Lemondtak a miniszterek az egyetemi kuratóriumok éléről

A háromnapos stratégiai kormányülés után kormányinfót tartott Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra. Összeszedtük a legfontosabb infókat:

• A miniszterek lemondtak a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumainak éléről, hogy a kormány megegyezzen az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa finanszírozásáról.
• A kormány arra is nyitott, hogy a kuratóriumi tagok mandátuma ne határozatlan időre szóljon.
• A Völner-Schadl-ügy ellenére is erősebb a bizalom Varga Judit felé, mint valaha. Varga Judit csak kapta Völnert államtitkárként, így nem vethető fel a felelőssége, és az igazságügyi miniszter soha nem beszélt Schadl Györggyel négyszemközt Gulyás szerint.
• Gulyás elismerte, hogy 110 főtisztet menesztettek a honvédségtől.
• Nem lesz áfacsökkentés.
• A kormány nem tervez különleges gazdasági övezetet létrehozni a debreceni akkumulátorgyár területén, mert az egy nagyváros – szemben Göddel és Iváncsával.
• Gulyás szerint 100 százalékban magyarok dolgoznának a debreceni akkumulátorgyárban.
• Nem biztos, hogy visszalépünk a 2024-es női kézilabda-Eb megrendezésétől, szó van arról, hogy egy csoport meccseit nálunk rendezzék.
• A kormány enyhíteni fog a szélerőművek telepítésén: csökkenteni fogják azt a távolságot, ami a település külső határától kell tartani, amikor valaki szélerőművet akar telepíteni.
• Gulyás nem tudja, találkozik-e Orbán és Zelenszkij az uniós csúcson.
• Orbán azért nem tart háttérbeszélgetést magyar újságíróknak a miniszter szerint, mert abból még több félreértés lenne, mint amikor külföldi újságíróknak beszélt az Európai Unióhoz fűződő viszonyáról.

Most nem volt kétórás időkeret, de nem sokkal volt hosszabb a kormányinfó.

Gulyás nem volt ott azon a háttérbeszélgetésen, ahol Orbán Viktor külföldi újságírókkal találkozott, és amelyről eltérő tudósítások jelentek meg. Bővebben itt írtunk róla.

A Telex kérdésére a miniszter azt mondta, Orbán azért nem tart háttérbeszélgetést magyar újságíróknak, mert „abból még több félreértés lenne”.

Az Európai Unió azzal tehetné az első nagy lépést a korrupció felszámolására Gulyás szerint, ha átvennék a magyar vagyonnyilatkozati rendszert. „Ilyen adatbőség, ilyen magas szintű elvárások” Európában sem sok helyen vannak, az EP-képviselőknek pedig végképp semmiről nem kell számot adniuk.

Orbán Balázs azt nyilatkozta, aki uralja egy ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását. Ki uralja ön szerint Magyarországon a médiát? – kérdezte a Telex. Gulyás úgy válaszolt: senki. A magyar média sokszínű, az európai meg egyszínű, Magyarországon szólásszabadság van, mindenki találhat olyan szerkesztőséget, ami arról ír, hogy utálja a kormányt, ez Nyugat-Európában nem fordulhatna elő. Gulyás szerint Orbán gondolata „Magyarországon nem értelmezhető, egyébként kiváló gondolat”.

Az országgyűlési képviselők a törvények alapján várhatóan 17 százalékos fizetésemelést kapnak idén. Pár éve ugyanis az átlagbérhez kötötték a képviselői béreket.

„Együtt sírunk, együtt nevetünk, ennél jobb szabályozást nem tudok elképzelni” – mondta Gulyás Gergely a képviselői tiszteletdíjakról szóló törvényről. Hozzátette, az ellenzéki pártok egy része is megszavazta az erről szóló törvényjavaslatot annak idején.

9000 új munkahelyet ígérnek a debreceni akkumulátorgyárnál, ebből mennyi lenne a magyar dolgozó?, kérdezte a Telex. – Gulyás úgy gondolja, 100 százalék. Ha Nagyváradról át is mennek oda dolgozni, azok is magyarok lennének, mondta.

