A magyar kormány inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárdjáról, mert nem akarták elfogadni a kiválasztott civileket

2021. július 22. – 17:07

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után.

Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány.

Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt. Erről Gulyás Gergely tett bejelentést a csütörtöki kormányinfón.

„A norvégokkal nem tudtunk megegyezésre jutni”

– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ez azt jelenti, hogy a norvég kormánnyal kötött decemberi előzetes megállapodás is hatályát veszti, és ugyanúgy nem jönnek a norvég pénzek Magyarországra, mint 2014 után, amikor a magyar kormány szintén az általuk sorosistának bélyegzett, politikai kifizetésekkel vádolt civil szervezetek miatt ment neki a Norvég Alapnak.

A Norvég, valamint az EGT-Alapban Norvégia, illetve az Európai Gazdasági Térség további országai, Izland és Liechtenstein nyújt támogatást az EU új tagállamainak és szegényebb országainak, azoknak, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Cserébe Norvégia és a többi donorország is részesülhet az uniós közös piac előnyeiből annak ellenére, hogy ők maguk nem tagjai az EU-nak.

A támogatások nagyobb része a kedvezményezett országok minisztériumain keresztül érkezik. Egy kisebb, néhány százalékos hányada, a civil alap azonban nagyobb helyi civil szervezeteken keresztül jut el a többi támogatotthoz. A magyar kormány ezt a kisebb részt támadta meg 2014-ben. Lázár János vezetésével azzal vádolták az akkori civil lebonyolítókat, az Ökotárs és az Autonómia Alapítvány által fémjelzett konzorciumot, hogy pártközeli szervezeteket támogattak. A „sorosista civilek” elleni kampány mellett hatósági intézkedésekkel mentek a szervezeteknek, házkutatásokat tartottak, és a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott náluk. A vizsgálatok végül mindent rendben találtak, Magyarország azonban a 15 kedvezményezett ország közül egyedüliként a 2014-21-es ciklusban nem hívta le a konfliktus miatt a támogatásokat.

2020 végére azonban úgy nézett ki, hogy Magyarország kiegyezik a norvégokkal, és az új ciklusban ismét jöhetnek a támogatások. A hosszasan előkészített decemberi megállapodásban Magyarország és Norvégia megegyezett a folyamatról, és arról is, hogy mire költenék a támogatásokat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium például 50 millió eurót fordíthatott volna klíma- és energiapolitikára, 45-öt innovációra és a KKV-k támogatására, 31-et helyi fejlesztésekre. A BM 31,5 millió eurót költhetett volna romaintegrációra, az Emmi 17 milliót kulturális támogatásokra, de 4,5 millió ment volna oktatásra és ösztöndíjakra is. Sajtóinformációk szerint a minisztériumokban már hosszú ideje dolgoztak ezeknek a programoknak az előkészítésén. A támogatások folyósításának azonban lett volna egy feltétele: az, hogy a felek hét hónapon belül (ez telt le most szerdán) megállapodjanak az összesen 10,8 millió eurónyi civil források elosztásáról, a Civil Alap magyar lebonyolítóinak kiválasztásáról is.

Első körben a norvég állam és a magyar kormány képviselőinek konszenzusra kellett volna jutnia arról, hogy kik legyenek a következő ciklusban a kiválasztott civilek, akik itthon szétosztják ezeket a forrásokat. Arról, hogy kik pályáztak erre a szerepre, csak sajtóinformációk vannak. A Magyar Vöröskereszt a 24.-hu-nak megerősítette, hogy ők is indultak, a Magyar Hang pedig a Kövér László elnökölte Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat érdeklődéséről számolt be. De újra indulni kívánt a 2014-ben kipécézett Ökotárs és az Autonómia Alapítvány is. A pályázati elbírálásról a kiíró nem közölt részleteket, az első körben mindenesetre a magyar kormány és a norvégok láthatólag nem tudtak megegyezni, hiszen eredményhirdetés helyett tavasszal újrakezdték az egyeztetéseket.

A magyar kormánynak elvileg ekkor már nem volt a megállapodás szerint vétójoga azzal kapcsolatban, hogy a norvégok melyik civil konzorciumot választják ki. A háttérben azonban feltehetően komoly politikai tárgyalások zajlottak. A norvégok számára fontos lehetett, hogy szakmai döntés szülessen, és hogy a kormánytól valóban független civilek kerüljenek helyzetbe, míg a magyar kormány számára kellemetlen lehetett volna, ha esetleg ismét a korábban betámadott civil szervezetek lesznek a magyarországi lebonyolítók.

Gulyás Gergely csütörtöki bejelentése szerint a Norvég Alapról a lefektetett határidőig nem sikerült megegyezni. Ez praktikusan az egyetlen nyitott kérdést takarhatja, azt, hogy itthon kik osszák tovább a Civil Alap 4 milliárd forintját. Minden jel szerint a magyar kormány most sem akarta elfogadni a norvégok által kiválasztott szervezeteket, ezért 2014 után inkább ismét teljesen lemond a Norvég Alap támogatásairól, beleértve azt a kb. 73 milliárd forintot, amit maguk a minisztériumok kontrolláltak volna.