Völner a bíróságon: Varga Judit szoros figyelem alatt tartotta a végrehajtói ügyeket

2023. május 23. – 10:39

Völner a bíróságon: Varga Judit szoros figyelem alatt tartotta a végrehajtói ügyeket
Völner Pál tesz vallomást a Fővárosi Törvényszék tárgyalásán 2023. május 23-án – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Egyik lábáról a másikra állt, és nem tudta, a kezeit zsebre tegye, vagy inkább maga előtt összekulcsolja, esetleg a zakója aljába kapaszkodjon, ezért hol ezt csinálta, hol azt Völner Pál volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár a Fővárosi Törvényszékre, ahol kedden az ő meghallgatásával folytatódott az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per.

Völner fekete zakóban, fekete aktatáskát szorongatva ült le a vádlottak padjára, a táskát aztán egy köteg papírra cserélte az ölében.

Míg vádlott társa, a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György letartóztatásban van, addig Völner Pál szabadlábon védekezhet. Így míg Schadl a börtönből, bilincsben érkezett a tárgyalásra, addig Völner most is otthonról jöhetett ide, a vádlottak padján egy fejbólintással üdvözölték egymást. A fideszes exállamtitkár a többi vádlottal ellentétben engedi magát fotózni a tárgyalóteremben is. A médiaérdeklődés pedig elég nagy az ügy iránt, bár a kormánypárti sajtó ahogy eddig, úgy most sem jött el a perre.

Az ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.

Ez a vádirat szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.

Schadl György érkezik a tárgyalásra a bíróság folyosóján 2023. május 23-án – Fotó: Huszti István / Telex
Schadl György érkezik a tárgyalásra a bíróság folyosóján 2023. május 23-án – Fotó: Huszti István / Telex

Libák, tehenek, templomok, végrehajtók

Völner több mint két órán át vallott, Schadl közben mögötte a padon ülve jegyzetelt. Völner azt mondta, a vád minden elemét visszautasítja, mert nem követett el bűncselekményt, és bűncselekmény elkövetéséről sem volt tudomása. A vádirat szerinte „súlyosan valótlan és alaptalan, Schadl Györggyel nem álltam korrupciós kapcsolatban, készpénzt vagy más jogtalan előnyt tőle nem kaptam. Neveltetésemtől, életfilozófiámtól és több évtizede végzett munkámtól teljesen idegenek a vádiratban megfogalmazott pontok, feddhetetlenül végeztem munkámat”.

Ezután a fideszes exállamtitkár levezette a bíróságnak, hogy milyen körülmények között született a Kádár-korszakban, hogy őrizte a libákat, etette a teheneket és lovakat. Majd arról beszélt, már tizenéves kora óta dolgozott, volt, hogy egy templomépítésbe segített be, később állattelepeken dolgozott – mindezzel arra akart kilyukadni, hogy „arra neveltek, hogy dolgozzak, mindig beértem azzal, amit tisztességes módon megkerestem”. Felsorolta azt is, melyik évben házasodott, mikor építkeztek, hogy feleségével lakásokat, földeket, takarékbetéteket vásároltak, mikor mit adtak el ezekből.

A jelenlegi helyzetben Völner szerint „nem csak számomra sérelmes, hogy nem tudom munkámat folytatni”, hanem az ügyvédi irodájának ügyfeleinek is rossz ez. Ráadásul szerinte „mindig az ország érdekeinek figyelembevételével cselekedtem”.

Arról is megemlékezett, hogy lépkedett előre a politikai ranglétrán, előbb megyei képviselő lett – ebben a pozíciójában pedig szerinte több kórházat és intézmény felújítását is levezényelte –, majd 2010-ben országgyűlési képviselő lett. Ezután azt sorolta fel, ekkor milyen beruházások elindításában vett részt, például az emeletes vonatok bevezetésében. Végül hozzátette, hogy tudja, a peréhez ennek nem sok köze van, csak érzékeltetni akarta, mindig is fontos volt neki a munkája.

