Uniós kötelezettségszegési eljárás indul a szuverenitási törvény miatt

Az Európai Bizottság szerdán úgy határozott, hogy felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. A testület a közleménye szerint azután döntött így, hogy alaposan értékelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, decemberben elfogadott törvényt.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között:

• az uniós demokratikus értékeket;
• a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát;
• az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget);
• a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket;
• valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.

A kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a felszólító levélre. Ha nem orvosolja az Európai Bizottság kifogásait, a testület úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld. Az eljárás vége per, majd pénzbírság lehet.

Ahogy arról korábban írtunk, a törvény egy csomag része és többek között az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalról szól. Ez lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Olyan rendelkezéseket és jogszabály-módosításokat is tartalmaz, amelyek megtiltják a választásokban részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja január végén egy meghallgatáson elárulta, hogy decemberben levelet írtak a kormánynak az aggodalmaikról. Az uniós testület a kötelezettségszegési eljárás hivatalos megkezdése előtt általában hasonló levelet szokott küldeni. Az igazságügyi biztos az Európai Parlament bizottsági meghallgatásán kijelentette: „kielégítő válasz hiányában a Bizottság nem fog habozni, hogy megtegye a szükséges lépéseket”. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás néhány nappal korábban épp arról beszélt: számítani lehet uniós eljárásra a törvény miatt.

A „szuverenitásvédelmet” szeptember végén, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után tűzte ki új céljának a kormány. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője akkor arról beszélt, hogy szerintük Magyarország szuverenitását támadják kulturális, gazdasági és politikai téren is. Majd bejelentette, hogy „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat” már ősszel új szabályokkal korlátoznák.

Civil szervezetek szerint valójában önkényvédelmi törvényről van szó, és a célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. „Újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek” – írták a közleményükben.

A Telexen több cikkben is jeleztük, mennyire komoly tétje van a csomagnak, amivel a Fidesz „borsot akar törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá. A témában írt cikkeinket itt olvashatja.