„Az emberi gyarlóság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz” – a kormány egy lépést sem tett Völner lemondása óta

„Akkor tudunk a miniszter asszony és a miniszterelnök felelősségéről is beszélni, hogyha van bírói ítélet” – válaszolta Orbán Viktor 2021 decemberében, amikor Varga Judit felelősségét firtatta a Telex újságírója a Schadl–Völner-ügy kirobbanása után.

„Ma azt tudjuk mondani, hogy a jogszabályok mindenkire egyértelműen vonatkoznak, és egyformán vonatkoznak, ideértve az államtitkárokat is. Sőt, a minisztereket és a miniszterelnököt is.”

Alig két héttel a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatója előtt, december 7-én kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Varga Judit miniszterhelyettese még aznap lemondott a posztjáról, képviselői mandátumát azonban a parlamenti ciklus végéig, áprilisig megtartotta.

A minisztérium akkor csak egy szűkszavú közleményben erősítette meg az államtitkár lemondását. „Nyilvánvaló, hogy Völner Pál az eljárás alatt államtitkári feladatait nem tudja ellátni, ezért helyes, hogy lemondott. Bízunk abban, hogy az eljárás során Völner Pál tisztázza magát.”

Gulyás Gergely: Varga Judit felé erősebb a bizalom, mint valaha

Azóta lassan másfél év eltelt, Varga Judit azonban nem sokkal többet szólalt meg a helyettese ellen indult büntetőeljárásról, amely már a bírósági szakaszban jár. A Telexnek Tusványoson arról beszélt az igazságügyi miniszter, hogy az ügyészség nyomoz, és „ennél jobb eljárást én nem tudok elképzelni”, így teljesen irrelevánsnak tartja, hogy a minisztérium indít-e belső vizsgálatot az ügyben. „Az első perctől kezdve a jogszabályoknak megfelelően, a tisztességes együttműködés jegyében adtuk meg azt a segítséget, amit elvártak tőlünk” – mondta később Varga az Indexnek adott interjúban az ügyészségi nyomozásról.

„Biztos, hogy sok mindenkinek rosszulesett ez a történet. Nem véletlenül mondtam a miniszteri meghallgatásomon, hogy feladatom visszaállítani a renomét, sok munkával és szorgalommal begyógyítani azt a sebet, amit ez az ügy ejtett.”

Legutóbb a soproni kormányülés előtt, februárban kérdeztük az időközben nyilvánosságra került tanúvallomásokról Vargát. Akkor azt mondta, már több mint egy éve nem tagja Völner Pál a kormánynak, és sem miniszterként, sem magánemberként nem szeretné kommentálni a folyamatban lévő büntetőügyet. A bíróságnak kell szerinte értékelni a tanúvallomásokat, és döntést hoznia.

Varga felelőssége azért is érdekes kérdés, mert a tanúvallomások szerint az Igazságügyi Minisztérium dolgozói közül jó pár embernek legalább rálátása lehetett arra, hogy Völner Pál hogyan zsírozta le a végrehajtói kinevezéseket, és a végrehajtók fegyelmi ügyeiben is miként teljesítette Schadl György kívánságait – ha kellett, akár a törvényt is az ő céljaihoz igazították.

Varga Judit felé erősebb a bizalom, mint valaha

– mondta mindezek ellenére Gulyás Gergely egy februári kormányinfón. A töretlen bizalmat pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy Varga is bekerült Orbán Viktor tavaly májusban – öt hónappal Völner lemondása után – megalakult ötödik kormányába. „Varga Judit Völner államtitkár urat kapta” – hárította a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt a kérdést, miképp fordulhatott elő, hogy az igazságügyi miniszter nem tudott arról, mi történik az általa vezetett minisztériumban.

Gulyás többször is arról beszélt az elmúlt másfél évben, hogy semmi nem utal arra, hogy nem egy „egyedi elkövetésről” lenne szó, vagy hogy rendszerszinten lenne probléma a minisztériumban, még ha a tanúvallomásokban

„egy-két ember panaszkodik is arról, hogy ők ezt az eljárást elszenvedni voltak kénytelenek”.

Mit tudott tenni a minisztérium a folyamatban lévő büntetőeljárás alatt? – kérdezett vissza Gulyás a legutóbbi kormányinfón is, amikor arról kérdeztük, hogy szerinte megfelelően kezelte-e a kormány a Schadl–Völner-ügyet. A miniszter szerint Völner azonnal távozott a gyanúsítás után, és mivel az ügyészségi nyomozás az ő minisztériumi munkáját is érintette, felesleges lenne belső vizsgálatot indítani. Annyit azért hozzátett Gulyás, hogy az ügy kirobbanása óta az Igazságügyi Minisztériumban a végrehajtói kinevezéseknél a lehető legszigorúbban járnak el.