Völner ezután áttért a perére és az ellene hozott korrupciós vádakra. Levezette,

szerinte „egy képviselőnek mindig tágabban kell értelmeznie a munkáját, mindig bizonyítani kell a segítőkészségét. Talán ez a gondolatmenet segít megérteni, miért akartam a vádiratban megfogalmazott ügyekben segíteni. Én mint képviselő nem fordíthatok hátat a segítőkérőknek, segítenem kell, ha tudok. Ha a képviselő elkezd válogatni, előbb vagy utóbb mindenkinek hátat fordít, mert az úgy kényelmesebb”,

és szerinte ezt kéne megérteni az ügyészségnek, aki összeállította a vádiratot. Völner szerint „minden ügyből azt próbálják kihozni, azért akartam segíteni, mert ettől jogtalan előnyt kaptam. (…) Az egyéni képviselők munkája nem csak parlamenti felszólalásokból áll, hanem a hétköznapi apróbb dolgok elintézésben is”, személyesen tenni az emberekért, mondta Völner.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Azt is megemlítette, Nyergesújfalun él már 35 éve, szerinte az ott élők ismerik és tudják, nem követett el bűncselekményt, máig ugyanaz a megbecsültség veszi körbe, mint korábban.

Ezután tért rá arra, hogy igazságügyi miniszterhelyettesként neki csak néhány protokolláris eseményen kellett részt vennie, Varga Judit minisztert kellett helyettesíteni. Azt a vádat visszautasította, hogy a végrehajtókkal kapcsolatban visszaélt volna a hivatalával, és bűncselekményt követett volna el. Ezen a ponton újra azt emlegette, a végrehajtók kinevezését nem ő, hanem Vízkelety Mariann volt államtitkár írta alá, ő maga pedig egy olyan esetre sem emlékszik, hogy miniszteri biztosként ő valamilyen módon befolyásolta volna a végrehajtói kinevezéseket.

Újra azt kérte a bíróságtól, hallgassák meg tanúként a kinevezésekért felelős személyeket, például a volt államtitkárokat, köztük Vízkeletyt. Majd felemlegette azt is, hogy a végrehajtói kinevezések egy része alatt Trócsányi László volt igazságügyi miniszter alatt történt, akinek az államtitkárok a közvetlen beosztottjai voltak. A bíró megkérdezte Völnertől, mit gondol, Trócsányi mennyire látott rá a végrehajtói karra? Völner szerint Trócsányi egyetemi embernek tekinthető, a végrehajtói dolgokkal annyira nem foglalkozott, nem véletlen, hogy kidelegálta a feladatokat az államtitkároknak.

Völner felidézte a pillanatot, amikor megismerte Schadl Györgyöt, aki „agilis fiatal vezetőnek tűnt, aki elhivatott a végrehajtói kar megújítása mellett”. Minden végrehajtási kérdésben tájékozott, naprakész volt, telefonon szinte mindig elérhető volt, pontos válaszokat adott a feltett kérdéseire. Völner szerint Schadl a jogszabályok megértésében is sokat segített neki, ami azért volt jó, hogy „felkészülten tudjak válaszolni a vitánk során felmerülő kérdésekben”.

A fideszes exállamtitkár ezután elismételte, hogy nem igaz, hogy korrupciós kapcsolatot alakított volna ki Schadlval, pénzt nem kapott tőle.

„Beszélgetéseink anyagi része egyáltalán szóba sem kerülhetett. Volt egy olyan nexus közöttünk, ami egyúttal egy távolságtartást is jelentett, pont ennek a tiszteletnek a kapcsán, amit mindig érzékeltem tőle”,

mondta Völner, és hozzátette, mástól is úgy hallotta, Schadl mindig tisztelettel beszélt róla még a háta mögött is. Schadl a saját meghallgatásán azért kicsit többet mondott, szerinte benne és az exállamtitkárban közös „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”.

A bíró megkérdezte Völnert, hogy került hivatali kapcsolatba Schadlval, mire az exállamtitkár azt mondta, szerinte egy rendezvényre ment el, a minisztert helyettesítve. A bíró erre azt felelte, ő szeretné megérteni, mi vezet oda, hogy egy rendezvényen találkoznak, és abból kialakul egy olyan kapcsolat, ami alatt Schadl rendszeres kapcsolatba kerül vele, és bejár hozzá a munkahelyére?

