Megszavazták a szuverenitásvédelmi törvényt, az új hatóság bárkit ellenőrizhet

Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok a választáson induló jelöltek, akik külföldről fogadnak el kampánytámogatást. Ez is szerepel a több pontján is szabadon értelmezhető szuverenitásvédelmi törvényben, amit az Országgyűlés kedd este fogadott el. A javaslatot 141 képviselő támogatta, és 50-en szavaztak ellene. A Fidesz–KDNP képviselői mellett a Mi Hazánk frakciója is igent nyomott.

Február 1-jétől egy új hatóság áll fel, a Szuverenitásvédelmi Hivatal lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti.

Hogy mi számít pontosan veszélyeztetésnek, az kérdéses, de azt is tágan lehet értelmezni, hogy kit is vizsgálhat majd az új hatóság. A törvényben megfogalmazott „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd.

Civil szervezetek szerint ez valójában önkényvédelmi törvény, és a célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. „Újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek” – írták a közleményükben. Egy ilyen hatósági vizsgálat pedig szerintük már önmagában megbélyegző, különösen azért, mert az eljárással szemben semmilyen jogorvoslat nem áll rendelkezésre.

Ha a vizsgálat során a hivatal olyan szabálytalanságot talál, amely alapján szabálysértési vagy büntetőeljárást kell indítani, tájékoztatják az illetékes hatóságokat.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét – aki mentelmi jogot is kaphat – a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi majd ki hat évre. Az első elnök személyére Orbán január 1-ig tesz javaslatot, és legkésőbb február 1-jén már ki is nevezi Novák Katalin.

A hivatalnak ki kell majd dolgoznia egy „szuverenitáskockázat-értékelési módszertant”, emellett javaslatokat is tehetnek a kormánynak. Egyik legfontosabb feladata az éves jelentés elkészítése, amiben felsorolhatják azokat a szervezeteket, amelyek határidőn belül nem szolgáltattak adatot a hivatalnak.

A választási törvényben a pártokra vonatkozó szabályokat kiterjesztenék a civil szervezetekre és jelöltekre is, így minden választáson indulónak azonos törvényeknek kell megfelelnie.

A törvénymódosítás elfogadása után a választásokon induló civil szervezeteknek is tilos lesz külföldi kampánytámogatást elfogadniuk. A bíróság megszüntetheti azokat a civil szervezeteket, amelyek nem tartják be ezt a törvényt.

Az önkormányzati választásokon induló szervezetek, egyesületek a kampányban a külföldi támogatások mellett belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást sem fogadhatnak el, és betiltják a névtelen adományokat is. A javaslat szerint csak azokat a jelölőszervezeteket veszik majd választási nyilvántartásba, amelyek nyilatkoznak arról, hogy nem fogadnak el ilyen támogatást. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi, hogy a szervezetek betartják-e a szabályt, és ha valaki megsérti az előírást, az állami támogatás kétszeresét kell befizetnie.

A büntető törvénykönyvbe bekerül, hogy bűntettet követ el, aki választáson induló jelölőszervezet tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el. Ez a módosítás után 0-tól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.

„Mindenhonnan támadják a magyar szuverenitást”

A „szuverenitásvédelmet” szeptember végén, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után tűzte ki új céljának a kormány. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője akkor arról beszélt, hogy szerintük Magyarország szuverenitását kulturális, gazdasági és politikai téren is támadják.

Majd bejelentette, hogy „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat” már az ősszel új szabályokkal korlátoznák.

Kocsis szerint a gazdasági szuverenitást az EU „beleszólásai”, a kulturális szuverenitást az EU migrációs politikája és a „ránk erőltetett genderideológia” veszélyezteti. Az új, most elfogadott törvénnyel a politikai szuverenitást akarják védeni a „dollárbaloldaltól” és a „dollármédiától”. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy

„borsot akarunk törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.

Azt, hogy a szuverenitásvédelmi törvény, illetve az elfogadásával létrejövő hivatal pontosan kinek „tör majd borsot az orra alá”, nem teljesen világos. Arról, hogy például a sajtóra vonatkozik-e a törvény kifejezetten szabadon értelmezhető része, a politikusok egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak. Varga Judit az Országgyűlésben arra utalt, hogy akár a sajtót is ellenőrizheti majd a jövőre felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal, Gulyás Gergely nem sokkal később cáfolta ezt: „nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot”.

A törvényt annak ellenére fogadta el a kormánypárti többség, hogy a javaslat a benyújtása óta rengeteg bírálatot kapott. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa azt kérte, hogy ne fogadják el a szuverenitásvédelmi törvényt, a civilek szerint a törvény célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson, az ellenzék saját javaslatot nyújtott be helyette, David Pressman amerikai nagykövet pedig az orosz ügynöktörvényhez hasonlította.