Az Európai Néppárt tárgyal a szocialistákkal és a liberálisokkal arról, hogy „karanténba” zárják a „szélsőjobboldalt és Putyin barátait”, ismerte el pénteken Pedro López de Pablo. A jobbközép európai parlamenti (EP-)frakció kommunikációs igazgatóját arról kérdezték, hogy a Patrióták Európáért (PfE) új csoportjánál is olyan karantént alkalmaznak-e, mint az Identitás és Demokráciánál (ID), ami egy képviselőt leszámítva teljesen átment a PfE-be. Ahogy arról korábban írtunk, az ID-t gyakorlatilag kizárták a vezető tisztségekből, amelyekről nagyrészt az EP jövő heti alakulóülésén döntenek.
PfE: A karantén nem demokratikus
A néppárti szóvivő az ülés előtt tartott tájékoztatón azzal indokolta a tárgyalásokat a karanténról, hogy választott posztokról van szó és nem akarják, hogy ilyenek EP-tagok képviseljék az intézményt.
A többek között a Fidesz-KDNP által alapított PfE nevében beszélő Alonso de Mendoza nem tartotta demokratikusnak a korlátozást. Választók millióit képviselik, akiknek joguk van hozzá, hogy meghallják őket, a karantént ellenük és nem a PfE tagjai ellen használnák, de remélik, hogy nem fogják bevetni. Hétfőn döntenek róla, hogy indítanak-e EP-alelnökjelöltet, de a régi rendszer szerint két ilyen poszt is járna nekik, állította.
Michael Strauss, az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szóvivője hangsúlyozta: ők is azt szeretnék, ha nem zárnának ki senkit. Ha az általa is „szélsőjobboldalinak” nevezett képviselőket karanténba tennék, akár 30 millió szavazót diszkriminálnának. Az EP-nek mindenkit képviselnie kell, nem szabad kizárni azokat, akik nem tetszenek az adott többségnek.
A zöldek nevében felszólaló Alex Johnson szerint viszont a szélsőjobboldaliak nem demokraták, ezért náluk „kicsit más” megközelítésre van szükség.
A jövő heti nyitóülésen döntenek az EP vezető tisztségeinek nagy részéről: az elnökről, a 14 alelnökről és az öt, adminisztratív feladatokért felelős quaestorról. A testület eljárási szabályzata szerint a megválasztásuknál „tekintettel kell lenni a politikai nézetek méltányos képviseletére”.
A mérsékeltebbnek tartott ECR-rel már köthettek egy alkut
A vezető helyek maradéka, a jogalkotást előkészítő szakbizottságok elnöki és alelnöki posztjai a következő utáni hétre maradnak. Itt az előzetes hírek alapján szintén kizárnák a vezető helyekből a PfE-t, ami csökkentené a befolyásukat a jogalkotásra.
De Mendoza ennek ellenére arról beszélt, hogy nagy hatásuk lesz az uniós politikákra. A hét nagy eseményének tartotta a megalakulásukat, ami millióknak ok az örömre és ezzel szerinte az EU történetében először lett egy patrióta csoport az EP harmadik legnagyobb frakciója, ami a következő öt év elfogadott jogszabályaiban látszani fog. A régi frakciók nem folytathatják ugyanúgy a dolgokat, mint eddig, hangsúlyozta.
Tagadta, hogy bármiféle megosztottság lenne a soraikban, miután a csoport legnagyobb tagja, a Nemzeti Tömörülés utólag visszatáncolna az olasz Liga politikusa, Roberto Vannacci PfE-alelnökké választásától. Hétfőn döntenek az ügyben, addig semmit nem tud mondani. Az új csoport csak ezen a héten jött létre, majd időben döntenek, magyarázta a helyzetet.
A korábbi hírek szerint az ECR szeretné az egyik tagját a jogi szakbizottság élére ültetni, amit a középpárti nagykoalícióból sokan elleneztek, de végül alkut kötöttek néppártiakkal és elcserélték az agrárügyi bizottsággal. Strauss pénteken három bizottságot sorolt fel, aminek a vezetésére számítanak – a mezőgazdasági köztük volt, a jogi nem. López de Pablo a Néppárttól nem erősítette meg, hogy valóban cseréltek, és azt hangoztatta, hogy a bizottságok alakulásáig semmi sincs eldöntve. Strauss is finomabban fogalmazott a felsorolását firtató kérdésre: magabiztosak, hogy megkapják a mezőgazdaságot, de meg kell választani az elnököt. Kedden döntenek, kit jelölnek a posztra.
Mindenesetre az ECR-es szóvivő azt hangsúlyozta: a céljuk, hogy a konstruktív konzervatívok hangjává váljanak az EP-ben. Örült, hogy nőttek az előző ötéves időszakhoz képest, de azt azért a felszólalása elején a spanyol PfE-s kollégájára vetett széles mosollyal és pillanatnyi szünettel megjegyezte, hogy a Voxot elveszítették. (A spanyol párt az ECR-ből ment a PfE-be, ennek köszönhetően bukták el a harmadik helyet.) A tagjaik kétharmadát először választották meg, „ez mutatja, hogy az ECR egy dinamikus erő a Parlament új politikai közepén”. Továbbra is megingathatatlanul támogatják Ukrajnát, hangoztatta a frakció nevében, ahová korábban a Fidesz is fel akarta vetetni magát.
