Milyen svéd elem? Szuverenitásvédelem!

„Szuverenitásvédelem” – vélhetően ez lesz a kormánypártok új mantrája a következő kampányra. A Fidesz–KDNP szerint az ország szuverenitását támadják kulturális, gazdasági és politikai téren is. Utóbbi, azaz „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat” már idén ősszel új szabályokkal korlátoznák. Hogy ez pontosan mit jelent, az a törvényjavaslatból fog kiderülni, de nem ez az első alkalom, hogy a kormány a civilek ellen megy, próbálkoztak már ezzel, végül kevés sikerrel.

Kocsis Máté arról beszélt a Fidesz–KDNP kétnapos, esztergomi kihelyezett frakcióülése után, hogy az ország gazdasági, kulturális és politikai szuverenitását is meg kell védeni, mivel ezek „támadás alatt állnak”. A gazdasági szuverenitás támadásához sorolta, hogy szerinte az EU megmondja, hogy az országnak milyen gazdasági döntéseket kell hoznia, ezzel pedig az ország gazdasági szuverenitását akarja felszámolni Brüsszel.

A kulturális szuverenitás felszámolásához Kocsis szerint hozzátartozik az EU migrációval kapcsolatos politikája és az, hogy „ránk akarják erőltetni a genderideológiát”.

A szuverenitás eredetileg államelméleti fogalom volt, két legfontosabb, és egymással is összefüggő eleme a külső és a belső szuverenitás. Előbbi a többi államtól való függetlenséget, utóbbi pedig azt jelenti, hogy egy adott állam maga alakíthassa ki a működését szabályozó elveket. A szuverenitás soha nem volt problémamentesen alkalmazható elv. Egyfelől az államot mindig is korlátozták bizonyos nemzetközi kötelezettségek, illetve az egyén szabadságjogainak garantálására tett önkorlátozó vállalásai (azaz hogy nem tehet meg bármit az állampolgáraival), arról nem is beszélve, hogy az Európai Uniós tagság is együtt jár a tagállami szuverenitás bizonyos részeinek lemorzsolódásával.

Kusza történetének köszönhetően nem is csoda, hogy a szuverenitás a szélső- és populista jobboldali formációk egyik kedvenc hívószavává vált. Használata azonban az állami szintű konfliktusok keretezéséről áttevődött a nemzetellenesnek bélyegzett erőkkel való szembeszállás igazolására Mianmartól Venezuelán át Oroszországig.

Megnehezítenék azok dolgát, akik „külföldön dollárért árulják a hazájukat”

Kocsis a sajtótájékoztatón hosszasan beszélt a „politikai szuverenitás felszámolására irányuló törekvésekről” is. Itt valójában a kormány által több mint egy éve hangoztatott „dollárbaloldalozás” került elő: szerintük az Európai Bizottság „több pénzt juttat a baloldali szervezeteknek, a civileknek, a baloldali médiafelületeknek, a dollárcivileknek, a dollármédiának és dollárbaloldali politikusoknak, mint amennyit a Soros-birodalom”. A frakcióvezető szerint az EU-s polgárok pénzéből a „magyar baloldal pénzelése zajlik”.

Az EU-s pénz nem jut el a pedagógusokhoz, mert „csuklóztatják az országot” a véleménye miatt, de arra van pénz, hogy a magyar civileket, internetes felületeket és a dollárbaloldal közösségeit támogassák

– mondta Kocsis, aki állította, hogy ezt az egész frakciójuk visszautasítja. Az EP-választás tétje szerintük az, hogy meg tudja-e védeni az ország a szuverenitását.

A politikai szuverenitás védelmére konkrét lépéseket is tervez a kormány, ezzel kapcsolatban már ősszel törvényjavaslatot nyújtanak be a parlament elé. Céljuk, hogy „megnehezítsék azok dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”. Kocsis szerint „borsot akarnak törni” a „baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”. A frakcióvezető arról is beszélt, hogy szerinte ezek a szereplők „amerikai demokrata dollármilliárdosoknak vagy brüsszeli multinacionális cégek érdekeinek eleget téve politikai hatalomhoz kívánnak jutni, és utána az ország gazdasági szempontjait feladva ki akarják fizetni ennek a támogatásnak az ellenértékét”.

Magasabb fokozatra kapcsolt a dollárbaloldalozás

Az új mantrát, az azóta milliószor ismételt dollárbaloldal kifejezést tavaly ősszel vezette be a kormány a köztudatba. Eleinte arra utaltak, hogy Márki-Zay Péter korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt egy interjúban büszkélkedett el azzal, hogy mozgalma több százmilliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Azóta a külföldi kampánytámogatások miatt nyomozás is zajlik, a dollárbaloldal mellett pedig megjelentek a „dollárcivilek, a dollármédia és a dollárpolitikusok” is a kormány szótárában.

Egészen mostanáig a kormány ezekkel a politikusokkal, szervezetekkel csak fenyegetőzött, illetve a „hazájuk ellen mesterkedőnek” minősítette őket. Emellett az ország több problémájáért is őket tették felelőssé, például: a „dollárbaloldal azért küzd Brüsszelben, hogy a pedagógusok ne kaphassák meg a fizetésüket”. Azonban most konkrét lépésekkel, törvényben meghatározott módon próbálhatják majd korlátozni a „dollárbaloldal külföldről támogatott” tevékenységét.

