Szuverenitásvédelmi törvény: Három év börtönbüntetés járhat a külföldi kampánypénzekért

Kedd este 21:35-kor benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlésnek. A javaslat szerint Szuverenitásvédelmi Hivatalt állíthatnak fel február 1-jétől, és börtönnel büntetnék, ha egy párt vagy jelölt külföldről fogad el támogatást a választási kampányban. Az önkormányzati választásokon induló szervezetek a kampányban a külföldi támogatások mellett belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást sem fogadhatnak el, és betiltják a névtelen adományokat is.

A csomag főbb pontjait Kocsis előbb a Századvég múlt hétfői, zárt körű konferenciáján, majd szombaton a Fidesz tisztújító kongresszusán ismertette. Négy törvényt módosítana a Fidesz:

• Az Alaptörvényben kiegészítenék az alkotmányos önazonosság védelmét, valamint a keresztény kultúra védelmét érintő részt a szuverenitás elismerésével.
• A választási törvényben a pártokra vonatkozó szabályokat kiterjesztenék a civil szervezetekre és jelöltekre is, így minden választáson indulónak azonos törvényeknek kellene megfelelnie.
• A büntető törvénykönyvbe bekerülne, hogy bűntettet követ el, aki választáson induló jelölőszervezet tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el. Ez a módosítás után 0-tól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
• A szuverenitás védelmére külön intézményt hoznának létre Magyarországon, amely vizsgálja a külföldi beavatkozásokra utaló folyamatokat.

Ez utóbbiról szól a kedden benyújtott törvényjavaslat nagy része. A minden más állami szervtől független, önálló költségvetéssel rendelkező, budapesti székhelyű Szuverenitásvédelmi Hivatal a tervezet szerint

• szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki;
• a beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését;
• javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre;
• évente nemzeti szuverenitásjelentést készít, valamint
• kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében.

Ezenfelül feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv vagy természetes személy érdekében végzett

• érdekképviseleti,
• információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint
• a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.

Az új hivatal feltérképezi és vizsgálja azokat a szervezeteket, amelyek külföldi támogatás felhasználásával befolyást gyakorolhatnak a választásokra. Ha a vizsgálat során olyan szabálytalanságot találnak, amely alapján szabálysértési eljárást, büntetőeljárást vagy más hatósági eljárást kell indítani, tájékoztatják az illetékes hatóságokat.

A javaslatban az is szerepel, hogy az új hivatal a vizsgálatok során bármely, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől, továbbá bármely más, az adott ügyben érintett szervezettől vagy személytől kérhet tájékoztatást és adatszolgáltatást. Ennek tizenöt napon belül eleget kell tenni, és a hivatal rögzíti, és az éves jelentésében külön kiemeli, ha valaki elmulasztja az adatszolgáltatást. A vizsgálatok eredményét a hivatal honlapján teszik közzé. A dokumentumban benne lesznek a vizsgálatok során feltárt tények, illetve az ezeken alapuló megállapítások és következtetések is.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Az első elnök személyére Orbán január 1-ig tesz javaslatot, és legkésőbb február 1-jén már ki is nevezi Novák Katalin.

A törvénymódosítás elfogadása után nemcsak a pártoknak, hanem a választásokon induló civil szervezeteknek is tilos lesz külföldi kampánytámogatást elfogadniuk. A bíróság megszüntetheti azokat a civil szervezeteket, amelyek nem tartják be ezt a törvényt.

Az önkormányzati választásokon induló szervezetek, egyesületek a kampányban a külföldi támogatások mellett belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást sem fogadhatnak el, és betiltják a névtelen adományokat is. A javaslat szerint csak azokat a jelölőszervezeteket veszik majd választási nyilvántartásba, amelyek nyilatkoznak arról, hogy nem fogadnak el ilyen támogatást. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi, hogy a szervezetek betartják-e a szabályt, és ha valaki megsérti az előírást, az állami támogatás kétszeresét kell befizetnie.