Orbán Viktor szerint csak Oroszország nyerheti meg a háborút, míg a világ legtöbb vezetője szerint ez egyáltalán nem biztos.

Gulyás arról nem beszélt, hogy a magyar miniszterelnök mire alapozza a feltételezését, de az biztos szerinte, hogy Európa a vesztes oldalon áll, még úgy is, hogy nem áll háborúban. Amíg tízszer annyit fizetünk energiára, mint az USA-ban, addig csak vesztesei lehetünk a háborúnak.

Szijjártó Péter teljes mértékben érdektelennek minősítette, amit az USA nagykövete mond, ez kormányzati álláspont? – kérdezte a Telex. „Ahogy ön leegyszerűsítette, nem, ahogy Szijjártó mondta, igen” – felelte Gulyás.

„A magyar kormány politikusai gyakran beszélnek a béke előmozdításától, de – a szankciók elítélésétől kezdve az orosz »tűzszüneti« javaslatok elfogadásáig – továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatja. Csatlakozunk a magyar kormány békefelhívásához, de ezeket a felhívásokat Vlagyimir Putyinnak kellene címezni” – éles hangon bírálta a magyar kormányt David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Politico szerdán megjelent cikkében.

Nem sokat kellett várni a magyar kormány válaszára, Szijjártó Péter csütörtökön reagált az amerikai nagykövet kritikájára. „Teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá, nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe.”

A kormány tűzszünetet hirdetne, de ez azt jelentené, hogy Ukrajna elveszített területei maradnak elveszítettek, ezt látják jó tűzszünetnek? – kérdezte a Telex. Gulyás erre úgy felelt, ők azt tartják elfogadhatónak, amit Ukrajna is, és nem gondolják, hogy van joguk más országról így nyilatkozni, a területi integritás megsértését viszont elítélik.

Nehezen tudja elképzelni Gulyás Gergely, hogy a kuratóriumi tagok fizetése nagyobb lenne, mint az egyetemi ösztöndíjak, mint arról a 24.hu írt pár napja. A miniszter szerint jobb, ha az ösztöndíjakra többet költ egy egyetem, mint a kuratóriumi fizetésekre, de azt sem gondolja, hogy egy kuratóriumi elnöknek ingyen kellene ellátnia a feladatát. Szerinte nem korrekt az 24.hu összehasonlítása, mert nem nézték meg az állami ösztöndíjakat.

Gulyás a Telex kérdésére azt mondta,

nem merült fel az áfa csökkentése, mert az hiba lenne.

A magas áfának az a kockázata mindig megvan, hogy nem fizetik be, de az elmúlt években az áfacsalások visszaszorultak Magyarországon, ezt még az Európai Bizottság is elismeri. A miniszter arról is beszélt, a tehetősebbek többet fogyasztanak, ezért több áfát fizetnek, mint a szegényebbek.

A Telex azt kérdezte, Gulyás szerint miért csak a végrehajtói karban lehet vizsgálat, és miért nem lehet az Igazságügyi Minisztériumon belül is vizsgálatot folytatni a Völner-Schadl-ügyben. Gulyás válasza: az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, egyelőre csak félmondatok vannak az ügyről.

Varga Judit minden szakmai kamara vezetőjével rendszeresen találkozik, de Schadl Györggyel például ritkábban volt megbeszélése, mint az ügyvédi kamara vezetőjével. Gulyás ismeretei szerint négyszemközt soha nem találkozott Varga Judit és Schadl György, és semmi rendkívüli nem hangzott el a megbeszéléseiken. Az lenne szerinte baj, ha egy kamarai elnök nem találkozna az igazságügyi miniszterrel.

Idén arról tudott dönteni a kormány, hogy milyen beruházások ne induljanak el, de mindannyian támogatják, hogy megvalósuljon például a Liszt Ferenc repülőtérre vezető gyorsforgalmi út és vasúti közlekedés fejlesztése.

