Ha Varga Judit „kapta” Völner Pált, akkor Trócsányi László és Orbán Viktor „adta” neki

„Varga Judit Völner államtitkár urat kapta” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arra kérdésre, hogy miképp fordulhatott elő, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem tudott arról, mi történik az általa vezetett minisztériumban. Völner Pált ugyan valóban még Trócsányi László minisztersége alatt nevezték ki, de a törvény szerint ezért nem egyedül a Fidesz mai európai parlamenti (EP) képviselője a felelős.

A kérdés azután vált különösen érdekessé, hogy a Schadl–Völner-ügy leirataiból az derült ki, hogy az Igazságügyi Minisztériumban tudtak a végrehajtói kinevezések módszeréről, különböző főosztályok, különböző mélységben váltak érintetté az államtitkár és a végrehajtói kamara elnökének korrupciógyanús cselekményeiben. Gulyás azonban az idevágó kérdéseket a kormányinfón azzal hárította el, hogy ezt hivatalosan semmilyen adat nem igazolja, ráadásul szerinte csak

„egy-két ember panaszkodott arra, hogy ezt az eljárást kénytelenek voltak elszenvedni”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek annyiban igaza van, hogy Varga Judit minisztériumában máig nem ismert – a Telex idevágó kérdéseire Gulyás ennek indokoltságát is hárította – semmiféle rendszerszintű, belső vizsgálat, így azt valóban nem tudni, a panaszosokon túl hány kormánytisztviselőt és a minisztert magát mennyiben érinthette a korrupció.

Ahogy az is Gulyás egyfajta igazsága, hogy Völner Pált tényleg „kapta”, illetve „örökölte” a „jó miniszter asszony”, hiszen Völner Pál államtitkárként már egészen 2010 óta tevékenykedett az Orbán-kormányok valamelyik minisztériumában. Első kinevezését még 2010-ben a Fellegi Tamás, majd 2011-től Németh Lászlóné által vezetett – azóta ebben a formában megszűnt – Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban kapta. A következő, 2014-gyel kezdődő ciklusban Völner egy évig az Országgyűlés gazdasági bizottságának volt az elnöke, viszont 2015-ben visszaülhetett az államtitkári székébe, csak már az Igazságügyi Minisztériumban.

Kinevezésekor ezt a minisztériumot Trócsányi László vezette – aki 2019-ben az Európai Parlamentben folytatta –, így, ha Gulyás Gergely logikáját követjük, akkor Varga közvetlenül Trócsányitól „kapta” az államtitkárt.

Trócsányi László csütörtökön a Hvg.hu kérdéseire azt mondta, hogy őt nem keresték a hatóságok Völner–Schald-ügyben. Völner Pál pedig elmondása szerint „megfelelő közigazgatási tapasztalattal rendelkezett”, ezért nevezték ki a posztra. Varga Judit 2019-ben európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárból lépett elő miniszterré. Mikor megkapta Trócsányi Lászlótól az Igazságügyi Minisztérium vezetői tisztségét, méghozzá Orbán Viktor felkérésére, akkor valóban nem kezdett a minisztérium átalakításába, így az államtitkárt – aki egyben a miniszterhelyettese is volt – sem váltotta le.

Varga 2019-es bemutatkozó videójában még látható is, ahogy Völner a miniszteri meghallgatáson közvetlenül a leendő miniszter mellett foglalt helyet.

Az államtitkárokat – akik a miniszter helyettesének is számítanak – egy 2010-es törvény szerint (ekkor még ez volt hatályos) a kormányfő terjeszti fel kinevezésre, a miniszterrel való egyeztetés után. Mindezek alapján az államtitkárért, így Völner Pál kinevezéséért, munkavégzéséért és adott esetben leváltásáért gyakorlatilag a miniszter és a miniszterelnök együtt felelős – jogilag és politikailag egyaránt.

Ennek alapján Völner Pál esetében Orbán Viktor terjesztette fel kinevezésre Völnert, mindezt pedig még Trócsányi Lászlóval egyeztette akkoriban. A Völner kinevezéséről szóló 2015-ös Magyar Közlönyben az szerepelt, hogy a miniszterelnök javaslatára Völner Pált nevezte ki a köztársasági elnök az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává.

A jelenlegi államtitkárt, a Völner Pál lemondása óta újra a szerepet betöltő Répássy Róbertet pedig ugyanebben a közlönyben mentették fel igazságügyi államtitkári pozíciójából. Répássy felmentését 2015-ben azért kérte Trócsányi László, mert ahogy fogalmazott:

„a miniszterelnök új politikai feladatot bízott a minisztériumra, ehhez pedig új szereplőre van szükség”.

Ez „az új szereplő” lett Völner Pál. Az „új politikai feladatokra” kijelölt, majd a minisztercsere után „kapott” Völner egyébként politikai karrierje beindulása előtt leginkább ügyvédként dolgozott egy korábbi önéletrajza alapján. Szakmai életútját 1988-ban az APEH-nál (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) kezdte jogi előadóként, végül tíz évvel később megalapította saját ügyvédi irodáját is, 2006-tól pedig a Komárom-Esztergom megyei közgyűlésnek lett a fideszes elnöke a későbbi, kormányzati pozíciók betöltéséig.

Ezzel a szakmai háttérrel kapta tehát meg helyettesének Varga Judit 2019-ben Völnert.

Arról Varga Judit az ügy kirobbanása óta sehol nem nyilatkozott, vizsgálta-e valaha beosztottja korrupciós érintettségét, valamint tárcája esetleges visszás ügyeit, még ha azok „örököltek” is voltak. Az igazságügyi miniszter nem reagált azokra a Schadl György és Völner Pál lehallgatott telefonbeszélgetéseiből kiszivárgott részletekre sem, amelyek arról tanúskodtak, hogy Varga Judit maga is folytathatott személyes megbeszélést Schadl Györggyel.

Varga arról sem szeretett volna nyilatkozni, hogy mit szól ahhoz, hogy a tanúvallomások alapján nemcsak Völner Pál, hanem a minisztérium több dolgozója is tudott végrehajtó kinevezések rendszeréről. „Ez egy folyamatban lévő büntetőügy, amit se magánemberként, se miniszterként nem áll módomban kommentálni” – mondta Telex kérdéseire a napokban.

Majd Varga a májusi miniszteri meghallgatására utalt, ahol állítása szerint sokat beszélt erről a kérdésről. „Az elsődleges feladatom az volt, hogy biztosítsam a léket kapott hajó vezetését” – a lék a Völner-ügyet jelentette. Varga ekkor azzal hárította a felelősséget felvető kérdést, hogy Magyarországon az ügyészség az illetékes, az ország jogállam, a törvények mindenkire vonatkoznak, „nekem meg az a feladatom, hogy biztosítsam a minisztérium működését, amit meg is tettem” – mondta.

A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt októberben nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár ellen. A vádirat szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélje a bíróság.

A Völner–Schadl-ügyről írt korábbi cikkeinket ide kattintva olvashatja.