A norvég külügyminiszter is elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárd forintról
2021. július 23. – 09:57
frissítve
A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni.
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
Az alapoknak röviden az a háttere, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, „cserében” az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez. Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.
Az EGT és Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (359 forintos euró mellett ez 77 milliárd forint).
A megállapodás hiányában a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést a 77 milliárd forinthoz.
„Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában.”
– mondta Ine Eriksen Søreide.
2016 óta folytak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról.
2020. december 21-én született az az együttműködési megállapodást, amely deklarálta, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.
A Telex tőled függ. Segítsd a munkánkat egyszeri vagy rendszeres támogatással!
Július 21-re volt kitűzve a határidő az alapkezelő kiválasztására, de ebben nem sikerült a feleknek, így a tervezett programok nem valósulnak meg.
A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni.
– mondta a külügyminiszter.
A donor országok mindvégig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatot illetően, és mivel az EGT és Norvég Alapok finanszírozási programjában a civil társadalom támogatását szolgáló alap valamennyi kedvezményezett országban kötelező program, így végül az egész összeg ment a levesbe.
Mint a Norvég Külügyminisztérium most elmondta, a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelőjét valamennyi kedvezményezett országban nyílt pályázat útján választják ki. A pályázók értékelése és rangsorolása az alábbi kritériumok szerint történik:
- Kompetenciák, szakértelem és tapasztalat
- A konzorciumon belüli szereposztás és menedzsment
- Programleírás és -indoklás
