Lemondott Schadl György és a végrehajtói kar teljes elnöksége

2023. április 27. – 14:27

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Schadl György lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöki tisztségéről – derült ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) közleményéből.

A korrupcióval vádolt, jelenleg is előzetes letartóztatásban ülő Schadl mellett a végrehajtói kar teljes elnöksége: Lukács Tamás alelnök, Kovássy Szabolcs elnökségi titkár, valamint Jeney Orsolya és Papp Gábor elnökségi tagok is benyújtották csütörtökön a lemondásukat.

„Fenti körülményt figyelembe véve, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar új elnökségének megválasztása érdekében a Hatóság elnöke a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglalt jogkörével élve intézkedett a Kar rendkívüli közgyűlésének összehívásáról” – áll az SZTFH közleményében.

A Schadl–Völner-ügy

Idén februárban indult el az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós bírósági ügye. A vádirat szerint az ügy lényege, hogy az aztán 2021 novemberében letartóztatott Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadltól – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.

Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Marian – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.

Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Ezeket a pénzeket Schadl a végrehajtói irodájának és otthonának széfjében tartotta, innen vagy ő, vagy segédje, a negyedrendű vádlott számolta ki az aktuális összegeket – utóbbi ezt tagadta a bíróságon.

És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert. Ezeket az összegeket egy másik segédjével Excel-fájlokban vezette – ez a bizalmasa kötött vádalkut az ügyészséggel.

Ha szeretne gyorsan képbe kerülni az ügyben, ezt a cikket érdemes elolvasni.

A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk a Telexen:

Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre ítéljék, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetést is szabjanak ki rájuk. Továbbá mindkettőjüket 10 évre tiltsák el a közügyektől, és végleges hatállyal tiltsák el őket a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól, valamint rendeljenek el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.

Völner utódja sajnálta, hogy Schadl maradhatott a végrehajtói kar elnöke

Schadl 2021 novembere óta ül börtönben, azóta a végrehajtói kar közgyűlésein eddig nem merült fel, hogy leváltsák az elnöki tisztségéből, noha a végrehajtói működését felfüggesztették.

Az, hogy Schadl eddig maradt a végrahajtói kar elnöke, a kormányzatnak sem tetszett igazán, legalábbis erre utalt Völner utódja, Répássy Róbert államtitkár válasza, amelyet az LMP-s Keresztes László Lórántnak címzett tavaly decemberben: „Sajnálattal értesültünk róla, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 2022. december 2-án közgyűlést tartott, de az elnök visszahívása, vagy tisztújítás nem szerepelt a napirendjén.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!