Deutsch: Von der Leyen támadta Orbán békemisszióját, cserébe a háborúpárti EP-koalíció megszavazta

2024. július 18. – 19:59

Deutsch: Von der Leyen támadta Orbán békemisszióját, cserébe a háborúpárti EP-koalíció megszavazta
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportjának vezetője beszél az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének újraválasztása utáni sajtótájékoztatón az Európai Parlamentben (EP) Strasbourgban 2024. július 18-án, mellette Gál Kinga, az EP fideszes képviselője, a Patrióták Európáért frakció alelnöke (b) – Fotó: MTI / Purger Tamás

Másolás

Vágólapra másolva

A Patrióták Európáért frakciója és (a csoport tagjaként) a Fidesz–KDNP sem támogatta Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének – jelentette be Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke csütörtökön Strasbourgban. Az Európai Parlament (EP) nem sokkal előtte választotta meg a német politikust, hogy továbbra is ő vezesse az uniós jogszabályok javaslásáért és a végrehajtásukért felelős testületet. (A Telex a helyszínről követte az ülést.)

Gál már a voksolás előtti vitán megindokolta, miért ellenezték Von der Leyen újrázását, az eredményhirdetés utáni sajtótájékoztatón ismét ezeket sorolta. (A bizottsági elnök újrajelölésére az uniós állam- és kormányfők közül már Orbán Viktor is nemet mondott – egyedüliként.) Számos döntése gyengítette Európát és „egyértelműen szembemegy az európai polgárok érdekeivel”.

Például nem tett lépéseket a békéért, „áterőltette” a menekültügyi csomagot, és nem védte meg a gyerekeinket a genderideológiától, sőt, erőlteti azt, valamint „méregzöld” politikával tönkretette a mezőgazdaságot, a (tagállamok által egyhangúlag elfogadott) szankciók pedig gyengítették az energiabiztonságot. A csütörtöki vitán elmondottak alapján nem ígért sok változást mindebben, mondta a fideszes delegáció elnöke. Úgy vélte, Von der Leyen „politikai zsarolásra” használta a jogállamiságot és az uniós pénzek utalását a magyar, valamint a volt lengyel kormány esetében. Az utolsó napokban szerinte az is a kampány része lett, hogy „az uniós intézményeket olyan helyzetbe hozza például a magyar elnökség bojkottálásával kapcsolatban, ami gyakorlatilag árt az intézményközi együttműködésnek”. (Több tagállam is bejelentette, hogy a Tanácsban, ahol a magyar kormány július 1-jén vette át a soros elnökséget, nem küld minisztereket a budapesti informális ülésekre. Az Európai Bizottság hétfőn jelezte, hogy a biztosai sem fognak elmenni ezekre a találkozókra. Az ok az volt, ahogyan Orbán Viktor összemosta a moszkvai „békemisszióját” a soros elnökséggel, amivel a Tanács jogi szolgálata szerint is uniós alapelvet sértett a miniszterelnök.)

Deutsch Tamás delegációvezető teljesen világosnak látta, hogy

Von der Leyen „politikai alkut kötött az Európai Parlament háborúpárti többségével. Ő azt tette bele ebbe a politikai megállapodásba, hogy egészen szélsőséges módon támadta meg Orbán Viktor békemisszióját, a háborúpárti többség pedig ezért a támadásért cserébe megszavazta.”

(Ezt a megfejtést később a Facebookra is kitette.) Rendkívül súlyos válságtünetek elmélyülését várja Von der Leyen újrázásától.

A bizottsági elnök és Magyar Péter Tisza-alelnök csütörtöki találkozójában igazolva látta a „Brüsszel hűséges szolgáiról” szóló plakátokat, mert itt szerinte Magyar „hűségesküt tett a háborúpárti”, „migránssimogató” politikát folytató Von der Leyennek.

