Varga Judit a fősodratú médiát is a magyar érdekek ellenségei között sorolta a parlamentben, majd este a tévében már a média álszent rettegéséről beszélt

„Ez a törvény egyáltalán nem érinti a magyar média munkáját, hiszen nem jelölőszervezetekről, hanem pártokról, és valószínűleg nem jelöltekről van szó, itt választási kampányokról van szó, amikor a magyar demokratikus folyamatokat külföldről szeretnék befolyásolni, ezt a helyzetet akarjuk kivédeni, hogy az, ami 2022-ben megtörtént az ellenzéki összefogás részéről, az ne történhessen meg még egyszer” – válaszolta Varga Judit a Hír TV esti műsorában arra a kérdésre, hogy mennyiben szólna bele a szuverenitásvédelmi törvénnyel a magyar média munkájába.

„Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ez egy árnyékra ugrás, de nem lepődöm meg, ez egy álszent rettegés, hogy ferdítik a tényeket, és gyakorlatilag lehet, hogy a saját rossz lelkiismeretük szólal meg. Én azt mondom, hogy olvassák el a törvényt, nem vonatkozik a sajtóra”

– folytatta a parlament európai ügyek bizottságának elnöke, majd azzal folytatja, hogy egy 90-es évek óta nyitva hagyott kiskaput zárnak most be a szuverenitási törvénnyel. „A jövőben ilyen nem fordulhat elő, nevén kell nevezni a dolgokat, ha valaki választási kampányban elindul, jelölőszervezet, akkor arra a pártfinanszírozási átláthatósági szabályok fognak vonatkozni, és nem fogadhat el külföldi pénzt, ez ilyen egyszerű. Se jogi személytől, se természetes személytől” – mondta.

A műsorvezető ezután a törvény parlamenti vitájára tért rá, és a Szuverenitásvédelmi Hivatalról kérdezte Vargát, aki azt válaszolta, hogy leendő hivatal független, autonóm lesz, és a legfontosabb követelménye az átláthatóság lesz. „Nem szabad felülni a téves híreszteléseknek, ha ebben a jogállamban mindenki betartja a szabályt, akkor senkinek semmitől nincsen félnivalója” – mondta Varga Judit. A teljes beszélgetést itt lehet újra megnézni:

„Magyarországon sajtószabadság volt, van és lesz, az is bizonyítja, hogy a Telex mindenféle következmény és probléma nélkül folyamatosan álhíreket terjeszt például rólam is, vagy éppen az én miniszteri tevékenységemről, mindig a múltban is csak torz információkat tudott közreadni, és ezt nyugodtan megtehetik ebben az országban, hiszen médiapluralizmus van” – mondta Varga, aki szerint ez egy európai kottának a hangneme, szerinte politikai zsarolásról van szó, mert szerinte fontos kérdésekben Magyarország nem akar beállni a sorba.

A törvénytervezet és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló keddi vitanapon Varga Judit a parlamentben még azt mondta, hogy „határainkon belül pedig az idegen érdekek kiszolgálóit kell rendre visszavernünk, akik nagy, nemzetközi NGO-hálózat által, guruló dollárok segítségével vagy éppen a fősodratú, progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést”.

Varga előtt utódja, az Igazságügyi Minisztériumot jelenleg vezető Tuzson Bence közölte, hogy „szuverenitásunkat napi szinten éri támadás, és ezekkel a támadásokkal szemben nekünk magyaroknak folyamatosan kell védekeznünk” – ami megint csak általánosságban szólt a veszélyről, amelyre hivatkozva a kormány láthatóan a pártok mellett a civil szervezeteket és a sajtót akarja gyanúba keverni, azt az érzetet keltve, mintha azok idegen érdekeket szolgáló, országellenes tevékenységet folytatnának.

A Fidesz-KDNP szeptemberi esztergomi frakcióülésének szünetében jelentette be Kocsis Máté és Simicskó István, hogy a két nap alatt arra jutottak, Magyarország gazdasági-, kulturális- és politikai szuverenitása támadás alatt áll, ezért szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújtanak be. Kocsis Máté akkor azt mondta, hogy a törvénycsomagot azért nyújtják be, hogy „megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”. Így akarnak „borsot törni” a „baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá, akik szerinte „amerikai demokrata dollármilliárdosoknak vagy brüsszeli multinacionális cégek érdekeinek eleget téve politikai hatalomhoz kívánnak jutni, és utána az ország gazdasági szempontjait feladva ki akarják fizetni ennek a támogatásnak az ellenértékét”. A javaslatot november 21-én nyújtották be, részleteiről itt írtunk.

Varga Judit június végén mondott le az igazságügyi miniszteri posztról, őt Tuzson Bence váltotta, akit ebben a cikkben mutattuk be. Miután Tuzson Bence nem szeretett volna uniós ügyekkel foglalkozni, Bóka János lett az európai uniós ügyekért felelős miniszter a kormányban. Az új feladattal egyébként Varga Judit 1,5 millió forintos havi tiszteletdíja 2,63 millió forintra emelkedett.

Vargát négy éve nevezték ki, ez idő alatt pedig két nagyobb botrányban is felmerült a neve, az egyik az Európai Parlamentig jutott, a másik a Schadl–Völner-ügy, a korrupcióval vádolt exállamtitkár ugyanis a bíróságon azt mondta, hogy az igazságügyi miniszter szoros figyelem alatt tartotta a végrehajtói ügyeket. Az is kiderült, hogy Varga találkozott Schadl Györggyel, a végrehajtói kar vezetőjével.

Varga Judit többször megállt a Telex kamerája előtt is, a legemlékezetesebb pillanatokat itt gyűjtöttük össze: