Orbán: Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezért egyelőre nem támogatjuk az EU-tagságát

Sokévnyi elzárkózás után terjedelmes interjút adott Orbán Viktor a Le Point francia hetilapnak. A miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott Párizsban, miután Orbán azt javasolta, töröljék a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozó napirendjéről Ukrajna EU-csatlakozásának témáját.

Ahogy arról korábban már írtunk, az uniós vezetők december 14–15-i csúcstalálkozóján a 27 tagállam egyetértésére van szükség ahhoz, hogy Ukrajna megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat. Charles Michel november végén Budapesten találkozott Orbán Viktorral, hogy a decemberi EU-csúcs előtt meggyőzze a miniszterelnököt, az a találkozó a jelek szerint nem járt sikerrel. Ezután hívta meg Macron Orbánt – a Politico korábbi cikke szerint azért, hogy személyesen győzze meg a kompromisszumról.

Ukrajna EU-hoz való csatlakozásáról

Orbán a Le Point kérdésére először is leszögezte, hogy „jogilag nem egészen vétó” az, hogy nem támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalásokat. „Mondjuk úgy, hogy nem segítek abban, hogy egy szerintem rossz döntés szülessen. Én úgy látom Európát, hogy ha nem mindenki ért egyet, akkor nincs döntés”.

„Akármit gondolnak Párizsban, Brüsszelben és Hágában, mi pontosan tudjuk, hogy mi történik Ukrajnában. Az Európai Bizottság jelentése, miszerint a hét előfeltételből négy már teljesült, egyszerűen nem igaz. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országaként ismert”

– jelentette ki a magyar kormányfő az interjúban.

Azért sem lehet tag még Ukrajna, mert szerinte a csatlakozása túl nagy pénzügyi terhet jelentene a többi tagállamra nézve. „Ha ezt a mezőgazdaságot beengedik az európai agrárrendszerbe, akkor az másnap tönkreteszi azt. A mezőgazdasági támogatási rendszerünk átalakítása nélkül nem engedhetjük be őket” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor ehelyett stratégiai partnerséget javasol Ukrajnával, melynek keretében különböző, a mezőgazdaságról, vámokról és biztonságról szóló szerződést lehet tető alá hozni Kijevvel. „Egyetértek az együttműködés magasabb szintre helyezésével, de nem a tagsággal. (…) Ha sikerül együtt élnünk, néhány év múlva meglátjuk, hogy Ukrajnát közelebb kell-e hozni Európához” – mondta Orbán.

Akkor sem hajlandó belemenni a tagság támogatásába, ha az EU folyósítja Magyarország számára a befagyasztott támogatási összegeket? – tette fel a kérdést a Le Point. „Természetesen Magyarország mindig kész jó üzleteket kötni, de helyesen kell osztályozni a kérdéseket” – válaszolta Orbán. Szerinte az ukrán kérdés egy történelmi kérdés, amit nem jó összekapcsolni a pénzzel, mert az káoszhoz vezethet. „Ezért nem kívánok megállapodást kötni az ukrán kérdésben, de más témák esetében készen állok.”

Orbán szerint Magyarországon a közvélemény kétharmada amellett áll, hogy ne kezdődjenek el Ukrajna tagjelölti tárgyalásai – ám erre az adatra vonatkozóan nem mondott forrást a miniszterelnök.

Az oroszországi szankciókról…

A Le Point arra is rákérdezett, hogy hogyan lehet az, hogy bár Orbán az Oroszország elleni szankciókat „hülyeségnek titulálja”, mégis megszavazta őket. A miniszterelnök szerint a általánosságban sosem támogatja a szankciókat, mert „nehéz akár egyetlen példát is találni az európai történelemben, ahol működtek volna”. „Amikor szankciókról beszélünk, mások, különösen az Egyesült Államok megkerülik őket és sikeres üzleteket hajtanak végre” – jelentette ki. Elmondása szerint Magyarország csak olyan szankciókat vétóz meg, amelyek az energiaszektort sújtják. Ez egyébként nem igaz: az Orbán-kormány többek között Kirill pátriárkát is leszedette a szankciós listáról.

Ami a Putyinnal való barátságát firtatta a lap, a miniszterelnök a következőket mondta: „Oroszországban a fő kérdés nem a szabadság, hanem az, hogy sikerül-e fenntartani egy hatalmas terület egységét, amelyet szinte lehetetlen egészében fenntartani. Irreális azt várni, hogy Oroszország olyan legyen, mint Európa.”

Orbán szerint az ukrán–orosz, az izraeli–palesztin és az örmény–azeri konfliktus mind ugyanolyannak tűnik.