Ennek egyik eleme lehet, ami a Magyar Nemzet cikkéből derült ki: Orbán Viktor az esztergomi frakcióülésen arról beszélt a tagok előtt, hogy a magyar szabadság nem Brüsszelben vagy Amerikában fog eldőlni, hanem itt. A „globalista elit tagjai itt vannak Magyarországon is”, példának hozta az „irányítás nélküli Budapestet”, majd új ellenséget is megnevezett: „a magukat függetlennek mondó” helyi médiumokat.

Orbán szerint ezek – az egyébként kis méretű szerkesztőségek –, a semmiből jöttek létre, céljuk pedig a riogatás, a feszültségkeltés a „nemzeti érzelmű önkormányzatok ellen”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a helyi médiatermékek egy részét Brüsszel vagy Soros György közvetlenül finanszírozza, és „helyőrségeket hoznak létre”, ahonnan támadják a „nemzeti erőket”.

Más néven, de már többször is próbálták korlátozni a külföldről támogatott szervezeteket

2017 júniusában a Fidesz–KDNP-s többség elfogadta a civiltörvényt, ami kimondta: a külföldről támogatott szervezetek egy bizonyos köre – egyesületek, alapítványok – kötelesek bejelenteni a bíróságon, hogyha a külföldről kapott tárgyévi támogatásuk elér egy bizonyos összeget. Az eredeti tervezet szerint a szervezeteknek fel kellett volna tüntetniük az általuk kiadott termékeken és honlapjukon, hogy „külföldről támogatottak”. Ezzel olyan szervezeteket akart szabályozni a kormány, mint amiket például Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa is támogat. A Fidesz akkori frakcióvezető-helyettese, Németh Szilárd úgy fogalmazott, hogy

„a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International azok a szervezetek, amelyeket vissza kell szorítani Magyarországon, mert mindenféle legitimációs részvétel nélkül akarnak beleszólni a nagypolitikába.”

A törvénytervezetet a Velencei Bizottság bírálta, mondván, hogy az „káros hatással lehet az érintett szervezetek jogszerű tevékenységére, és felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét is”. A tervezetet a bírálatok ellenére elfogadták, de nem kellett egy egész hónap, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen: szerintük a törvény sérti az egyesülés szabadságát, korlátozza a tőke szabad áramlását, és sérti a magánélet védelmére és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokat.

A törvény az Európai Unió bíróságáig jutott, ahol 2020-ban kimondták, hogy az nem egyeztethető össze az uniós joggal. Ennek hatására lassan, de a kormány 2021 áprilisában visszavonta a civiltörvényt. Azonban bevezettek egy olyan jogszabályt, aminek értelmében minden olyan egyesületről és alapítványról, amelynek a mérlegfőösszege eléri az adott évben a 20 millió forintot, az Állami Számvevőszék vizsgálatot készít.

Másik, részben a civil szervezetek munkáját érintő törvénycsomag a 2018-as Stop Sorosként elhíresült jogszabály volt. Ezzel a migrációval foglalkozó, és külföldi támogatással működő civil szervezeteket akarták korlátozni.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy ezek a szervezetek csak a belügyminiszter engedélyével működhettek volna, külföldi támogatásaik után pedig 25 százalékos illetéket kellett volna fizetniük.

A törvény nemzetközi szinten is nagy tiltakozást váltott ki, a kormány le is tett a civilek csuklóztatásáról. A jogszabályt más irányba vitték, például bekerült a Btk.-ba egy új tényállás, a bevándorlás elősegítése. A Stop Soros végül szintén az Európai Unió bíróságáig jutott, ami kimondta: ez a törvény is uniós jogot sért.

10 éve megy

A kormány a civilekkel, illetve a külföldről támogatott szervezetekkel először 2013-ban került szembe, a Norvég Civil Alap miatt. A kormány, illetve Lázár János gyakorlatilag offenzívát indított a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen, hogy a szervezettől származó források szétosztását állami kontroll alá vonhassa. Emellett már ekkor előkerült Soros György neve, akinek „kitartottjai” Magyarország elleni nemzetközi lejárató kampányt folytatnak. Fideszes politikusok 2014-ben már arról beszéltek, hogy álcivilek részesülnek támogatásokban, akik a pénzt „kormányt támadó magatartásuk megbecsüléseként” kapják. A 77 milliárdos Norvég Alapot Magyarország végül elbukta. Az ügyről korábban itt írtunk.

A külföldről támogatott civil szervezetek szabályozásának részsikerei után most úgy tűnik, a kormány szuverenitásvédelem címszó alatt újabb hadjáratot indít. Ahogy arra Kocsis Máté is utalt, ez lehet az EP-választás egyik legnagyobb tétje, így vélhetően az egyik fő kampánytémája is ez lesz a Fidesz–KDNP-nek. Újdonság a korábbiakhoz képest, hogy a civil szervezetek mellé most felkerültek a listára a politikusok és sajtótermékek is.