Orbán–Michel-találkozó: „Az EU egysége állandó erőfeszítést igényel”

Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délelőtt a Várban található Karmelitában fogadta Charles Michelt, tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. Havasi Bertalan közleménye alapján Orbán Viktor a decemberi EU-csúcs előkészítéséről egyeztetett az Európai Tanács elnökével. A tárgyaláson Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is részt vett.

„Az EU egysége állandó erőfeszítést igényel és ez a fő erősségünk” – posztolta a találkozóról X-en (a volt Twitteren) Charles Michel.

Politico: Orbán levele áll a háttérben

Ahogy arról a Politico alapján korábban irtunk, Orbán Viktor néhány napja levelet küldött Charles Michelnek, aki az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke. A dokumentumban a magyar miniszterelnök azzal fenyegetett, hogy kisiklatja az Ukrajnáról szóló tárgyalásokat, ha az uniós vezetők nem kezdenek stratégiai megbeszélésbe arról, hogyan kezeljék a keleti EU-tagjelöltet. Orbán Viktor az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzete miatt nevezte sürgősnek a megbeszélést, a lap szerint azt írta: addig nem születhet döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról vagy a további oroszellenes szankciókról. A tagállamok vezetői ezekről a december 14–15-i csúcstalálkozójukon dönthetnek egyhangúlag, azaz bármelyik állam- vagy kormányfő vétózhat.

A Politico szerint Orbán Viktor a jogállamisági okokból blokkolt támogatások miatt fokozza a feszültséget. Az Európai Bizottság múlt héten bólintott rá számos tagállam, köztük Magyarország helyreállítási tervének módosítására, ezzel megnyílik egy kerülőút egy közel egymilliárd eurós előleghez.

Orbán Viktor korábban elismerte, hogy a magyar és az ukrán támogatások összekapcsolása az uniós jog határán billegne. Máskor elismerte, hogy az eredetileg az Ukrajnának adott, idén kifutó pénzügyi támogatás folytatását is tartalmazó költségvetési emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.” Bóka János viszont november közepén azt állította: egyértelműen kimondták, hogy nincs összekapcsolás az ukrán támogatással, ilyen soha nem is volt, és visszautasítja, hogy bárki összekösse a két ügyet. (Korábban talányosan azt mondta, hogy „dolgozniuk kell a politikai kontextuson”.)

Arról, hogy mi ez a költségvetési emelés és hogyan lehet épp az ukrán támogatás hitelrészénél kikerülni a magyar vétófenyegetést, itt írtunk bővebben. Bóka János novemberben arról beszélt, hogy az ügyben „nem állunk időnyomás alatt”, mert a tagállamok és az Európai Parlament elvi alkut kötöttek a 2024-es költségvetésről. Ezt alkalmasnak látja rá, hogy az EU működőképes maradjon, így van idejük, Ukrajnának pedig a közös büdzsén kívül, nemzetközi pénzintézetek és más érintettek bevonásával kellene támogatást nyújtani.

Közeledik a döntés az ukrán csatlakozási tárgyalásokról, engedtek a nyelvhasználatnál

Ahogy arról korábban írtunk, az Európai Bizottság novemberben azt javasolta, hogy hivatalosan nyissák meg a tárgyalásokat Moldova mellett Ukrajnával. A tagállamok viszont csak akkor fogadják el a tárgyalási keretüket (azaz a saját álláspontjukat, amely alapján az Európai Bizottság a gyakorlatban egyezkedni tud Ukrajnával), ha a keleti tagjelölt végzett a folyamatban lévő reformokkal. Erről az Európai Bizottság majd jövő márciusban ad jelentést.

Az EU előzetesen hét területen, köztük a kisebbségi jogoknál várt el lépéseket. A bizottsági elnök szerint a követelmények „jóval több mint 90 százalékával” sikerült végezni. A részletes jelentés a hétből négy területet tekint teljesen lezártnak, de a kisebbségvédelmet, valamint a korrupció elleni harcot és az oligarchaellenes intézkedéseket nem. Ukrajna épp néhány napja jelentette be, hogy visszaállítja az EU hivatalos nyelveinél, köztük a magyarnál a kisebbségek nyelvhasználati jogait.