Szinte bármit és bárkit vizsgálhat a kormány új elrettentő eszköze, a Szuverenitásvédelmi Hivatal

A kedd este benyújtott szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagnak egyik fontos eleme, hogy jövő február 1-től egy úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt állítanak fel. A politikai szuverenitás „védelmére” létrehozandó hivatal a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja majd. Hogy mi számít pontosan annak, az is kérdéses, de azt is tágan lehet értelmezni, hogy kit is vizsgálhatna majd ez a hatóság: a „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd.

A hivatalra egyébként nem kevés feladatot bíznak: dolga lenne, hogy „szuverenitáskockázat-értékelési módszertant” alakítsanak ki, majd információk alapján, és azok értékelésével „elemezzék a nemzeti szuverenitás érvényesülését”. Emellett javaslatokat fogalmazhatnak meg, és ajánlásokat is tehetnek a Magyarország szuverenitását célzó intézkedésekre. Mindemellett pedig egyik legfontosabb feladata, hogy évente jelentést is készít.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Így az első elnök személyére Orbán Viktor január 1-ig tesz majd javaslatot, és legkésőbb 2024. február 1-jén már ki is nevezi Novák Katalin. Így az első elnök akár még 2030 elején is hivatalban lehetne majd.

Szabadon értelmezhető, kit is vizsgálhatnak

A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak egészen tágan értelmezhető hatáskört adnának azzal kapcsolatban, hogy kinél vizsgálódhat. Ugyanis egyrészt dolga lesz, hogy vizsgálja a „más állam, külföldi szerv vagy természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket”, másrészt pedig

„a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik”.

A hatáskörök tágan értelmezése épp az utóbbi, a „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenység” rész miatt lehetséges. Ebbe a részbe gyakorlatilag bárki beletartozhat, így akár újságírók is, nemcsak a választásokon induló szervezetek vagy civil szervezetek. Ez a fajta jogalkotás, illetve az, hogy ilyen szabadon hagyják az adott rendelkezést, az autokrata rendszerekre jellemző.

A lényege az, hogy senki ne tudja pontosan, hogyan kell az adott részt értelmezni, a cél pedig az, hogy a jogalkotó a törvényt a saját céljaira használhassa.

Emellett épp a tág értelmezés miatt elrettentő hatása is lehet a hatóság jogköreinek, ahogy ezt például a gyermekvédelminek nevezett, LMBTQ-ellenes törvény esetében már látni lehetett.

A javaslat részletesen leírja, hogy feltérképezhetik és vizsgálhatják is majd azokat a szervezeteket, amelyek külföldi támogatás segítségével befolyást gyakorolnak a választás kimenetelére, illetve azokat is, akik a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak külföldi pénzből. Ezekben az esetekben a „befolyásolás” szintén egy tágan értelmezhető fogalom, így amennyiben bármilyen választással összefüggő szervezethez külföldi pénz érkezik, ott gyakorlatilag már vizsgálódhat is a hivatal.

A hivatal amennyiben olyan szabálytalanságot talál, hogy szerinte szabálysértési eljárást, büntetőeljárást vagy más eljárást kell indítani, tájékoztatja az illetékes hatóságot. Tehát a Szuverenitásvédelmi Hivatal csak „feltérképez” és vizsgálódik, azonban ha szerintük már valóban bűncselekmény gyanújáról van szó, akkor gyakorlatilag továbbadják az ügyet, a nyomozást és a további munkát az adott hatóság végzi el.

A tervezet egyik pontja szerint az új hivatal az „átláthatóság érvényesülését segítő” munkát végez, és együtt is kell működnie minden állami szervvel a „nemzeti szuverenitás védelme” érdekében. Az megint egy bárhogy értelmezhető fogalom, ki mit értelmez majd a „nemzeti szuverenitás védelmének”. A kormánypártok politikai nyilatkozataiból, például Kocsis Máté mondataiból azonban már látszik, hogy a politikai „nemzeti szuverenitáshoz” sorolták, hogy „az európai polgárok közös pénzéből a magyar baloldalt pénzelik: újságokat, internetes felületeket, álcivil szervezeteket, közben meg nem adnak pénzt a tanároknak”. Ez csak egy példa, de jól mutatja, milyen tágan lehet értelmezni a „nemzeti szuverenitás” fogalmát.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal egyedi ügyeket vizsgál majd, azok eredményét nyilvánosan hozzáférhetően közzé is teszi majd a honlapján. Ezek az „eredményközlők” tartalmazzák majd a vizsgálat közben feltárt tényeket, de „segítenek” abban is, hogy mit és hogyan kell értelmezni. Azt is megmondják ugyanis, hogy milyen megállapításokat és következtetéseket lehet levonni.