Az Antall-kormány óta elég gyakran fordul elő, hogy a frakcióvezetőt meghívják a kormányülésre, így Gulyás szerint nem sérült azzal a hatalmi ágak elválasztása, hogy a Fidesz frakcióvezetője is ott volt a soproni kihelyezett kormányülésen.

Gulyás szerint még nagyjából 200 ezer munkanélküli van az országban, és abban bízik, hogy például a debreceni akkumulátorgyárban nekik is munkát tudnak adni, így nem kell külföldről hozni munkaerőt. A miniszter nem aggódik amiatt, hogy Debrecenben ne lenne elég munkaerő, és ne tudnák feltölteni az akkumulátorgyárat munkavállalókkal.

A meddőségi központok hatékonyabb működéséről szóló javaslatok vannak az asztalon, de döntés még nincs, mondta Gulyás. Strukturális, komoly változtatást nem lát.

A Völner-Schadl-ügy leirataiból az derül ki, hogy az igazságügyi minisztériumban tudtak a végrehajtói kinevezések módszeréről, erre Gulyás azt mondta: semmilyen adat nem igazolja, hogy ez így volt, és egyébként is, a vallomásokban egy-két ember panaszkodik arra, hogy ők ezt az eljárást kénytelenek voltak elszenvedni.

Hogy nem tudhatott Varga Judit arról, mi történik a minisztériumában?, kérdezték Gulyást, mire úgy felelt: „Varga Judit Völner államtitkár urat kapta”, nem ő nevezte ki, így nem felvethető a felelőssége. Gulyás nem látja, hogy Vargára bármilyen hatással kéne lennie az egész Völner-ügynek.

Szijjártó Péter korábban arról beszélt, az akkumulátorgyárak ellen tiltakozók külföldi érdekeket szolgálnak. Gulyás szerint nem minden tiltakozó külföldi ügynök, de tény, hogy ma a világban komoly verseny folyik a beruházásokért, és ha valaki azért lobbizik, hogy ne Magyarországra jöjjenek a beruházók, hanem más országba, az a külföldi érdekeket képviseli.

A magyar kormány csak azt várja el az akkumulátorgyáraktól, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat tartsák be, mint Németországban is, a többit pedig rábízzák a hatóságokra és az önkormányzatokra. A miniszter szerint azon van a debreceni önkormányzat és az illetékes hatóságok is, hogy minden felmerülő kérdésre megnyugtató választ adjanak.

Gulyás megkérdezték, hogy valóban 110 főtisztet menesztettek-e a honvédségtől. A miniszter erre arról beszélt, a leépítés indokolt volt, mert nagyon sok tiszt jut a magyar hadseregben a harcállományra. Későbbi újságírói kérdésre elismerte, hogy „ez a szám pontos”.

A kormány nem tervez a debreceni akkumulátorgyár területén különleges gazdasági övezetet létrehozni, mert az egy óriási település, nem úgy, mint Iváncsa és Göd, ahol ilyet hoztak létre. Azt már nem említette, hogy Debrecenben fideszes vezetés van, míg Gödön és Dunaújvárosban (amit az iváncsai gyár ügye érint) nem.

A román külügyminisztérium bekérette kedden a bukaresti magyar nagykövetet, hogy nemtetszését fejezze ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn közzétett Facebook-bejegyzésével kapcsolatban, amelyben azt írta: „A székely zászló addig lobog a magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozástól mentes szabad használatát Románia egész területén!”

Gulyás azt mondta, nem kapott a magyar kormány olyan jelzést Romániától, hogy a magyar Országházra kitett székely zászló problémás lenne. Magyarország egy szabad ország, ezért bármilyen közösség szabadon használhatja a zászlaját, kivéve az önkényuralmi jelképeket – mondta Gulyás. Hozzátette, nálunk az nem fordulhatna elő, hogy egy itt élő őshonos közösség a saját jelképét használja, és emiatt megbüntessék vagy bekéressék az anyaország magyarországi nagykövetét.