Más korrekció azonban eddig nem történt, és a kormány – legalábbis kifele – igyekszik úgy tenni, mintha Völner lemondásával megszüntették volna az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós büntetőügyének gócpontját, és nem is lenne ezzel kapcsolatban több feladata. „A kormány nem tárgyalta a végrehajtói rendszer átalakítását az elmúlt hónapokban” – válaszolta a Telex kérdésére Gulyás a március 9-i kormányinfón. A kialakult helyzet és közbizalom helyreállítása miatt indokolt lehet szerinte áttekinteni a rendszert, de

„az emberi gyarlóság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz”.

Ha a jogerős bírósági döntés után bármilyen következtetést le kell vonni, a minisztérium meg fogja ezt tenni Gulyás szerint, de a miniszter kitart amellett, hogy a jelenlegi jogszabályok megfelelőek a végrehajtói rendszer 2015-ös átalakítása óta, amikor a végrehajtókkal szemben szigorúbb követelményeket írtak elő.

„Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy jogszabályi vagy a rendszerben rejlő hibák vezettek egy olyan eljáráshoz, ahol most vádemelés van”

– tette hozzá a miniszter.

A fideszes képviselők nem szeretnék kivizsgálni, ki az a Tóni, Barbara és Ádám

A kormány szerint tehát nincs itt semmi látnivaló, az ellenzéki képviselők azonban az elmúlt másfél évben igyekeztek napirenden tartani a témát. Sorozatosan nyújtották be a javaslatokat a vizsgálóbizottságok felállítására, Schadl elmozdítására, a rendszer átalakítására. Csakhogy a kétharmados kormánypárti többségről gond nélkül pattant le minden próbálkozás, ami jól mutatja a magyar parlament működését.

Az ügy súlyát jelzi, hogy a tavaly áprilisi választás óta leginkább egymással vetélkedő hat ellenzéki párt képviselői közös javaslatban indítványozták a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely a Schadl–Völner-ügy kormányzati érintettségét, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter lehetséges felelősségét vizsgálta volna. Olyan kérdésekre kereste volna a választ ez a bizottság, mint például:

• kikre gondolt Völner Pál, amikor azt mondta az egyik hangfelvételen, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke;
• ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akik többször is előkerülnek a nyomozati anyagban, az ügyészség még sem is vizsgálja a szerepüket; illetve hogy
• milyen személyi összefonódások jelentkeztek a korrupcióval érintett ügyekben.

Megvizsgálták volna azt is, hogy

• az elmúlt négy-öt év kilakoltatással kapcsolatos döntéseit milyen módon segítette a kormány, illetve az Országgyűlés;
• hány családot, gyermeket, idős embert „raktak jogellenesen az utcára Schadl ténykedése alatt a busás haszon reményében”, illetve
• azért indultak-e újra a kilakoltatások a járvány után, mert a végrehajtók fideszes politikusokat, kormánytagokat fizettek le.

Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság elnöke a márciusi ülésen azzal érvelt a javaslat ellen, hogy bizottsági vizsgálat nem terjedhet ki olyan ügyre, amely folyamatban levő büntetőügy, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. A javaslatot benyújtó DK-s Sebián-Petrovszki László szerint azonban az ügynek vannak olyan politikai szálai, amelyek nem részei a büntetőügynek, ám fontos hatásuk lehet a kormányzatra.

A bizottság kormánypárti képviselői leszavazták a javaslat tárgysorozatba vételét, azaz az ellenzéki előterjesztés még az Országgyűlés elé sem kerülhet plenáris vitára.

Orbán Viktor: Szívesen fogadunk bármilyen javaslatot

A Mi Hazánk Mozgalom igyekszik talán a legaktívabban napirenden tartani a Schadl–Völner-ügyet, és régóta a végrehajtói rendszer átalakítását szorgalmazzák. Toroczkai Lászlóék szerint a végrehajtói rendszer a 90-es évek óta maffiaként működik, és e bűnszervezet tagjai magyarok tízezreinek az életét tették tönkre, miközben hatalmas profitra tettek szert.

Azt szeretnék, hogy a bírósági végrehajtás Európa több országához hasonlóan Magyarországon is nonprofit módon működjön.