A Nagy Éves Jelentés

Egy minden évben, a hivatal által június 30-ig elkészített jelentésben ott lesz majd, hogy a „nemzeti szuverenitást érintő jogszabályok” mennyire hatékonyak, miben problémás a végrehajtásuk. Tartalmaz majd ajánlásokat is a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveknek, de leírják majd benne azt is, hogy ezek a szervek hogyan teljesítették a korábbi ajánlásokat.

A jelentésben ott lesznek azoknak a szervezeteknek a nevei, amelyek nem teljesítették az adatszolgáltatási kötelezettségüket a hivatal irányába, azaz nyilvánosan megnevezik, ki nem tett eleget a hivatal kéréseinek.

Ha valaki bekerült a jelentésbe, annak a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt szólnak majd, észrevételt is lehet tenni, majd a hivatalnak meg kell indokolnia, hogy adott észrevételt miért is nem veszi figyelembe.

Hogy a jelentés ne legyen teljesen súlytalan, az irományt a hivatal elküldi majd az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó bizottságának (jelenleg Nemzetbiztonsági Bizottság) és a kormánynak is. A kormány három hónapon belül reagál a hivatal megállapításaira: válaszában leírja majd, hogyan fogja kezelni a Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapításait. Tehát az Orbán Viktor által javasolt vezető által irányított hivatal ajánlásokat küld majd az Orbán Viktor által irányított kormánynak, hogy mit is kellene még tenni a „nemzeti szuverenitás” további védelmének érdekében.

Hogy dolgoznak majd?

A hivatal a vizsgálataihoz bármely, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől és más, az adott ügyben érintett szervezettől vagy személytől tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet. A hivatal megkeresésére 15 napon belül kell majd válaszolni, azonban ha ez elmarad, az már pont elég lesz a szervezetnek arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal éves jelentésébe betegyék az adott szervezet nevét és „bűnét”.

A hivatal a vizsgált szervezet vagy állami, illetve önkormányzati szerv összes, a vizsgált üggyel összefüggő adatait megismerheti majd, azokba be is tekinthet, másolatot készíthet. Emellett a vizsgált intézmények, szervezetek bármelyik munkatársától felvilágosítást kérhet, illetve a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható iratról – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – másolatot kérhet.

A hivatal elnöke azt is kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága hallgassa meg a vizsgált szervezet vezetőjét.

Ehhez két dologból az egyiknek kell teljesülnie: ha a vizsgált szervezet 15 napon belül nem ad tájékoztatást a hivatalnak, vagy az adott ügy jellege, „súlya” indokolja azt.

Elnöknek olyan büntetlen előéletű embert nevezhetnek csak ki, aki rendelkezik felsőfokú végzettséggel, illetve akinek esetében nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg. Az elnöki pozíció összeegyeztethetetlen más állami megbízással vagy tisztséggel. Az elnöknek is vagyonnyilatkozatot kell tennie.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak két alelnöke is lesz, akiket viszont már az elnök nevezhet ki maga mellé, rájuk hasonló elvárások vonatkoznak, mint magára az elnökre.

Mint a javaslatból kiderül, a szuverenitást kutatni is lehet, mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak lesz kutatóintézete is. Ennek feladata, hogy a hivatal munkáját segítse, illetve „önálló tudományos tevékenységet végezzen”, mindezt pedig a hivatal vezetője és dolgozói teszik majd meg. Kiadnak majd a szuverenitással kapcsolatos kiadványokat, szerveznek konferenciákat, mindehhez megbízással még külső szakértőket is igénybe vehetnek majd.