Völner erre úgy felelt, az ilyen rendezvényeken általában beszélgetésbe elegyednek, „megiszunk egy kis kólát”, és valószínű, hogy valamelyik ilyen alkalommal Schadl megemlítette neki a találmányát, „lehet, ettől datálódik a közvetlen kapcsolatunk”.
Bírói kérdésre Völner azt is mondta, egyszer vagy kétszer járt Schadl irodájában, az pedig „természetes”, hogy Schadl sokat járt az Igazságügyi Minisztériumba. A bíró szerint ha Schadl a kar vezetőjeként érkezett hozzá, akkor bejelentkezett-e hivatalosan, mire Völner úgy felelt, szerinte ennél informálisabb volt a kapcsolatuk, megvolt egymásnak a telefonszámuk.

Völner elismerte, hogy többször járt ebéden Schadlval – ilyenkor pedig „nem volt vita abból, ki fizet, mert egyszer ő fizetett, máskor én” –, de szerinte az nem igaz, hogy együtt jártak volna szórakozni is – utóbbira a mögötte padon ülő Schadl elégedetlenül megrázta a fejét. Ahogy abban is ellentmondott Völnerek, ki fizette az ebédeket, mert szerinte , „kifejezett viták voltak” abból, ki fizessen.

Karácsonykor, névnapokon ajándékoztak is egymásnak, például italokat vagy bonbonokat. A vádiratban szerepel is egy ilyen ajándékozás: Schadl a munkatársának egyszer azt mondta, „figyelj csak! Írd már föl, hogy viszek egy hármast a barátunknak, akinek szoktam!” Vagy épp „valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.

„Azt, hogy Schadl mit tett és mit nem, ez a tisztelt bíróság feladata és jogköre, hogy ezt megvizsgálja, nem nekem kell taglalnom, de ez semmiféle összefüggésben nem állhat velem”, összegezte ezt a részt Völner a bíróságnak, aki nem érti, hogy állt össze az ügyészségnek úgy a vád, hogy abba őt is belekeverték.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Találkozó és sms-ek Varga Judittal

Völner azt is megmagyarázta a bíróságnak, miért akarja tanúként meghallgatni Varga Juditot. Szerinte „a miniszterasszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét”, Völnertől pedig mindig azt kérte, tájékoztassa őt az ügyekben.

Völner szerint Varga nyilatkozni tud arról, hogy az államtitkárok az ő közvetlen beosztottjai voltak, és meg tudja erősíteni, hogy a végrehajtói kinevezési jogkörök Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás egykori államtitkárok alá tartoztak.

Ezután Völner átadott a bíróságnak néhány papírt, amin különféle üzenetváltások voltak kinyomtatva – köztük Varga Judittal. Közülük az egyik az, amit Völner védője egyszer már felolvasott az előkészítő ülésen, és így hangzott:

Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?

Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.

Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.

Egy másik üzenetváltásban egy minisztériumi dolgozó írta meg Völnernek, hogy Varga Judit a végrehajtói törvény módosításban intézkedett. Völner szerint ez az üzenet igazolja, hogy Varga „a végrehajtói ügyeket szoros figyelem alatt tartotta”.

Bár Völner szerint ő maga általában törli az sms-eit, a bíróságnak benyújtott üzenetváltások valahogy mégis megmaradtak a telefonjában, a felhőjében.

Völner védője, Papp Gábor minderről csupán ennyit kérdezett Völnertől a bíróság előtt:

Papp: Olyan hármas megbeszélés volt-e, ami a miniszter, Schadl és ön között történt?

Völner: Volt.

A Telex birtokába került nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy legalább egy ilyen találkozó volt a hármuk között: miután Schadl megijedt attól, hogy egy másik végrehajtó esetleg áskálódhat ellene, bejelentkezett Völnernél, szerezzen neki időpontot a miniszternél, vagyis az ő szavaival: „valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?” De úgy, hogy azért Völner is ott legyen a találkozón. Az államtitkár azt felelte, megpróbálja lefixálni a dolgot. 2021. július 12-én Schadl és Völner pedig meg is ejtette a találkozót az igazságügyi miniszterrel.