Felszámolnák a végrehajtói irodákat, és a végrehajtói tevékenységet állami fennhatóság alá szerveznék. „A sarcolók országa lettünk” – fogalmazott a Mi Hazánk Mozgalom elnöke az igazságügyi bizottság március végi ülésén. Nem a magyarokat védik a törvények, hanem a végrehajtói maffia tagjait – folytatta, az pedig „elfogadhatatlan, vérlázító, felháborító” Toroczkai szerint, hogy a végrehajtók bármit megtehettek, és évente több százmilliós haszonra tettek szert.

Februárban meg is kérdezte Orbán Viktortól a parlamentben, támogatja-e a Mi Hazánk Mozgalom javaslatát a végrehajtói rendszer nonprofit működéséről.

„Ami a végrehajtórendszer átalakítását illeti, szívesen fogadunk bármilyen javaslatot, és érdemben meg fogjuk fontolni”

– reagált a miniszterelnök a kérdésre.

„Ha megengedi, ez komolyabb dolog annál, semhogy bűt vagy bát mondjunk rá így hirtelen. De ha van ilyen javaslata az ön pártjának, akkor kérem, hogy forduljon hozzánk bizalommal, és az igazságügyi miniszter meg fogja vizsgálni, és adunk egy tisztességes választ, hogy tudunk-e ebben egy malomban őrölni, vagy sem.”

A kormánypárti képviselők – úgy tűnik – nem hallgattak Orbánra, legalábbis a Mi Hazánk Mozgalom javaslatának tárgysorozatba vételét is indoklás nélkül leszavazták pár héttel később az igazságügyi bizottságban. Ez azt jelenti, hogy még parlamenti vitára sem tartotta érdemesnek a javaslatot a fideszes többség. Csakúgy, mint minden más hasonló ellenzéki javaslatot.

Jámbor András: A végrehajtói törvényt ki kéne dobni úgy, ahogy van

„Ma délelőtt az igazságügyi bizottságban most már negyedszerre szavazták le azt a javaslatomat, ami a végrehajtói maffia ügyét próbálná rendezni” – számolt be az Országgyűlésnek napirend előtti felszólalásában Jámbor András. A józsefvárosi országgyűlési képviselő párbeszédes frakciótársával, Berki Sándorral egy olyan eseti bizottság felállítását indítványozta, amely az elmúlt öt évben történt bírósági végrehajtások jogszerűségét tekintené át, és felmérné, hogy milyen jogszabály-módosítások szükségesek „a végrehajtási szervezet szakszerűtlen működése, a rendszerszintű visszaélések visszaszorítása érdekében”.

Jámbor azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy legalább egy dolgot jelöljenek meg a javaslatból, amit tárgyalni hajlandóak. „Értem azt, hogy a politikai korrupció felszámolását nem támogatják, de azt legalább támogassák, hogy azok, akik ennek a maffiának a károsultjai az elmúlt 12 és 30 évben, valamilyen kártalanítást kapjanak.” Jámbor szerint magyar államnak felelőssége van abban, ha történtek hibák és mulasztások, hiszen az állam hozta létre és felügyeli a végrehajtói kart.

A végrehajtói törvényt „gyakorlatilag ki kéne dobni úgy, ahogy van, és egy új törvényt hozni helyette” – jelentette ki a Párbeszéd képviselője, amivel nem aratott osztatlant sikert a kormánypárti széksorokban. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kikerülte a konkrét felvetést, és inkább arra kérte Jámbort, hogy tartsa tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ne kívánja befolyásolni a folyamatban lévő bírósági eljárást. „A kormány nem nyilvánít véleményt egy folyamatban lévő büntetőeljárásról” – fogalmazott Varga Judit jelenlegi helyettese.

„Azon nem tudok most segíteni, hogy az ön egyik javaslatát nem tartotta alkalmasnak az igazságügyi bizottság arra, hogy tárgyalja az Országgyűlés. Nyújtson be jobb javaslatot, és akkor talán tárgyalni fogja az Országgyűlés”

– vágott vissza az ellenzéki képviselőnek Völner Pál utódja.

Völner utódja sajnálja, hogy a végrehajtói kar elnöke maradhatott Schadl György

Nem tartották alkalmasnak az igazságügyi bizottság fideszes képviselői Keresztes László Lóránt javaslatát sem, amely céljával pedig elvileg Répássy Róbert is egyetértene. Az LMP képviselője úgy írná át a törvényt, hogy lehetőség legyen elmozdítani Schadl Györgyöt a végrehajtói kar éléről, miután a végrehajtói működését már tavaly év végén felfüggesztették.

