyi tagállamának vezetőit, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát az európai integráció útján. A demokrácia és a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása terén tett előrelépés a koppenhágai tagsági kritériumok szerves részét képezi, és úgy gondoljuk, hogy Ukrajna rászolgált arra, hogy támogatásban részesüljön ez irányú erőfeszítései során.

Ukrajna még az Orosz Föderáció által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított invázió alatt is folytatja a szükséges reformok végrehajtását, és hű marad európai integrációs értékeihez.

Hálásak vagyunk az ügy iránti figyelmükért, és reménykedünk egy olyan pozitív döntésben, amely hozzájárul Ukrajna jövőjéhez és az európai közösség megerősítéséhez” – áll a levélben.

A magyar kormány az utóbbi időben már nem a kisebbségi törvényre hivatkozva utasítja el Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, hanem arra, hogy az ország nem működő demokrácia, és az állam korrupt. Hétfőn Brüsszelben az EU külügyminisztereinek tanácsa előtt Ukrajna külügyminisztere tartott sajtótájékoztatót, amelyen közölte: Ukrajna eltökélt a magyar igényeket kielégítő kisebbségi törvény érvényesítésében – a törvényt meg is szavazták –, és a korrupció elleni küzdelem intézményes kereteihez is megteremtették a törvényi feltételeket. Dmitro Kuleba közölte, hogy találkozik is Brüsszelben Szijjártó Péterrel. A két külügyminiszternek egyetlen négyszemközti tárgyalása sem volt azóta, , hogy Oroszország másfél éve teljes értékű háborút indított Ukrajna ellen.

Kuleba szerint Magyarország korábban aktív támogatója volt Ukrajna integrációjának, ezért érthetetlennek nevezte a hozzáállás megváltozását. „Tudjuk, honnan jön ez a narratíva” – mondta Kuleba, ám az eredetét nem nevezte meg, bár egyértelmű, hogy a Kremlre gondolt, miután a magyar kormány Ukrajnával szembeni kifogásait, és az EU-ban a többséggel szemben megfogalmazott magyar álláspontot többször is Moszkva-barátnak minősítették Kijevben, de az EU-ban is.