2024. július 18. – 14:14
Az Európai Parlament (EP) 401 igennel, 284 nem és 22 üres vagy érvénytelen szavazat mellett Ursula von der Leyent választotta meg, hogy újabb öt évig vezesse az Európai Bizottságot. (A Telex a helyszínről követte a szavazást és az azt megelőző vitát a képviselőkkel.) Az Európai Parlament döntésével ismét a magyar kormány plakátkampányain szereplő, jobbközép néppárti politikus vezetheti az EU egyik legfontosabb intézményét.
Von der Leyenről a néppárti-szocialista-liberális „nagykoalíció” egy csomag részeként állapodott meg, majd az állam- és kormányfők Orbán Viktor ellenzése és olasz tartózkodás mellett jelölték, ezután még az EP-ben is meg kellett szavazni.
A képviselő-testületben a titkos, papíron leadott voksok abszolút többségére volt szükség, azaz a 22 üres vagy érvénytelen szavazat gyakorlatilag nemnek számított. Ahogy arról korábban írtunk, a jelöléséről megállapodó három frakciónak még matematikailag is viszonylag szűkösen volt meg a többség. Összesen 401-en vannak, de a szükséges (egy, a mandátuma felvételében akadályozott katalán képviselő miatt) 360 fős abszolút többségnél számolniuk kellett hiányzókkal és átszavazókkal is. A szavazást az eredeti tervekhez képest előbbre is hozták, nehogy néhány képviselőn múljon a többség, akik a repülőjükhöz sietnek.
Von der Leyen még az utolsó napokban is győzködte a képviselőket. A Fidesz-KDNP-vel megalakult Patrióták Európáért frakciója és a szélsőbaloldaliak már előre kizárták a támogatását, a zöldek nem, az euroszkeptikus ECR tagjai pedig szabadon szavaztak, bár több tagjuk jelezte, hogy nemet fog mondani a bizottsági elnökre.
Csütörtök reggel Von der Leyen még egy utolsó kampánybeszédre kapott lehetőséget. Ebben többek között hangsúlyozta, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása kötelező az uniós támogatásokhoz, és felhánytorgatta Orbán moszkvai „békemisszióját”. Egyedüli magyar felszólalóként a fideszes Gál Kinga úgy látta: Európa gyengébb, mint öt éve volt. (A beszédről és a frakciók felszólalásairól bővebben itt írtunk.)
A szélsőbaloldaliak a szavazás szeptemberre halasztását kérték azért, mert az EU bírósága egy nappal korábban úgy ítélt: az Európai Bizottság túlságosan korlátozva adták ki a koronavírus elleni oltások uniós szerződéseit. A javaslatot 531 nemmel, 101 igen mellett elutasították.
Von der Leyen szerint a nagykoalíció mellett a zöldek is támogatták
Von der Leyen a szavazás utáni sajtótájékoztatóján felemlegette, hogy öt éve nyolc szavazattal volt a többség felett, most 41-gyel. (Akkor nem volt egyetlen EP-frakció „csúcsjelöltje” sem, azaz a saját csoportja, a jobbközép Európai Néppárt sem mondta be előre a nevét, hogy a győzelme esetén őt szavazná meg bizottsági elnöknek, most viszont igen.)
„Sokkal jobb”
– mondta nevetve. Köszönetet mondott az őt támogató három nagykoalíciós pártnak és a zöldeknek is, amiért szerinte szintén rá szavaztak, „jó jel, hogy végül a támogatásom mellett döntöttek”. (Az övék a harmadik legkisebb frakció 53 képviselővel.)
Az eredmény igazolja, hogy a megközelítés helyes volt – válaszolta, amikor arról kérdezték, hogy a hírek szerint végül az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerekhez tartozó Olasz Testvérek sem támogatták.
Mind egy erősebb Európáért dolgozunk, a jóléten és versenyképességen, a szociális piacgazdaságon, védelem- és biztonságpolitikán, „de a legfontosabb a mindent átfogó téma, hogy megerősítsük a demokráciánkat” – mondta arra, mit üzenne a következő öt évre az uniós állampolgároknak. A demokráciánkat kívülről és belülről is támadják, ezért létfontosságú, hogy a demokratikus erők összefogjanak, jelentette ki.
Hogyan szavaztak a magyarok?
A Fidesz a szavazás után sajtótájékoztatót tartott, ahol Gál Kinga, a küldöttség elnöke megerősítette: nemmel szavaztak. A KDNP-s, pár hete még néppárti Hölvényi György arról posztolt Facebookra, hogy „Európa többet érdemel, mint amit Von der Leyentől kapott az elmúlt öt évben. A mai, hibás döntés nehezíti egy normális, XXI. századi európai együttműködés esélyét.”
„Von der Leyen programja az erős, biztonságos, szociális, fenntartható Európáról szólt”, írta Facebookon a DK-s Dobrev Klára, „ezért szavaztunk mellette. Demokrataként együttműködünk majd vele mi is és szaván fogjuk.”
„A Mi Hazánk és az európai frakciónk nem támogatta az Európai Bizottság elnökének újraválasztását. Nemmel szavaztunk” – írta X-en (a volt Twitteren) Toroczkai László. A Mi Hazánk elnöke örül, „hogy Magyar Péter (akinek a pártja a globalista nagykoalíció részeként támogatta Ursula von der Leyen újraválasztását) meghívta Ursulát Magyarországra. Így legalább egy tüntetés keretében Budapesten is emlékeztethetjük majd arra, hogy milyen bűnöket követett el az európai emberek ellen.”
Mi jön most?
Az Európai Bizottságba minden uniós kormány egy-egy tagot jelölhet, bár Von der Leyen öt éve két nevet, egy férfiét és egy nőét is kérte. A bizottsági elnök dönti el, hogy kinek milyen szerepet szán, és már a délelőtti vitán is új posztokat jelentett be. Az EP meghallgatja a biztosjelölteket és a végén az egész testületet is meg kell szavaznia, így ezen keresztül közvetve cseréltethet egy-egy tagot vagy módosíthat azon, ki milyen területet kapjon. (Egy posztot, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőét már előre kiosztották az állam- és kormányfők az észt Kaja Kallasnak.) Az új Európai Bizottság várhatóan november-december környékén alakulhat meg.
Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke előre meghívta Von der Leyent Magyarországra, ha ismét megválasztanák. Magyar a Facebook-posztjában azt írta, a bizottsági elnök ősszel örömmel jönne, „hogy tájékoztassa a honfitársainkat az Európáért és Magyarországért folytatott munkájáról. Egy személyes látogatás alkalmat nyújtana arra is, hogy elnök asszony cáfolja a fideszes propaganda személyével kapcsolatos hazugságait.”
Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió
