2023. december 12. – 09:43
frissítve
Az Európai Bizottság várhatóan ma nyilváníthatja teljesítettnek a magyar igazságügyi reformot, írja a Politico, amivel a lap szerint nagyjából tízmilliárd eurónyi, eddig blokkolt támogatás válna lehívhatóvá.
Frissítés: Az Euronews és a Népszava brüsszeli tudósítói is úgy értesültek, hogy az Európai Bizottság keddi ülésén nincs napirenden a jóváhagyás. Előbbi úgy tudja, szerdán, utóbbi szerint a héten írásbeli eljárással pipálnák ki az igazságügyi feltételt.
Közeleg a határidő
Az uniós testületnek már csak néhány napja maradt, hogy döntsön. A kormány július közepén készre jelentette a reformot, miután egy elvi megállapodásról beszélt. Az Európai Bizottságnak onnantól három hónapja maradt az értékelésre, de kétszer is levélben kért további információkat, és a magyar válaszig ilyenkor „áll az óra”. A legutóbbi választ a múlt héten küldte el. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hétfőn arról beszélt: „úgy tűnik, az utóbbi időben további kérdéseket nem kaptunk”, így abban bíznak, hogy hamarosan ezt jóváhagyhatják. Napokkal ezelőtt egy rendeletet is kiadtak, amely az egyik pluszkérdéshez kapcsolódik. A Portfolio, a Népszava és a Szabad Európa szerint egy másik jogszabály-módosítás is szükség lehet. Az Európai Bizottság kedden tartja a heti ülését.
Az EU azt várja el az igazságügyi feltételeknél, hogy
- növeljék a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
- erősítsék meg a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
- szüntessék meg a lehetőségét annak, hogy a hatóságok jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
- számolják fel az akadályokat, amelyek korlátozhatják a magyar bírókat, hogy az Európai Bírósághoz forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.
Mennyi pénzt jelent?
Ahogy arról korábban írtunk, az igazságügyi reform horizontális feltételként majdnem teljesen blokkolja a nagyjából 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásokat a 2021-2027-es költségvetésből. A négy elemből álló reformon felül azonban a pénz egy részétől
- más horizontális feltételek,
- a feltételességi jogállamisági eljárás
- és szakmai (tematikus) feltételek
is távol tartják a magyar kormányt. A legbizonytalanabb, hogy utóbbiak mekkora összeget blokkolnak. Nélkülük nagyjából 13 milliárd euró szabadulhatna fel a jogállamisági csomag kipipáltatásával. A Politico – korábbi értesülésekkel egybevágva – úgy tudja, mostani állás szerint tízmilliárd euróról van szó.
A pénzt nem egyből utalnák, hanem a magyar kormánynak kell már előfinanszírozott fejlesztések számláit beküldenie. Elsőre, az igazságügyi reform készre jelentésével együtt egy nagyjából 200 millió eurós számlacsokrot küldött be, a Szabad Európa szerint ehhez még nagyjából 300 millió eurónyit csaphat hozzá év végéig a kormány. Az uniós testületnek két hónapja van rá, hogy értékelje a kérelmeket, ha az igazságügyi horizontális feltétel teljesül, azaz decemberi jóváhagyással számolva legkorábban februárban érkezhetne pénz.
Az igazságügyi reform ráadásul négy „szupermérföldkő” a 27-ből, amelyek egy nemrég jóváhagyott előleget leszámítva a helyreállítási alaptól zárják el a magyar költségvetést. Itt viszont a maradékhoz minden feltétel teljesítését elvárja az Európai Bizottság, azaz a több mint tízmilliárd eurós, részben hitelből álló összeg zömét továbbra sem tudja lehívni a kormány. (Legutóbb ebben a cikkben foglaltuk össze, mi a helyzet a blokkolt pénzekkel.)
Döntés híján per is lehetne
A Politicónak bizottsági források tagadták, hogy az igazságügyi reformról közelgő döntésnek köze lenne a csütörtöki uniós csúcshoz, ahol Orbán Viktor több, Ukrajnával kapcsolatos döntésnél vétóval fenyeget. Egyszerűen a közelgő határidővel magyarázták az időzítést. Egy bizottsági tisztviselő azt magyarázta a lapnak, hogy a befagyasztás „valójában jóval hatékonyabb volt, mint vártuk”, de egy másik szerint ha továbbra is fenntartanák a korlátozást, épp ők sértenék meg a jogállamiságot, „Magyarország perelhetne és valószínűleg nyerne is”.
A lap megszerzett egy hétfői keltezésű levelet Daniel Freund európai parlamenti képviselőtől is, aki az EP költségvetési ellenőrző bizottságának tagjaként járt májusban Magyarországon. A zöldpárti politikus arról írt az Európai Bizottság érintett tagjainak, hogy a képviselő-testület értékelése lényegében nem változott, az igazságügyi reformot pedig közelmúltbeli esetek alapján nem lehet teljesítettnek tekinteni. A képviselő a lapnak nyilatkozva „politikailag lesújtó jelzésnek” nevezte, ha feloldanák a korlátozást, miközben „Orbán megbénítja az EU-t” és az alapértékeivel megy szembe. Arra figyelmeztetett, hogy a blokkolás feloldása
„probléma lehet”, ha Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jövőre ismét meg akarja magát választatni.
Hétfőn Navracsics Tibor arra panaszkodott a blokkolások ügyében, hogy az Európai Bizottság a parlamenti képviselők politikai nyomása alatt áll, és saját egzisztenciális érdeke miatt retteg.