Ppp Gábor, Völner védője – Fotó: Huszti István / Telex
Ppp Gábor, Völner védője – Fotó: Huszti István / Telex

Völner nem csak a Varga-féle üzeneteket, de egy Bayer Zsolttal váltott sms-ét is benyújtotta a bíróságnak. Ebben Völner szerint Bayer valamilyen orvos ügyében érdeklődött nála, mert a kormánypárti publicista és Fidesz-alapító egy kórházzal pereskedett szerinte, ő meg Bayer kérésére utánanézett ennek. Ezzel Völner azt akarta demonstrálni, hogy ha megkeresték, ő mindig próbált segíteni.

Völner a vallomását azzal zárta, szerinte a most zajló intézkedés már büntetésként fogható fel, pedig még ítélet sem volt. Szerinte az ügyészség koncepciót állított fel, és furcsállta, hogy az ügy egyes anyagai kikerültek a sajtóhoz. Majd felemlegette, hogy őt már akkor is lehallgatták a nyomozók, amikor még mentelmi joga volt. Erre feltette a kérdést: ha bármelyik ellenzéki képviselőt is lehallgatná a belügyminisztérium vagy a titkosszolgálat, vajon a sajtó akkor is tapsolna, vagy jogellenességet kiáltana?

Az nem úgy van, hogy betelefonál az ember

A korrupciós ügy egyik mellékága a paksi ügylet. A vád szerint Völner Pál Schadl kérésére megpróbálta behálózni Palkovics László és Süli János minisztereket, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A vállalkozás papíron vízüzemű motorral kísérletezett, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. A miniszterek mellett államtitkárok nevei is felbukkannak a paksi bizniszben: Kovács Pál és Steiner Attila, akik szintén személyesen tekintették meg Schadl találmányát.

Erről Völner a bíróságon azt mondta, az energetikai „egy nagyon érdekes terület”, és elismerte, hogy Schadl találmányát többször látta, és másokat is arra kért, nézzék meg azt, például Sülit. Ő maga azt javasolta Schadlnak, ezt a találmányt az államnak kellene eladnia, hogy abból elsősorban Magyarország profitáljon, de szerinte „ez nem úgy van, hogy betelefonál az ember, és kap x forintot”. Völner úgy vallott, „szívügyemnek tekintettem ezt a dolgot”, de ha mondjuk Süliék azt mondták volna neki, hogy „ez sarlatánság”, akkor ő maga sem foglalkozott volna ezzel tovább.

Dr. Tóth Erzsébet bíró – Fotó: Huszti István / Telex
Dr. Tóth Erzsébet bíró – Fotó: Huszti István / Telex

A bíró nem értette, Völner miért járt kint többször is Schadl találmányánál, ha saját bevallása szerint sem ért ehhez. Miért nem bízta az egészet azokra, akiknek ez a területe? A bíró szerint lehet, hogy Völner is országgyűlési képviselő, de ez talán inkább a helyi választókerületi képviselő feladata lenne. Völner úgy felelt, ő invitálta ki a többieket – köztük Sülit – a találmányhoz.

Az ügy másik mellékszálában a vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani. A vádirat szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Völner itt is tagadta a vádakat.

A bíró erre visszakérdezett, hogy ebben az ügyben miért a végrehajtói kar elnöke intézkedik, és miért az államtitkárt keresi meg? Völner erre úgy felelt, ez inkább már személyes kérésnek fogható fel Schadltól, nem a kar elnökeként kereste meg őt, és azt gondolhatta, Völner a pozíciójából adódóan könnyebben utána tud kérdezni az ügynek.

Schadl már vallott

Legalábbis azt, hogy nem bűnös. Az egy héttel ezelőtti meghallgatásán Schadl azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezen kívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt”, mondta.

Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, és ő meg megosztotta ezekről vele a tudását. „Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek” – mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg, és szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.

Völner már az előkészítő ülésen sem vallotta be a bűnösségét, ahogy Schadl György is ártatlannak vallotta magát. A dolgukat viszont még megnehezítheti, hogy a 22 vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték a bűnösségüket. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztett, tehát nem letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott.

A Telex a kezdetektől követi az úgynevezett Schadl–Völner-ügyet, a témában írt összes cikkünket ide kattintva találja.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!