A Schadl–Völner-ügyről kérdezi Gulyás Gergelyt a 24.hu. Azt mondta, a kinevezési gyakorlatot a végrehajtói kar tudná kivizsgálni, amelynek vezetője a mai napig az előzetes letartóztatásban ülő Schadl György. Gulyás is olvasta a sajtóban megjelent cikkeket, és az alapján valóban felmerül szerinte annak a valószínűsége, hogy befolyásoltak végrehajtói kinevezéseket.

Erősebb, mint valaha – válaszolta Gulyás arra a kérdésre, hogy megingott-e a kormány bizalma Varga Judit felé a Völner–Schadl-ügy után.

A miniszter szerint nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy a nyomozati anyagokban említett országgyűlési képviselők befolyásolták volna a végrehajtói kinevezéseket. Arról beszélt: ha egyéni országgyűlési képviselő lenne, ő is tudni akarná, hogy a választókerületében kit neveznek ki végrehajtónak, de ez nem jelenti azt, hogy befolyásolná.

Könnyebb, gyorsabb, szakszerűbb az ellátás az átalakított ügyeleti rendszerben, mondta Gulyás arról, hogy februártól Hajdú-Bihar megyében átalakították, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében alakítják át az orvosi ügyeletek rendszerét. Erről bővebben itt írtunk.

Paks II. indulásáról azt mondta Gulyás, ők azt szeretnék, ha mielőbb elkészülne, a szankciók viszont ezt nem könnyítik meg, de olyan akadályt nem jelentenek, ami miatt megvalósíthatatlan lenne majd.

Gulyás arról, hogy lemondtak a miniszterek az egyetemi kuratóriumok éléről: szerinte a hivatalos tárgyalásokon az Európai Bizottsággal „nem tisztelnek meg minket” azzal, hogy egyenesen elmondják, mit akarnak, pedig a kormány már októberben kérte, hogy mondja meg a Bizottság, hogy ezt kéri-e. Gulyás szerint akkor nem mondták meg, hanem csak most.

Vannak biztató jelek arra, hogy Ukrajna „esetleg, mintha” rendezni kívánná az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét – mondta Gulyás az ukrán–magyar kapcsolatokról.

A szankciós listáknál érdemes szerinte minden egyes személyt megnézni, mert nincs kollektív bűnösség. Magyarország elvi megfontolásból vetette le Kirill pátriárkát a szankciós listáról, mert a kormány szerint nem szolgája a békét, ha egyházi vezetőket is büntetnek.

A kormány a Dunaferr dolgozóinak hathavi bérét átvállalta, erre 16 milliárd forintot különítettek el. Bíznak benne, hogy hat hónap után megoldódik a probléma, és lesz új tulajdonosa az acélműnek. Már konkrét tárgyalások vannak beruházókkal a Dunaferr megvásárlásáról.

Jóval négyszázmilliárd forint feletti összeget költött a kormány a magyar határvédelemre, mondta Gulyás.

Tizenkét napja járt Gulyás Gergely Kárpátalján, ahol polgármesterekkel, egyházi és civil vezetőkkel találkozott. Nem igaz az a hír szerinte, hogy nem maradtak magyarok.

Azt mondta, a családok nagy többsége kitart Kárpátalján, ezért a magyar állam minden eddiginél nagyobb támogatására van szükség. Egy héten belül újabb támogatási csomagról dönt a kormány. Ehhez képest méltánytalannak tartja azt, ahogy az ukrán vezetés a magyarokhoz áll. Jó hír, hogy a kárpátaljai kormányzóval jó kapcsolata van a magyar kormánynak.

A kormány enyhíteni fog a szélerőmővek telepítésén is: csökkenteni fogják azt a távolságot, ami a település külső határától kell tartani, amikor valaki szélerőművet akar telepíteni.

Nagy Márton minisztert hatalmazta fel Orbán Viktor, hogy tárgyaljon a reptér eladásáról. De csak a magyar államnak erre nincs elegendő pénze, a kormánynak nem feltétlen célja, hogy többségi tulajdonában legyen a reptér, mondta.