Szerinte ez „a Nyugat a világ többi része ellen” felállás, amivel ő nem ért egyet, mert szerinte a világ két részre való felosztása amerikai betegség. Az Egyesült Államok úgy gondolja, léteznek bizonyos univerzális értékek, melyeket a világon mindenhol ugyanolyannak kell látni, de a neki ez nem tetszik ez a nézet.

A NATO-val kapcsolatos kérdésre válaszul Orbán Viktor közölte, szükség van az észak-atlanti katonai szövetségre, az ugyanis napjainkban sokkal erősebb Oroszországnál. Már csak azért is, mert szerinte „megvan annak a kockázata, hogy az amerikaiak elhagyják Európát”. Ezért ő maga biztonsági kérdésekben a centralizáltabb megközelítést részesíti előnyben. Más kérdésekben azonban szokás szerint a decentralizált, tagokra hagyott döntési folyamatot részesíti előnyben. Ilyen kérdésnek tartja például a migrációt.

A migrációs politikáról…

Orbán arról is beszélt, hogy azért sem támogatja a menekültügyi és migrációs reformot, mert az szerinte nem jó út. Két pont nem tetszik neki a reformban: az első, hogy ha a Bizottság kijelenti, hogy migrációs válsághelyzetben vagyunk, akkor szétoszthatja a migránsokat Magyarországon. A második, hogy ha Magyarország nem fogadja be a bevándorlókat, akkor az országnak fizetnie kéne. De szerinte ha Brüsszel beszámítaná ebbe az összegbe a magyar határvédelemre költött pénzt is, akkor már hajlandó lehet az alkura. „Nos, rendben, hajlandó vagyok fizetni, ha az EU legalább 30 százalékát átvállalja a határvédelemre fordított költségeinknek. Mert több mint kétmilliárd eurót költünk a határok védelmére” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, mely szerint ha Georgia Meloni olasz miniszterelnök repülőgépet kérne Magyarországtól annak érdekében, hogy visszaküldhesse a migránsokat Afrikába, mit tenne, a kormányfő azt felelte: „már vagy százszor javasoltam ezt neki”.

Orbán magára a migrációs ügyek szakértőjeként hivatkozva beszél, és a magyar határkerítés sikerességét ecsetelte. Szerinte ha már bejött az országba egy bevándorló, akkor azt valójában nem lehet kiutasítani – ezért kellene inkább úgy intézni, hogy a menekültek Szerbiában várakozzanak.

„Saját kultúrájukat, a társadalomról alkotott felfogásukat, saját értékeiket képviselik majd. Nem fognak úgy viselkedni, ahogy az értelmiségiek szeretnék, hogy viselkedjenek”

– indokolja a nézetét Orbán.

A jogállamisági kérdésekről és az EP-választásokról…

A francia lap a Magyarország miatt életbe lépett jogállamisági mechanizmus apropóján arról is kérdezte Orbánt, hogy szerinte mi a jogállamiság. A miniszterelnök szerint a jogállamiság szót egy EU dokumentum vagy szerződés sem rögzíti, most mégis politikai eszközként használva támadják vele Magyarországot. Orbán Viktor csak második kérdésre fejtette ki a beszélgetésben, hogy szerinte a jogállamiságba a média szabadsága, az igazságszolgáltatás függetlensége mellett

„beletartozik a hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya, a vallásszabadság, a közösségek szabadsága. Ezt a magyar alkotmány teljes mértékben tiszteletben tartja. Ezek szerintem nagyon hagyományos konzervatív értékek”

– mondta.

Szóba került a Fidesznek az olasz kormánypárt által vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjához való esetleges csatlakozása. Orbán azt mondta, az ügyben folynak az egyeztetések, és örülne, ha a Fidesz tag lehetne, akár a nyári EP-választások előtt, akár utána. Orbán szerint ez egy pragmatikus kérdés.

Jelezte azonban, hogy a Marine Le Pen-féle szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülést (RN) is magába foglaló Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád is „közel áll a Fideszhez”. Sajnálatát fejezte ki, amiért ez a két csoport nem kommunikál egymással eleget.

Ami az Európai Parlamenti választásokat illeti, Orbán szerint jó esélyei vannak a nacionalista pártoknak. Ennek oka, hogy szerinte számos európai ország „demokráciadeficittel” küzd, mert az emberek a politikára immár úgy tekintenek, hogy az teljes mértékben az elit ügye, s úgy vélik, az ő véleményüket már nem hallgatják meg és nem tisztelik. Ezért fordulnak az eliten kívüli tömörülések felé. Orbán kifejtette: a fősodorba tartozó pártok az utóbbi időben csődöt mondtak, így jó idők jöhetnek a választások után a nem hagyományos jobboldali pártokra.