„Igaza van abban, hogy nem elviselhető az az állapot, hogy egy, a hivatalából felfüggesztett vagy pontosabban a tevékenységét nem gyakorló végrehajtó lehet a karnak az elnöke, tehát ebben nincs közöttünk vita” – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára még tavaly júliusban az LMP képviselőjének.

A miniszterhelyettes ugyanakkor hozzátette: meg lehet változtatni a törvényeket, de visszamenőlegesen nem lehet korrigálni a jogszabályokat. A törvény pontosan meghatározza azt, hogy ki meddig töltheti be a végrehajtói kar elnöki tisztét. „Ha ezen a törvényen változtatunk, (…) az én értelmezésem szerint az egy jövőbeni szabály lesz” – mondta Répássy, aki korábban sajnálattal fogadta, hogy a végrehajtói kar decemberi közgyűlésén fel sem merült Schadl leváltása.

Keresztes László Lóránt szerint ugyanakkor politikai döntés, hogy Schadl továbbra is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke maradhatott.

Erről beszélt, miután ismét, azaz másodszor is leszavazták a javaslatát az igazságügyi bizottságban. Az ártatlanság vélelmét fontos alkotmányos alapelvnek tartja Keresztes, de mint fogalmazott, nem terjedhet ki arra, hogy egy ilyen súlyos váddal illetett személy egy ennyire fontos közjogi pozíciót töltsön be.

Már csak azért is érdekes, hogy Schadl maradhatott a végrehajtói kar élén, mert a törvény szerint az új végrehajtóknak az elnök előtt kell esküt tenniük. Az eskü ráadásul nem csupán formaság, a jogszabály szerint a végrehajtói szolgálat megszűnik, ha valaki nem a törvényben meghatározott módon teszi le az esküt. Éppen ezért többen úgy értelmezik, hogy a Schadl 2021. novemberi őrizetbe vétele óta esküt tett végrehajtók igazából nem is járhatnának el végrehajtóként.

„Az nem tesz jót egy kamarának, ha olyan elnöke van, aki objektív okokból nem tudja ellátni a feladatait”

– mondta Gulyás Gergely is a múlt heti kormányinfón a Telex kérdésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter jogos felvetésnek nevezte a kérdést, hogy miért nem módosítanak törvényt, de szerinte inkább a karnak kellene arról döntenie, hogy visszahívja az elnököt.

„Ha én a kamara tagja lennék, olyan elnököt szeretnék, aki képest ellátni a feladatait” – válaszolta a miniszter, amikor a személyes véleményéről kérdeztük. Azt is mondta, hogy nem ismeri az ellenzéki javaslatokat, amelyeket frakciótársai leszavaztak a bizottságban, és csak akkor tudna állást foglalni, ha elolvasná azokat.

Hét éve tudják, hogy nemzetbiztonsági kockázatot rejthet az informatikai rendszerük

Persze minden csak viszonyítás kérdése. Az elmúlt másfél év szinte semmi ahhoz képest, hogy a Schadl vezette Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál hét éve tudnak arról, nemzetbiztonsági kockázatot rejthet az informatikai rendszerük, mégsem oldották meg. Egy 2016-ban készült jelentés szerint katasztrofális állapotban van az MBVK informatikai rendszere: nem rendelkezik megfelelő védelemmel a külső támadásokkal szemben, a végrehajtók hozzáférhetnek egymás anyagaihoz, illetéktelenek is hozzáférhetnek bizonyos állományokhoz, az ügykiosztás pedig belülről is manipulálható. A jelentésben feltárt hibák között nem egy olyan, amit viszonylag egyszerűen és gyorsan ki lehetne javítani, ám ezek a lépések sem történtek meg a mai napig.

Holott az, hogy az MBVK informatikai rendszerei a törvényeknek megfelelően és hatékonyan működjenek, nyilvánvalóan közérdek lenne.

Hetekkel ezelőtt megkerestük az Igazságügyi Minisztériumot és a végrehajtói kar felügyeletét ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH). Ehhez az intézményhez került át a bírósági végrehajtások felügyelete a Schadl-ügy kirobbanása előtt nem sokkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tervezik-e a végrehajtási szabályok, illetve a végrehajtói kar átalakítását, valamint Schadl elmozdítását a kar éléről. Egyik helyről sem kaptunk választ, mint ahogy hiába kértünk interjút korábban Varga Judit igazságügyi minisztertől és Biró Marcelltől, az SZTFH elnökétől is.