Uniós csúcsjelölti vita: Nem adhatunk az Orbán Viktorhoz hasonló embereknek vétójogot a biztonságunk felett

Magyarország és Orbán Viktor is téma volt csütörtökön az Európai Parlament (EP) csúcsjelölti vitáján pár héttel azelőtt, hogy június 6. és 9. között újraválasztanák a képviselő-testületet. (Magyarországon június 9-én szavazunk.) Ha idén is tartják magukat a 2014-ben először használt csúcsjelölti rendszerhez, az öt résztvevő közül kerül ki az egyik legfontosabb uniós intézmény, az Európai Bizottság vezetője.

Az Európai Néppártból a mostani bizottsági elnök, Ursula von der Leyen a lengyel és magyar támogatások felfüggesztésével szemléltette, hogy kiáll a jogállamiság mellett. A jobbközép pártcsaládot a liberális Sandro Gozi azért kritizálta, mert lassan zárta ki a Fideszt. A szocialista Nicolas Schmit kijelentette, hogy Magyarországon nincs jogállamiság. A zöldektől Terry Reintke az „Orbán Viktorhoz hasonló emberek” miatt szüntetné meg az EU biztonság- és védelempolitikája feletti tagállami vétójogot, a szélsőbaloldali Walter Baier pedig ukrajnai tűzszünetet és diplomáciai, politikai megoldást akart.

A Telex a helyszínről, az ülésteremből követte a vitát.

Az uniós pártcsaládok csúcsjelöltjei és szószólói először április végén csaptak össze, ahol többek között Orbán Viktor is szóba került. Csütörtökre unalmasabb vitát ígért, hogy egy politikailag egyhangúbb mezőny állt össze. Az EP-vel együttműködve az Eurovíziót is szervező EBS csak azokat hívta meg, akik mögött – az előre kihirdetett szabályok alapján – van EP-frakció és valóban állítottak csúcsjelöltet. Előbbi feltétel miatt a Jobbik pártcsaládja, utóbbi miatt az euroszkeptikus, 2019-ben még jelöltet állító ECR és a szélsőjobboldali ID esett ki.

Így

• Ursula von der Leyen jelenlegi bizottsági elnök a jobbközép (Magyarországon a KDNP által képviselt) Európai Néppártból
• négy baloldali politikussal, (a DK és az MSZP pártcsaládjából) a szocialista Nicolas Schmittel,
• a (Momentumot is tagjai közt tudó) liberális Európa Megújultól Sandro Gozival,
• a zöldektől Terry Reintkével (náluk az LMP teljes jogú, a Párbeszéd társult tag, de előbbivel ideiglenesen felfüggesztették az együttműködést)
• és a szélsőbaloldali Walter Baierrel

vitázhatott.

A szervezők bemutatkozó videókkal igyekeztek feldobni a programot, többek között megemlítve, hogy Gozi korábban DJ is volt, von der Leyent pedig egyszer Hugh Jackman húzta ki egy kukából.

Von der Leyen: Az európaiaknak kell eldönteniük, ki jöhet be

A néppárti csúcsjelölt az eddigi eredményeket, például az egyszeri helyreállítási alap hatását és azt emelte ki, hogy megújulókból már több energiát állítanak elő, mint „piszkos orosz gázból”. Véget kell vetni a védelempolitikai széttöredezettségnek, egy uniós légvédelmi pajzsra van szükség, de Ukrajna mellett is ki kell állni, mert a mi értékeinkért harcol, jelentette ki.

A migrációnál a nemzetközi kötelezettségeket be kell tartani és biztonságos útvonalakat kell biztosítani, de haza kell mennie azoknak, akik jogtalanul vannak az EU-ban. Az európaiaknak kell eldönteniük, ki és hogyan jöhet be, nem az embercsempészeknek.

Kiemelte a fiatalok mentális egészségének megőrzését: a TikTok Lite jutalmazó programja ellen indított uniós eljárást hozta példának, ami után a cég fel is függesztette az új szolgáltatást az uniós tagállamokban, amelyekben megjelent vele.

Leszögezte, hogy csak az EU, a jogállamiság és Ukrajna mellett kiálló pártokkal fogna össze. A lengyel és magyar támogatások feltételekhez kötött befagyasztásával példálózva bizonygatta, hogy fellépett a jogállamiságért. Ahogy az áprilisi vitában, úgy most sem zárta ki, hogy összefogjon az ECR-rel, de hangsúlyozta: a feltételeinél nem frakciókról beszél, amelyek a választás után átalakulhatnak, hanem egyes képviselőkről van szó.

Schmit megváltoztatná a hetes cikkes jogállamisági eljárást

Nicolas Schmit szerint minőségi munkahelyek kellenek a szegénység ellen, de ehhez képezni kell a dolgozókat. Az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős tagjaként többek között a minimálbérről szóló irányelvet emelte ki az eredményei közül. Bár nem tartotta tökéletesnek és szerinte javítani kell rajta, de kiállt a migrációs és menekültügyi csomag mellett, aminek egy kulcsfontosságú elemét az olasz és a francia szocialisták is ellenezték az EP-ben.

Leszögezte: kész minden demokratikus erővel együttműködni, de sem az ECR-t, sem az ID-t nem tartja ilyennek, mert szerinte nem osztják az uniós alapértékeket, és a Néppártot támadta, amiért az előbbivel nem zárta ki az összefogást.

