EU-biztos: A magyar kormányzati szférában sokan nem veszik nagyon komolyan a jogállamiságot

Meg kell mutatni, hogy az Európai Unió nem a magyarok ellensége, hanem a barátja, hangsúlyozta vasárnap egy sajtóbeszélgetésen Nicolas Schmit. A luxembourgi politikus az európai szocialisták csúcsjelöltjeként – számos másik tagállami főváros mellett – járt Budapesten, ahol aznap a magyar tagpártjaik (a DK és az MSZP) beindították a kampányukat a júniusi európai parlamenti választásra.

A csúcsjelöltség azt jelenti, hogy Schmit lenne a második számú esélyes az uniós kvázikormány, az Európai Bizottság élére, ha a felméréseknek megfelelően a szocialisták adják a második legnagyobb európai parlamenti frakciót a júniusi voksolás után. „Meglátjuk” – felelte a kérdésre, hogy szerinte idén tartják-e magukat a jelölésről döntő tagállamok a 2014-ben először használt, 2019-ben viszont végül nem érvényesülő informális rendszerhez.

Többek között elmondta, hogy meg szeretnék erősíteni a szociális konvergenciát az EU-ban, ami „a benyomásom alapján nincs a Fidesz programjában”, és meglátják, hogyan ültetik át a nemzeti jogba például a minimálbérről szóló irányelvet. (Korábban elterjedt, hogy a jogszabály miatt automatikusan emelni kell a magyar minimálbéren, itt írtunk bővebben arról, hogy miért nincs így.) Schmit szerint a konvergencia nem azt jelenti, hogy „egyik napról a másikra mindenhol ugyanannyi lesz a minimálbér”, de az EU részei közti különbségeket csökkenteni kellene. Alacsony fizetések mellett a dolgozók – különösen a fiatalok és képzettek – sokszor úgy dönthetnek, hogy elhagyják az országot, „és mi történik aztán? A leginkább migrációellenes ország nekiáll, és máshonnan próbál munkásokat bevonzani.”

Schmit az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatásügyért felelős tagjaként érintett a magyar támogatások jelentős részét blokkoló jogállamisági döntéseknél, mert ezek a területéhez tartozó szociális alapra is kihatnak. Hangsúlyozta, hogy próbálják megvédeni a magyarokat és másokat is az „autoriter fejleményektől”. Egy „hosszú és összetett folyamat” végén részlegesen feloldották a blokkolt források befagyasztását, mivel a magyar kormány változtatott az igazságügyi rendszeren, teljesítette, amit kértek tőle. Ugyanakkor „nem vagyok róla meggyőződve, hogy jól fogják megvalósítani” a reformot, ezért ezt szoros figyelemmel fogják követni. Ha az az érzésük, hogy nem tartják tiszteletben a feltételeket vagy nem hajtják végre rendesen a leegyeztetett reformokat, újra blokkolhatják a pénzt, ismételte meg a gyakran hangoztatott bizottsági figyelmeztetést. Úgy vette észre, hogy a magyar kormányzati szférában sokan nem veszik nagyon komolyan a jogállamisági elveket.

Azt javasolná, hogy a területért felelős uniós biztos komolyan vizsgálja meg a Varga Judit volt igazságügyi miniszterről készült hangfelvételt, ami az Európai Bizottsághoz is eljutott. Emlékeztetett arra is, hogy a testület az „igazán hihetetlen” szuverenitási törvénynél is lépett, erről állítása szerint több miniszterrel is egyeztetett, és nem győzték meg a válaszok. A jogszabály miatt kötelezettségszegési eljárás indult (ez nem fagyaszt be azonnal támogatásokat, de oda-vissza levelezés és per után pénzbüntetés lehet a vége). Schmit szerint azért nem tették bele egy feljogosító feltételbe, mint az igazságügyi reformot, mert már később fogadták el és nem volt „világosan beazonosítható” ilyen feltételként.

A magyar jogállamisági és korrupcióellenes feltételek mellett ugyanakkor az európai szocialistáknak is meggyűlt a baja a korrupcióval, több volt képviselőjük is gyanúsított a katari kenőpénzbotrányban. Schmit teljesen elfogadhatatlannak nevezte, ami történt, de szerinte radikálisan harcolnak a korrupció ellen akár az EP-n belül, akár kívül, és kizárták az érintetteket.

Most egy új, főleg jobboldaliakat érintő problémát lát az orosz befolyással. A populista pártok térnyerését firtató kérdésre megjegyezte, hogy a jobbközép Európai Néppárt túl sokáig elfogadta tagként a Fideszt, holott tudta, „mi történik itt”. Veszélyes lenne a szélsőjobboldallal játszani, ezért nem kötnek velük szövetséget, jelentette ki. Nekik is volt gondjuk egy „szomszédos országban”, ezzel Szlovákiára utalt, ott egy párt tagságát (Robert Fico tavaly megválasztott miniszterelnök Smerjét) felfüggesztették, eggyel (a Smerből kivált Hlasszal, Peter Pellegrini megválasztott új államfő pártjával) megszakították a tárgyalásokat, hangsúlyozta. A kizárásuk hosszú folyamat lenne, de azonnal cselekedni akartak. Ha ki akarnak lépni, „részünkről rendben”, azt csinálnak, amit akarnak.

A magyar kormány részben a Schmit területéhez tartozó szociális alapból fedezné a tanárbérek emelését. A biztos nagy problémának tartja a tanárok helyzetét, a fizetésük a tisztelet jele is, nem érti, hogy egy nagy kulturális múltú tagállamban ezzel hogyhogy nem foglalkoznak. „A tanárok oldalán állok” mondta arról, hogy az eredeti vállalások alapján már 2023-ban el kellett volna kezdeni a béremelést, és elismerte, hogy tárgyaltak a kérdésről a kormánnyal.