Így ködösítenek arról, kire vonatkozik majd a szuverenitásvédelmi törvény

Két hete nyújtotta be a szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlésnek, de azóta is több ponton kérdéses a javaslat szövegének értelmezése. A sok részében szabadon értelmezhető, és kifejezetten tág mozgásteret hagyó törvényjavaslat pontosításában a kormánypárti képviselők sem segítenek, sőt egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak a kérdésről.

A szuverenitásvédelminek nevezett törvény elkészítését Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője harangozta be még szeptemberben, miután a kormánypártok kihelyezett frakcióülést tartottak. Kocsis ekkor arról beszélt, hogy az új szabályokkal „borsot akarunk törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.

Az országgyűlésnek november 21-én benyújtott javaslat szövegéből annyi derült ki, hogy Szuverenitásvédelmi Hivatalt állíthatnak fel jövő február 1-jétől. Ez a hivatal lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti. A jövőben akár három év börtönnel is büntethetik, ha egy párt vagy jelölt külföldről fogad el támogatást a választási kampányban. A választási törvényben a pártokra vonatkozó szabályokat kiterjesztenék a civil szervezetekre és jelöltekre is, így az önkormányzati választáson induló egyesületek sem fogadhatnak el névtelen adományokat, valamint belföldi szervezettől származó támogatásokat.

Korábbi cikkünkben a javaslat szövegének elemzése alapján azt írtuk: van benne olyan passzus, ami gyakorlatilag bármit jelenthet. A Szuverenitásvédelmi Hivatal például bármikor kérhet a sajtótól, így a Telextől is érzékeny adatot, akár a működésünkkel, támogatásainkkal kapcsolatban.

A javaslat megjelenésének másnapján Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója arról beszélt a Telex partnereként dolgozó Szegedernek, hogy szerinte a szabály teljesen világos. „Elmondja, hogy azok a szervezetek, pártok vagy társadalmi szervezetek, akik választásokon indulnak, nem fogadhatnak el külföldi államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől támogatást”.

Hozzátette: a hangsúly a választáson való induláson van, tehát aki nem indul, az nem büntethető. „Úgy van, jól érti, a médiumokra ez nem vonatkozik. Kíváncsi leszek, hogy a Telex mikor veszi le az El a kezekkel! című hirdetéseket” – válaszolta a kommunikációs igazgató a Szegeder kérdésére.

Még zavarosabbá vált ezután a kép, amikor Varga Judit az országgyűlésben arra utalt, hogy akár a sajtót is ellenőrizheti majd a jövőre felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal, aminek elnökét egyébként Orbán Viktor javaslatára Novák Katalin nevezi ki. A volt igazságügy miniszter azt mondta: „határainkon belül pedig az idegen érdekek kiszolgálóit kell rendre visszavernünk, akik nagy, nemzetközi NGO-hálózat által, guruló dollárok segítségével vagy éppen a fősodratú, progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést”.

Varga Judit megszólalásával körülbelül egy időben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a Hvg.hu-nak azt mondta: a sajtót nem érinti a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat, az csak pártok kampányairól és azok tiltott finanszírozásáról szól. „Nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot, így nem látom, hogy a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat bármilyen veszélyt jelentene a sajtóra” – mondta Gulyás.

Miután Varga Judit első nyilatkozatában még célba vette a fősodratú médiát és a „magyar érdekek” ellenségei közé sorolta azt, néhány órával később már a média „álszent rettegéséről” beszélt. Ekkor már azt mondta a Hír Tv-nek, hogy a szuverenitásvédelmi törvény egyáltalán nem érinti a magyar média munkáját: „Én úgy gondolom, hogy ez egy árnyékra ugrás, de nem lepődöm meg. Ez egy álszent rettegés, hogy ferdítik a tényeket, és gyakorlatilag lehet, hogy a saját rossz lelkiismeretük szólal meg. Én azt mondom, hogy olvassák el a törvényt, nem vonatkozik a sajtóra”.

Két nappal később aztán Gulyás Gergely is igazított a mondatain. A miniszter a kormányinfón azt mondta: a Szuverenitásvédelmi Hivatal „kérhet információt magyar újságoktól is, de a szankcionáláshoz nincs joga”. Majd újra megismételte, hogy a hivatal ezért a sajtószabadságot nem veszélyezteti. Gulyás arról is beszélt, hogy a létrejövő hivatal eljárásrendjét majd az elnök dolgozza ki.

Hiába a nyilatkozatok, a törvény sokszori olvasásra sem egyértelmű: több pontján is lehetőséget ad arra, hogy bárkit és bármi miatt vizsgáljanak. A „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” például a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd. Arról, hogy ezentúl milyen bárhogyan értelmezhető mondatai vannak a törvénynek itt írtunk bővebben.

A javaslat ellen, különösen annak szabadon értelmezhetősége miatt több mint száz civil szervezet tiltakozik. Ők úgy látják, a törvényjavaslat szándékosan homályos, emiatt az új hivatal bármilyen közéleti megnyilvánulásra ráhúzhatja majd, hogy az „külföldi érdekeket szolgál és veszélyeztetni Magyarország szuverenitását”.