A liberálisok szerint nem időpont-egyeztetési okok miatt nem szólal fel Orbán
A jövő heti ülés az első azóta, hogy a magyar kormány vette át az Európai Unió miniszteri Tanácsának féléves elnökségét. Ilyenkor szokás szerint állam- vagy kormányfői szinten mutatnák be az elnökségi programot az EP-ben, de az Euronews szerint a sűrű alakulóülésre hivatkozva ez legkorábban csak szeptemberben történhet meg.
Orbán nincs a napirenden, erősítette meg a liberálisok nevében a (csütörtökön kiadott, de keddig még módosítható) napirendről Clara De Melo Ponce. A liberálisok szóvivője viszont egy másik magyarázatot adott erre: „gondolom, látták, mit csinál” Orbán Viktor, amióta átvette az elnökséget.
Ahogy arról korábban írtunk, több uniós intézményben és szinte minden tagállamban visszatetszést kellett, ahogyan a magyar kormányfő szerintük összemosta a soros elnökséget a „békemissziójával”. A liberális szóvivő azt állította, hogy emiatt nincs a napirenden Orbán felszólalása.
A néppártiak szerint „megvannak a számaink” Von der Leyen újraválasztásához
A plenárison az alakulóüléshez tartozó feladatok mellett arról is szavaznak, maradhasson-e az Európai Bizottság élén Ursula von der Leyen. A néppárti politikust az állam- és kormányfők jelölték újra, de az EP abszolút többségének kell megszavaznia. A posztról egy csomag részeként állapodott meg júniusban a három középpárt – a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok – laza „nagykoalíciója”. A 720 fős EP-ben mostani állás szerint szűk, 40 fős többségük van, miközben az esetleges hiányzókkal és átszavazókkal is számolniuk kell.
„Teljesen” a bizottsági elnök mögött állnak, hangsúlyozta a Tisza Pártot is a sorai közt tudó néppártiak szóvivője (annak ellenére, hogy a politikust a Néppárton belüli jelölésekor több párt sem szavazta meg). A liberálisok és a – DK-t is tagjai közt tudó – szocialisták viszont azt hangoztatták, hogy nem garantált a támogatásuk: attól függ, mennyire fogadja el az elnök a terveiket.
Utóbbiak szóvivője, Utta Tuttlies azt hangsúlyozta: szeretnék, hogy egy EU-párti, demokratikus többség válassza meg a következő bizottsági elnököt. A választás titkos, vagyis nem fog kiderülni, ki hogyan voksolt, de a két frakció már a korábbi vitákban jelezte: nem mondanának igent Von der Leyenre, ha az ECR támogatásával folytatná a munkáját. A bizottsági elnök áprilisban nem zárta ki, hogy az euroszkeptikus frakcióval is együttműködjön. Májusban már azzal igyekezett megkerülni a kikötést, hogy nem csoportosan, hanem egyénileg működne együtt olyanokkal, akik megfelelnek a saját feltételeinek. Strauss pénteken közölte: az ECR tagjai szabadon szavaznak, ahogyan öt éve is, bár elismerte, hogy több tagpártjuk sem fogja támogatni a bizottsági elnök újrázását.
Von der Leyen másik lehetősége, hogy a zöldek felé nyit, de az ő környezetvédelmi céljaik ütköznek a Néppártéval, amelynek a szóvivője jelezte, hogy módosítanának az eddigi zöld intézkedéscsomagon. A zöldek viszont arról beszéltek: a saját prioritásaikat szeretnék látni Von der Leyen programjában, hogy megszavazzák. Ilyen a jogállamiság is, mert miközben Ukrajnában emberek adják az életüket az európai jövőjükért és a demokráciáért, nem hagyhatják, hogy Putyin bábjai belülről aláássák az EU támogatását, mondta Johnson.
Csak a PfE és a szélsőbaloldal zárta ki, hogy támogassa a bizottsági elnököt. De Mendoza szerint ő mindent megtestesít, ami rossz az elmúlt öt évben, mint a zöld megállapodás és az ellenőrzés nélküli bevándorlás, ezekre a szavazók az EP-választásokon nemet mondtak.
A szélsőbaloldal sem szavazza Von der Leyent, mert nem támogatják a politikai ideológiáját. Ciara Bottomley szerint a megszorításokon és a migránsok visszalökésén alapuló ideológia nem javítható pár engedménnyel, a gazdasági kormányzás új szabályait „gondosan becsomagolt szaros szendvicsnek” nevezte. Az autokratákkal kötött millió eurós megállapodások aláássák a demokráciát és a jogállamiságot, legyen szó migrációs egyezményekről vagy olyan antidemokrata politikusok támogatásának megvásárlásáról, mint Orbán Viktor, mert aki zsarolókkal egyezkedik, csak veszíthet. (Ezzel a befagyasztott támogatások tavaly decemberi részleges feloldására utalt, amit az EP januári állásfoglalása szerint a magyar kormány kizsarolt és ezért a képviselő-testület márciusban pert indított.)
A tájékoztatóról hiányzott a Mi Hazánkkal szerdán, utolsóként megalakult Szuverén Nemzetek Európája. Jaume Duch EP-szóvivő szerint a legújabb frakciót is meghívták, de a frissen létrehozott csoport még nem jelölt ki szóvivőt.
