Schadl a bíróságon: A hajózás, a gasztronómia, és a műszaki cikkek szeretete közös Völnerben és bennem

„Nem vagyok bűnös” – vallotta Schadl György a bíróságon, majd tételesen levezette, egyes vádpontokban miért gondolja magát ártatlannak. Azt is felsorolta, mi a közös benne és a volt igazságügyi miniszterhelyettesben, Völner Pálban.

A végrehajtói kar volt elnökének meghallgatásával kezdődött el az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per. Az első tárgyalási napon a volt fideszes igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál nem jelent meg a bíróságon. Őt jövő kedden hallgatják meg.

Schadl órákig beszélt a bíróságnak, a kezében tartott papírokból olvasta fel a vallomását. Bár néha az egyik lábáról a másikra állt – ilyenkor rendre megcsörrent a lábbilincs –, magabiztos volt és határozott. Minden ellene felhozott vádat tagadott.

Vallomását azzal kezdte, mióta tart a per, azóta volt némi változás a jövedelmében: pénzt már az egyetemi docensi munkáért és a végrehajtói elnöki tisztségért sem kap, már csak a megtakarításait éli/élik fel.

Ezután arról beszélt, hogy Völner Pált a végrehajtói kar elnökeként ismerte meg, elnökként viszont szerinte nem ő döntött a fontos ügyekben, hanem a hivatal vezetője. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, hogy Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl szerint az ő feladata kimerült a protokolláris eseményekben – egy ilyenen ismerte meg állítása szerint Völnert – és a jogszabályi tervezetek véleményezésében.

Így aztán Schadl szerint nem az övé, hanem a hivatal vezetőjének feladata volt a leendő végrehajtók meghallgatása, pontozása és kinevezésének felterjesztése.

„Annyi jogom sem volt, mint Angliában a királynőnek”

– állította Schadl György a végrehajtói kar elnöki pozíciójáról.

Azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezen kívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt”, mondta Schadl.

Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, és ő meg megosztotta ezekről vele a tudását.

„Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek”

– mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg, és szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.

A végrehajtói kar volt elnöke azzal indokolta, hogy neki amúgy egyáltalán nem volt fontos az érintett végrehajtók kinevezése, hogy személyesen ott sem volt a meghallgatásaikon. A kinevezéseket Vízkelety Mariann egykori államtitkár írta alá. Schadl állította, ő semmiben sem egyeztetett Vízkeletyvel, de egyszer egy konkrét ember miatt panaszt tett nála.

Ezután arról beszélt, hogy a végrehajtók kinevezéséről döntő P. Béla – akire ő mutogat, nem a vádirat – arra már nem gondolt, hogy a nyertes pályázóknak miből lesz pénze az irodáik beindítására, hiszen ezeket az irodákat bérelni kell, kauciót fizetni, bebútorozni.

Schadl szerint ő csak finanszírozta ezeket a kiadásokat a végrehajtóknak egészen addig, amíg ők fel nem vették az osztalékaikat, hogy a kölcsönt visszaadják neki.

A vád szerint azonban Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.

A mellékágak

A korrupciós ügy egyik mellékága a paksi ügylet. A vád szerint Völner Pál Schadl kérésére megpróbálta behálózni Palkovics László és Süli János minisztereket, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A vállalkozás papíron vízüzemű motorral kísérletezett, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. A miniszterek mellett államtitkárok nevei is felbukkannak a paksi bizniszben: Kovács Pál és Steiner Attila, akik szintén személyesen tekintették meg Schadl találmányát.

Schadl minderről azt mondta a bíróságon, hogy a találmányát ezek az emberek valóban megtekintették, Kovács Pál például azért, mert ő „ennek a pápája Magyarországon”. Azt viszont tagadta, hogy ehhez Völner Pál segítségét kérte volna. Sőt, valójában végül „el sem indultunk soha az életben pályázaton”.

Az ügy másik mellékszálában a vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani. A vádirat szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához.

Erről Schadl azt mondta a bíróságon, hogy őt barátja, Rehák Róbert kereste meg az ügyben. „Robi is – bocsánat, Rehák úr – csak azt akarta tőlem megtudni, hogy megkapják-e az engedélyt. (…) Férfiasan be kell vallanom, az oktatás, különösen az iskolák engedélyeztetéseihez nem értek, ezért fordultam máshoz”, de Völnertől állítása szerint nem közbenjárást vagy beavatkozást kért, hanem csak annyit, hogy ha van arra lehetőség, kérdezzen rá, rendben van-e az iskola engedélyeztetési kérelme.

A vád szerint Schadl György sofőrje, a szintén vádlott M. Viktor vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy „valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.

A sofőr korábban tagadta a vádakat, Schadl pedig most erről azt mondta, „M. Viktor nem tudta, ha pénzt visz és hoz, azokat milyen jogcímen kell vinnie – egy biztos, ha korrupciós pénzről lenne szó, nem életszerű, hogy vele vitetem”.

Schadl végül azt is kérte a bíróságtól, a végrehajtói iroda munkavállalóit is tanúként hallgassák meg a perben. Kérdésekre kedden nem akart válaszolni, azt mondta, majd valamikor később. A tárgyalás elején azt is kérte, engedjék ki a letartóztatásból, de a bíróság ezt visszautasította.

Schadl György eddig sem vallotta be a bűnösségét, a dolgát viszont még megnehezítheti, hogy a huszonkettő vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már igen. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztettet és pénzbüntetést kapott.

Schadl áprilisban lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöki tisztségéről, vele együtt pedig az egész elnöki kar is benyújtotta a lemondását.

Tóni, Barbara és Ádám nem jutott el a vádiratig

A vádiratba az a rész már nem került be, hogy Schadl szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, például Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnökének és Völner rokonának. A nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadl három tanulmányi akadály leküzdésében segíthetett Rogán kabinetfőnökének az egyetemen, pedig Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, még a Neptun-rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül. Április végén aztán kiderült, hogy a rendőrség nyomoz ebben az ügyben, de akkor még azt állították, egyelőre senkit sem hallgattak meg, még tanúként sem.

Ahogy több miniszter és államtitkár neve sem bukkan már fel a vádiratban, pedig néhányukat maga Völner Pál is tanúként idézné be a büntetőperre: köztük van Varga Judit igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Süli János volt miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagja, későbbi miniszteri biztos is.

Abban sem nyomoz senki, ki lehet az a Tóni, Barbara és Ádám nevű ember, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, és Rogán feleségét egyébként Barbarának hívják. Maga Rogán Antal egyébként nemrég a parlamentben azt mondta, „nem ismertem Schadl nevű urat”.

Mivel ezek nem kerültek be a vádiratba, Schadl György kedden nem is beszélt ezekről.

A Telex a kezdetektől követi az úgynevezett Schadl–Völner-ügyet, a témában írt összes cikkünket ide kattintva találja.