Varga Judit már a sajtót is célba vette a szuverenitásvédelmi törvénnyel

Bár a sajtó szó szerint nincsen benne a szuverenitásvédelminek nevezett törvényben, a volt igazságügyi miniszter szavai igazolni látszanak azt az aggályt, hogy a kormány a kormánynak nem alávetett sajtó korlátozására is felhasználhatja a törvényt. A törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló keddi vitanapon Varga Judit kijelentette: „határainkon belül pedig az idegen érdekek kiszolgálóit kell rendre visszavernünk, akik nagy, nemzetközi NGO-hálózat által, guruló dollárok segítségével vagy éppen a fősodratú, progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést” – írta a 444.hu.

Varga előtt utódja, az Igazságügyi Minisztériumot jelenleg vezető Tuzson Bence közölte, hogy „szuverenitásunkat napi szinten éri támadás, és ezekkel a támadásokkal szemben nekünk magyaroknak folyamatosan kell védekeznünk” – ami megint csak általánosságban szólt a veszélyről, amelyre hivatkozva a kormány láthatóan a pártok mellett a civil szervezeteket és a sajtót akarja gyanúba keverni, azt az érzetet keltve, mintha azok idegen érdekeket szolgáló, országellenes tevékenységet folytatnának.

Varga szavai is erre utaltak, amikor közölte, hogy „a transzparenciától rettegő, nemzetközi NGO-hálózat” próbálja megakadályozni a külföldi befolyásolásnak gátat szabó intézkedéseket.

Szerinte a magyar baloldal tette kockára tavaly az ország szuverenitását, de útját kell állni annak, hogy ez még egyszer megtörténhessen. Arról, hogy mit jelenthet a gyakorlatban a szuverenitásvédelmi törvény, ebben az írásunkban olvashat bővebben.

Momentum: Orbán Viktor soha nem volt még átvilágítva

„Orosz mintájú megfélemlítési törvénynek” nevezte a javaslatot Gelencsér Ferenc, a Momentum vezérszónoka, aki szerint elfogadása esetén ez a törvény is illeszkedik majd azon jogszabályok sorába, amelyek miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió. Gelencsér arról beszélt, hogy Orbán Viktor „soha nem volt még átvilágítva”, mert a jelenlegi törvények ezt nem teszik lehetővé, holott egy ilyen értelmű módosítás időszerű volna. Ha ez megtörténne, „talán megtudnánk azt, hogy miért van az, hogy minden alkalommal szembemegy a teljes európai konszenzussal” – idézte a képviselőt az MTI.

DK: a kormányoldal fenyegeti nemzeti szuverenitást

Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint a javaslatok nem szolgálják a nemzeti érdeket és Magyarország szuverenitásának védelmét, céljuk, hogy eltereljék a figyelmet az ország valódi problémáiról, és megerősítsék azt a fideszes hatalmat, amely az ország kifosztásával és az állampolgárok jogainak korlátozásával néhány „fideszes milliárdos gazdagítására” törekszik. Károsnak, elfogadhatatlannak és a szabadságot korlátozónak nevezte az előterjesztéseket, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt „új koncepciós szervezetként” értékelte, amelynek szerinte az lesz a feladata, hogy bármikor bárkit – akár pártot, civil szervezetet vagy sajtóterméket – megvádolhasson azzal, hogy külföldi ügynök – írta az MTI.

Párbeszéd: fideszes figyelemelterelés

Erre rímelt Szabó Tímea felszólalása is. A Párbeszéd politikusa szerint nem Magyarország biztonságának megvédésről, a külföldi hatalmak befolyásszerzési kísérleteinek visszaszorításáról vagy a magyarok érdekeiről szól a törvénycsomag, hanem el akarják terelni a figyelmet a valós problémákról: az inflációról, az egészségügy, az oktatás helyzetéről.

Jobbik: Szándékosan vállalhatatlan törvénycsomag

Z. Kárpát Dániel szerint „direkt vállalhatatlan” a törvénycsomag, az előterjesztő mintha szándékosan olyan javaslatot írt volna, „amelynek majdnem minden pontját az Alkotmánybíróság el fogja kaszálni”, de a nemzetközi viták és a közéleti beszélgetések a következő egy-másfél évben erről folyhatnak. Ez a javaslat gumicsontként működik – fogalmazott, hasonlóan Szabó Tímeához.

LMP: Zsófi, nem lehet, hogy benned van a hiba?

A vezérszónoki felszólalásokat Ungár Péter zárta. Az LMP elnöke szerint a törvény újabb eleme a Fidesz ellenségkereső politikájának, miközben az ország szuverenitására veszélyt jelentő nagyvállalatokkal szemben nem lép fel érdemben. Sőt, a kormány konkrét nyilatkozatokkal is igazolta, hogy fontosabb a számára a bajor autóiparnak kedvező feltételek biztosítása, mint az hogy érdemben fizessenek közterheket. Megjegyezte, hogy eddig bárki volt az EUrópai Bizottság elnöke – Manuel Barroso, Jean-Claude Juncker, Ursula von der Leyen –, azoknak megválasztásához Orbán Viktor mindig hozzájárult, majd végül mindent kiplakátolta ellenségként. Ungár ezt a helyzetet azzal a nővel modellezte, aki mindig panaszkodik arra, hogy elhagyják. „Felmerül az emberben, hogy Zsófi, nem lehet, hogy benned van a hiba?” – kérdezte. Ungár szerint most Orbán újabb felhatalmazást kér, hogy megválaszthassa ki legyen az EB elnöke, akit aztán majd újra kiplakátol azzal, hogy „nem vált be”. Ideje lenne azok flelősségét is felvetni, akik hozzájárulnak a nem megfelelőnek bizonyuló EB-elnök megválasztásához, amelyben Ungár szerint nem az ellenzék, hanem Orbán Viktor játszott meghatározóbb szerepet.

KDNP: a szuverenitás nagy érték

A különis létező, kisebbik kormánypárt színeiben Simicskó István szólalt fel. A korábbi Orbán-kormány honvédelmi minisztere szerint a szuverenitás nagy érték, könnyű elveszíteni, de nehéz visszaszerezni. Az állam feladata a társadalmi élet kereteinek biztosítása, ezt pedig akkor tudja megtenni, ha szuverén módon működik – idézte őt az MTI.

Kifejtette, hogy a 21. század a veszélyek százada, erre reagálnia kell a magyar államnak, vissza kell például utasítani a magyar választásokba való külföldi beavatkozást, hogy a népakarat szabadon érvényesülhessen. Ezután utalt az ellenzékhez civil szervezeten kerezstül eljutott külföldi támogatást.

Simicskó szerint a hibrid hadviselés korában akár nem állami szereplők is képesek arra, hogy egy államban káoszt idézzenek elő, ennek kivédésére fel kell készülni, ezért a KDNP támogatja a kormány által kezdeményezett szuverenitásvédelmi törvényt.