Szijjártó szerint Magyarország szerencsés, mert a hazafias kormány megvédi a hazafias médiát

Nyakatekert eszmefuttatást prezentált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nép nevében nyilatkozó NGO-król, a nemzetközi liberális mainstream uralmáról és a liberális és a keresztény-konzervatív média kiegyensúlyozottságáról csütörtökön Guatemalavárosban.

Szijjártó Péter azzal kezdte, hogy a „nemzetközi liberális mainstream” – azt nem fejtette ki, hogy ez pontosan mi – „megpróbálja uralni a világpolitikát”, mégpedig az NGO-kon [civil szervezeteken] keresztül. Az NGO-kat „a nemzetek képviselőinek tekintik”, ami Szijjártó szerint „őrültség, úgy értem, nonszensz”, a nemzetek képviselői ugyanis a megválasztott kormányok, amelyeket az emberek választottak meg.

„Senki nem választotta meg az NGO-kat, az NGO-knak nincs legitimációjuk arra, hogy a nemzetek nevében beszéljenek, vagy az országok képviseletében” – mondta Szijjártó.

Ezek után rátért a médiára, a magyar külügyminiszter szerint „liberális mainstream” a médiát is uralni akarja,

Magyarország viszont „szerencsés helyzetben van”, mert a média fele „jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata, a másik fele nemzetközi liberális”.

Szijjártó szerint ezt a liberális mainstream azért tekinti diktatúrának, mert „szerintük csak akkor van médiaszabadság egy országban, ha a média 99 százaléka liberális”.

„Az olyan hazafias és konzervatív kormányoknak, mint a miénk, ezzel szemben fel kell lépnie” – zárta gondolatit.

Mindez jól illeszkedik a Kocsis Máté által belengetett szuverenitásvédelmi törvényre, amivel a Fidesz „borsot akar törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá. Az elmúlt napokban a Telexen több cikkben is jeleztük, mennyire komoly a tétje ennek. Ebben a cikkben pedig azt mutattuk be, hogy pontosan milyen kutatás alapján igyekezhet megvédeni a kormány a szuverenitást.

Szijjártó egyébként már két éve is arról beszélt, hogy a nyugat-európai, európai uniós sajtó hazudik, amikor a sajtószabadságot kérik számon Magyarországon. Szerinte ez pusztán azért van, mert „a magyar kormány politikája úgy tud sikeres lenni, hogy szembemegy a mainstream állásponttal, legyen szó migrációról, gazdaság- vagy családpolitikáról”. A kormánypárti sajtóról pedig azt mondta: „A sajtószabadsággal kapcsolatban nem szabadna a sajtóorgánumok azon jogát megkérdőjelezni, hogy pozitívan vélekedjenek a kormány döntéseiről.”

A magyar kormány és a kiegyensúlyozott magyar média

2010 után Orbán Viktor négy olyan szektort jelölt ki, ahol nemzetgazdasági stratégiai szempontból el akarta érni, hogy a magyar tulajdon aránya „mindenképpen haladja meg” az 50 százalékot. Az energiai- és a bankszektor, valamint a kiskereskedelem mellett a média és az ahhoz kapcsolódó iparágak tartoztak ebben a körbe. A média esetében ezt 2021 februárjára sikerült elérni: 2010-ben 34 százalékról indultak, 2021-ben már 55 százalékon jártak. De Orbán már 2017-ben is nyíltan beszélt arról, hogy ennél is nagyobb többséget szeretne elérni. Arról, hogy hogy lett Orbán Viktornak olyan befolyása a médiában, mint senki másnak Magyarországon, ebben a cikkben írtunk részletesen 2021-ben.

A miniszterelnök médiaháborújával akkor videóban is foglalkoztunk:

De az azóta eltelt két évben sem volt tétlen a kormány, 2023-ra ott tartunk, hogy a kormány lélegeztetőgépen tartja a baráti médiát, miközben a kormánnyal kritikus sajtó egyre nehezebb helyzetbe kerül.

Magyarországon ma már a régióban példátlan módon az állam számít a legnagyobb hirdetőnek a médiapiacon, a hirdetési pénzek elosztása pedig teljesen kettészakítja a hazai sajtót. Mára alig maradt középút az államnak abszolút kiszolgáltatott kiadványok és az állami forráshoz elenyésző vagy semmilyen mértékben sem jutó sajtótermékek között.

Ahogy azt ebben a cikkben részletesen bemutattuk, a kormánynak kedves médiacégek akár több milliárd forintos bevételhez is jutnak az állami forrásból érkező hirdetésekből. Többek között a Mediaworks, a TV2 Csoport vagy a Mészáros-cégbirodalmához tartozó Publimont is hatalmas segítséget kap ezzel az indirekt támogatással, amivel óriási előnybe kerülnek a kormánnyal kritikus, nagyrészt piaci hirdetésekből élő sajtóhoz képest. De ebben a felállásban a kormánypárti sajtó is teljesen kiszolgáltatottá vált.

A szuverenitásvédelmi törvény még tovább mélyítené a szakadékot, hiszen az állami forrásokkal bőségesen ellátott, szócsőként használt sajtó mellett egy ilyen intézkedés még inkább ellehetetlenítené az állami forrásoktól elzárt, pályázati, piaci bevételekből és olvasói támogatásokból élő médiát.

Megvédjük a kereszténységet, a demokráciát és a hagyományos családmodellt

Az MTI beszámolója szerint a külügyminiszter arról is beszélt Guatemalában, hogy manapság nagyszabású támadás alatt állnak a konzervatív értékek, a keresztény hagyományok, a nemzeti kultúra és a hagyományos családmodell, miszerint a család apából, anyából és gyerekből áll, az anya nő, az apa férfi. Beszélt arról is, hogy a családok Magyarországon alkotmányos védelmet élveznek, míg a gyermekek védelmét törvénybe iktatták, védve őket az LMBT-propagandától.

Szijjártó Péter elmondta az is, hogy az Orbán-kormány már 13 éve van hatalmon, négy egymást követő választást nyertek meg kétharmados többséggel a parlamentben.

„Európában ezt diktatúrának tartják. Az Európai Parlament rendszerint határozatokat fogad el arról, hogy ami Magyaroroszágon történik, az nem demokratikus. Miért? Mert nem a liberálisok kormányoznak.”

„A mi álláspontunk az, hogy a demokrácia akkor demokrácia, ha az emberek akaratán alapszik. Míg Európa nyugati részén a demokrácia fogalma az, hogy annak liberális demokráciának kell lennie. Mi azt mondjuk, hogy ez nem igaz. A demokrácia az demokrácia.” Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kívánja kiszolgálni a nemzetközi liberális fősodort, sajtót és NGO-kat, mert csak az emberek kiszolgálására kell törekedni, mert ők azok, akik az ország jövőjéről döntenek.

„Örülök, hogy Guatemalában olyan partnerre találtunk, amely hasonlóképpen gondolkodik és amellyel globális szinten együttműködhetünk, hogy megvédhessük a demokráciát, a kereszténységet, és az általunk fontosnak tartott értékeket” – mondta Szijjártó Péter.