„Azt látjuk, hogy többek között Magyarországon nincs jogállamiság”,

ami miatt megváltoztatná az ezt betartató hetes cikkes eljárást. Jó lenne, ha nem kellene annyi pénzt befektetni a védelembe, de nem mi választottuk a háborút és Putyin „fasiszta rezsimjének” fenyegetéseit. Ukrajnában mindenki békét akar, de milyen feltételek alapján? – kérdezte. „Az Sztálin”, ha területekről egyezkednének Vlagyimir Putyinnal (valószínűleg a második világháború előtt a kontinenst kettéosztó tervre, a Molotov–Ribbentrop-paktumra utalva).

Gozi: Putyin nem fog megállni Kijevnél

Sandro Gozi szerint meg kell növelni a felzárkóztatásra szánt uniós forrásokat. „Természetesen egyesíteni akarjuk a kontinenst” köztük „például az ukrán fivéreinkkel és nővéreinkkel”. Úgy vélte, hogy Putyin nem fog megállni Kijevnél, ezért Ukrajnában kell megállítani, be kell fektetni az EU védelmi iparába.

Schmithez hasonlóan a néppártiakat kritizálta, amiért nyitottak rá, hogy összefogjanak az ECR-rel. Rögtön meg is kapta a kérdést, hogy akkor mit szól a holland liberálisok nemrég bejelentett koalíciós megállapodásához az ID-hez tartozó Szabadságpárttal. „Ez szerintem egy nagy hiba”, de hivatalosan még nincs új kormány, védekezett, bár emiatt szinte mindegyik csúcsjelölttől kapott kritikát. Az EP-választás után megvitatják az ügyet, de „az biztos, hogy nekünk nem fog évekig tartani, mint az Európai Néppártnak” a Fidesz vagy a szocialistáknak a szlovák tagjaik esetében. (Schmit ekkor láthatóan, de nem hallhatóan tiltakozott, korábban egy budapesti sajtóbeszélgetésen azt bizonygatta, hogy a néppártiakkal szemben ők mennyire gyorsan felfüggesztették a szlovák Smert és Hlast.)

Reintke: Nem ülhetnek Putyin kiterjesztett karjai az EP-ben

Meg kell törnünk az „úgynevezett ellentmondást” az éghajlatvédelem és a gazdaság között, hangsúlyozta Terry Reintke. Megszorítások helyett befektetéseket akart, egyenlő esélyeket kell biztosítani mindenkinek. Az agrárpolitikánál nem csak a környezetvédelmet, hanem a mezőgazdasági bevételek fenntarthatóságát is szükségesnek tartotta, a támogatások újraosztásával segítene a gazdákon. Európának szerinte körforgásos gazdálkodással kellene leszakadnia az autokrata országok nyersanyagairól.

A védelempolitikánál egy pénzalapot és együttműködést szeretne, valamint megszüntetné az egyhangú döntéshozatalt, mert

„nem adhatunk az Orbán Viktorhoz hasonló embereknek vétójogot a biztonságunk felett”.

A szélsőjobboldali politikusokban látta a legnagyobb biztonsági fenyegetést az EU-ra, „nem ülhetnek Vlagyimir Putyin kiterjesztett karjai” az EP-ben, utalt a nemrég kirobbant orosz vesztegetési botrányra.

Baier hiányolta az Izrael elleni szankciókat

Walter Baier a lakhatási válságot emelte ki a szegénység okai között, ami ellen egy uniós jogszabállyal küzdene. Egyszerre támadta von der Leyent és a liberálisokat, amiért hajlandóak lennének összefogni az ECR-rel, illetve Hollandiában a Szabadságpárttal.

Ukrajnában tűzszünetet, politikai, diplomáciai megoldást akart, Európában pedig szerinte leszerelésre és békére van szükség.

Ötszázezer halott után mikor lesz ennek vége?

– kérdezte.

Elképesztette, hogy miközben itt a biztonságról és békéről beszélnek, senki sem szól Gázáról és Izraelről, mikor kap utóbbi uniós szankciókat? Menekültügyben azzal példálózott, hogy nem ismerte a nagymamáját, akivel az auschwitzi haláltáborban végeztek, mert 1938-ban az „úgynevezett nyugati demokráciák” nem nyitották meg a határaikat.

Na de mi az, hogy csúcsjelölt?

A csúcsjelöltekkel gyakorlatilag azt próbálják utánozni uniós szinten, amit a miniszterelnök-jelöltek jelentenek a tagállamokban. Az európai pártcsaládok azt nevezik meg, kit látnának szívesen az Európai Bizottság élén (ez az EU végrehajtó hatalmi ága, mint a tagállamokban a kormányok). Az uniós alapszerződések (gyakorlatilag az EU kvázialkotmánya) szerint a bizottsági elnök kiválasztásánál figyelembe kell venni az EP-választások eredményét. Ebbe kapaszkodva a képviselő-testület többsége elvárná, hogy a győztes pártcsalád jelöltje legyen a befutó.

A miniszterelnöki hasonlat többek között ott rogyik össze, hogy nem az EP, hanem a tagállami vezetők mondhatnak be majd egy nevet, akiről utána voksolhatnak a képviselők, így a nem hivatalos rendszerrel előre megkötik a kormányok kezét. Ez elsőre, 2014-ben sikerült, a legtöbb parlamenti helyet szerző néppárti csúcsjelölt lett a bizottsági elnök, 2019-ben viszont nem, a néppártiak nem Ursula von der Leyen nevét dobták be előre.

Címlapkép: Philippe Buissin / Európai Parlament / Európai Unió