Orbán: Nagy vita várható a szuverenitásvédelmi törvényről

Orbán Viktor pár napja arról beszélt a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak, hogy a következő 10-15 év a szuverenitás védelméről fog szólni Magyarországon és a világ számos más térségében is.

„Nagy vita várható az Országgyűlés elé kerülő szuverenitásvédelmi törvényről, de világos tilalmakat kell felállítanunk ahhoz, hogy ne lehessen külföldi pénzzel befolyásolni a magyar választásokat”

– mondta Orbán az MTI beszámolója szerint.

A „szuverenitásvédelmet” szeptember végén, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után tűzte ki új céljának a kormány. Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője akkor arról beszélt, hogy szerintük Magyarország szuverenitását támadják kulturális, gazdasági és politikai téren is. Majd bejelentette, hogy „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat” már idén ősszel új szabályokkal korlátoznák.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a gazdasági szuverenitást azzal támadják, hogy az EU meg akarja mondani, hogy az országnak milyen gazdasági döntéseket kell hoznia. A kulturális szuverenitás felszámolása Kocsis Máté szerint egyenlő az EU migrációval kapcsolatos politikájával és azzal, hogy „ránk akarják erőltetni a genderideológiát”. Az új törvényekkel viszont a politikai szuverenitást akarják védeni a „dollárbaloldaltól” és a „dollármédiától”.

A Fidesz–KDNP álláspontja az, hogy az Európai Bizottság „több pénzt juttat a baloldali szervezeteknek, a civileknek, a baloldali médiafelületeknek, a dollárcivileknek, a dollármédiának és dollárbaloldali politikusoknak, mint amennyit a Soros-birodalom”. Célként azt tűzték ki, hogy „megnehezítsék azok dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”, ahogy Kocsis fogalmazott: „borsot akarunk törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.

Az új mantrát, az azóta milliószor ismételt dollárbaloldal kifejezést tavaly ősszel vezette be a kormány a köztudatba. Eleinte a külföldről támogatást kapó politikusokra utaltak: például Márki-Zay Péterre, aki egy interjúban büszkélkedett el azzal, hogy mozgalma több százmilliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Időközben a „dollárbaloldal” mellett megjelentek a „dollárcivilek, a dollármédia és a dollárpolitikusok” is a kormány szótárában. Egészen mostanáig a kormány ezekkel a politikusokkal, szervezetekkel csak fenyegetőzött, illetve a „hazájuk ellen mesterkedőnek” minősítette őket.

A Fidesz politikusai és kormánytagok a törvény bejelentése óta többször is beszéltek arról, hogy a kormány megvédi a „hazafias médiát”. Szijjártó Péter külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a „liberális mainstream” a médiát is uralni akarja: a „liberális mainstream szerint csak akkor van médiaszabadság, ha a média 99 százaléka liberális”. Majd hozzátette: „Az olyan hazafias és konzervatív kormányoknak, mint a miénk, ezzel szemben fel kell lépnie.” Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy Magyarország addig nem lesz szuverén, ameddig liberális hegemónia uralja a közgondolkodást.

Orbán szerint a Fidesz 2002-es választási vereség után arra jöttek rá, hogy ha a „liberális hegemónia” megmarad, a konzervatív oldal – a miniszterelnök szavai szerint – csak balesetszerűen, jó szerencsével nyerhet választást.

A miniszterelnök arról viszont nem beszélt, hogy a „jó szerencse” és a „balesetszerűség” az előző négy országgyűlési választáson olyannyira melléjük állt, hogy egy-két rövidebb időszakot leszámítva végig alkotmányozó, kétharmados többségük volt a parlamentben. Orbán szerint ennek ellenére még mindig a „liberális hegemónia”, azaz hatalmi fölény uralja a közgondolkodást.

Az elmúlt hetekben a Telexen kampányt indítottunk és több cikkben is jeleztük, mennyire komoly a tétje a Kocsis Máté által szeptemberben bejelentett, most az Országgyűlés elé is benyújtott szuverenitásvédelmi törvénycsomagnak, amivel a Fidesz „borsot akar törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá. A témában írt cikkeinket itt olvashatja.