A föderalizmus elutasításával indokolta, hogy nem állt fel több képviselőjük az Örömóda alatt a nyitóülésen, ez nem állami vagy nemzeti himnusz, a Bajnokok Ligája himnuszára se áll fel senki a meccseken, de a maga részéről felállt, mert semmi problémát nem lát ebben.

Az ukrán gyerekkórház elleni támadást „a háború poklában, tragédiájában egy még rettenetesebb, borzalmasabb” esetnek tartotta, de szerinte „az ilyen eseményeket egyetlenegy dolog tudja generálisan megelőzni: ha nincsen háború”. Háború nélkül „fogalmilag kizárt”, hogy ilyen történjen. Ugyanakkor „sajnos sokban hasonlító helyzet volt az, amikor a legdurvábban migránssimogató magatartást tanúsító állam- és kormányfők elsőként mentek el” terrorcselekmények helyszínére plüssmacikkal, „akik egyébként mindent megtettek”, hogy „tömegével érkezhessenek illegális migránsok Európába, ebben a népvándorlásban kimondottan terrorcselekmények elkövetésének szándékával érkezhessenek”. Plüssmacik helyett „meg kell állítani az illegális migrációt”, mert akkor nem jönnek a „migránsáradat részeként terrorista szándékkal érkező illegális bevándorlók” – vont párhuzamot a két dolog között.

Elismerte: „mi, patrióta, szuverenista, nemzeti elkötelezettségű pártok nem nyertük meg” az EP-választást annyira, hogy többségük legyen. Legközelebb ezt a „hibát” nem követik el,

„már csak kétszer annyian kell lennünk”.

Sérelmezte, hogy (a frakciójukba szinte teljesen beolvadt Identitás és Demokráciához hasonlóan) karanténba zárták őket a vezető uniós tisztségeknél. Ilyet a magyar Országgyűlésben sem tesznek az ellenzékkel, de „úgy tűnik, hogy ide a demokratikus kultúra nem jutott el az Európai Parlamentben”. Ugyanerre számít a jövő héten megalakuló szakbizottságok elnöki és alelnöki helyeinél, mindenesetre előbbinél két, utóbbinál nyolc helyet megpályáznak a méretüknek megfelelően.

Bár Gyurcsány Ferenc és Magyar között egy, őt „politikai bulvárra” emlékeztető „cicaharc” tört ki, a magyar ellenzék „fontos háborúpárti kérdésekben koalícióban van”, hiszen az EP-frakcióik, a jobbközép néppártiak és a szocialisták is „lelkesen támogatták” a néppárti Von der Leyent.

Deutsch „teljes koalícióról” beszélt, de ennek látszólag ellentmond, hogy egy nappal korábban fogadtak el egy Ukrajna – többek között katonai – támogatásáról szóló állásfoglalást, ahol a két párt eltérően szavazott, és emiatt a Facebookon kezdtek el vitatkozni. A Telex kérdésére Deutsch ezt is segített tisztázni: szerinte a Tisza szerdai álláspontjával „gyökeresen ellentétes” a csütörtöki. „Amit ma Von der Leyen mondott” a vitán, „azok szó szerint benne voltak az Ukrajna-határozatban”, előbbit a Tisza támogatta, utóbbit nem. „Például arra gondolok, hogy minden katonai és pénzügyi, fegyverszállításban testet öltő segítséget meg kell adni Ukrajnának mindaddig, amíg háborúban áll Oroszországgal.”

A külügyek ugyanakkor a tagállamok egyhangú hatáskörébe tartoznak. A legutóbbi EU-csúcson az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor sokadszor is egyhangúlag kimondták az Európai Tanácsban: a testület „újólag megerősíti az Európai Unió az iránti rendíthetetlen elkötelezettségét, hogy továbbra is politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtson Ukrajnának és népének, ameddig és amilyen intenzitással csak szükséges. Oroszország nem győzedelmeskedhet.” Deutsch szerint a kettő nem ugyanaz (olyat nem fogadott el az Európai Tanács, amiről szerinte Von der Leyen beszélt), mások pedig csak dumálnak, „mi cselekszünk”.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!