Miért tartja magát alkalmas miniszternek Varga Judit a Völner-ügy után?

2022. május 19. – 14:43

frissítve

Miért tartja magát alkalmas miniszternek Varga Judit a Völner-ügy után?
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Jól bevált miniszterét jelölte újra Orbán Viktor az igazságügyi tárca élére. Varga Judit az ötödik Orbán-kormányban a korábbi feladatai mellé – ezek az alaptörvény, bíróságok, jogalkotás, nemzetközi jogi kapcsolatok – megkapta a fogyasztóvédelmet is.

A kormány megalakulása előtt Vargát a parlament igazságügyi bizottsága hallgatta meg csütörtökön. Szerdán az európai ügyek bizottságánál járt, ahol közölte: „Az Európai Unió ma demokrácia nélküli Európát, kiszolgáltatott Európát, a sikertelenek Európáját, az európaiak nélküli Európáját építi.”

Varga az alaptörvény 9. módosításával kezdte expozéját, megemlítve, hogy a módosítás biztosítja az Isten-haza-család eszméjének megtestesítését is, kimondva „olyan evidenciákat”, mint hogy „az anya nő, az apa férfi”.

A kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazásra tért ezzel rá, megjegyezve, hogy „1990 óta soha ennyien nem szavaztak még egy irányba, 3,6 millió ember mondta ki a népszavazáson, hogy gyermekeinket meg kell védeni”.

Ezért ennek szellemében fognak készülni az őszi ülésszakra. Varga nem említette, hogy a népszavazás érvénytelen volt.

Három fokozat lesz hat helyett

A különleges jogrendi szabályozás átszabta a rendkívüli helyzetek fokozatait, eddig hat szintje volt, a jövőben három lesz: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.

Varga megjegyezte, hogy a fokozatok indokoltak, hiszen van „világjárvány, migrációs járvány, és a szomszédunkban már háború is dúl”.

A miniszterjelölt csalódását fejezte ki néhány civil szervezettel szemben, noha ő maga partnerként tekintett rájuk, együttműködési megállapodást is kötve.

„Furcsa az, hogy pont a kampányidőszakban azok a civilek, akikkel együttműködési megállapodást kötöttünk, tüntetést szerveztek az Igazságügyi Minisztérium elé”, majd „a Mérce. hu baloldali portálon adtak hangot azon megjegyzéseiknek, amelyeket a munkacsoportokban is elmondhatnának”.

Varga szerint ez nem partnerség, de ő „a jövőben is elszántan szeretne dolgozni a civilekkel”. Úgy érzi, lesznek, akik sosem fognak valódi partnerekként viselkedni, „de ennek ellenére folytatni fogom ezt a munkát, mert ennél hálásabb feladat nőként, anyaként nincsen az igazságügy miniszter számára”, mint a családjogi szabályozás segítése.

Az áldozatsegítő központok hálózatának szélesítését viszi tovább: 2019-ben, Varga miniszteri kinevezésekor három volt az országban, míg idén márciusban megnyílt a tizenegyedik, és Varga tervei szerint minden megyeszékhelyen lesz egy családsegítő központ. A cél lehetővé tenni az áldozatok számára, hogy minél könnyebben kérhessenek segítséget. Holland minta alapján nem az áldozat fordul a központhoz, hanem a rendőrségi bejelentés nyomán maga a központ jut el a bejelentő áldozathoz.

Varga nem tett említést a Pegasus-ügyről, amely az első kérdés volt az ellenzéki bizottsági tagok körét megnyitó Sebián-Petrovszki Lászlótól.

  • Elmegy-e az Európai Parlament frissen megalakult Pegasus-bizottságába meghallgatásra?

Az Európai Parlamentet nem szokta foglalkoztatni, hogy betartja-e az EU-s szerződéseket. Semmiféle hatásköre nincsen az EU-nak a nemzetbiztonsági kérdésekre. A bizottságnak nincsen jogalapja, és olyan információk kellenének a munkához, amelyeket az állam nem ad ki.

2010 óta jogellenes megfigyelés nem történt – válaszolta a nemzetbiztonsági törvényre és „egyéb szabályokra” hivatkozva Varga. Igaz, épp a törvényi szabályozás meglehetősen laza, és továbbra sem világos, hogy mi indokolta újságírók, ellenzéki beállítottságú üzletemberek megfigyelését.

  • Más szoftvert is engedélyezett az igazságügyi tárca?
  • Elbukott az ellenzéki népszavazás – a munkakeresési járulék juttatásának meghosszabbítása, Fudan Egyetem budapesti kampusza –, pedig az NVB és a Kúria jóváhagyta, de az Alkotmánybíróság elkaszálta. Nincs-e itt jogi tennivaló?

Ennek apropóján Sebián-Petrovszki megjegyezte, hogy a kormány „propagandacélját szolgáló népszavazás érvénytelen lett”.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Varga szerint az EU-ban is képviselve Magyarországot, hihetetlen felhatalmazást ad a népszavazás eredménye, ahogyan ezt történt a migrációs népszavazással is, amellyel Magyarország elutasította, hogy kötelező kvóta alapján vállalja menekültek ügyeinek elbírálását.

Alkalmas lehet a Völner-ügy után Varga?

A másik érzékeny ügy Völner Pál korrupciós ügye – miközben mellesleg Varga helyetteseként ő adta meg a minisztériumi hozzájárulást a Pegasus kémszoftver bevetésére. Varga erről sem tett említést, Szabó Szabolcs (Momentum) hozta szóba:

„Nem vádolom, hogy erről tudott, pláne, hogy benne volt. De mégiscsak ön volt a miniszter abban a minisztériumban, ahol ez megtörtént. Azt gondolom, hogy bennem felmerülne a kérdés, hogy én magam alkalmas vagyok-e ennek a minisztériumnak a vezetésére. Én magamat illetően arra jutnék, hogy nem, mivel nem vettem észre, hogy ez történik nagyon hosszú ideig. Valószínűleg ez önben is felmerült, és arra jutott, hogy igen. Érdekelnének az érvei, mivel érvelt magával szemben, amikor azt a döntést meghozta, hogy ön mégis alkalmasnak tartja magát a miniszteri posztra.”

„Nem tudom, hogy az olyan szorongó kérdésre egyáltalán kell-e válaszolnom” – mondta Varga Szabónak.

„Az elsődleges feladatom az volt, hogy biztosítsam a léket kapott hajó vezetését” – a lék a Völner-ügyet jelentette. Varga azzal hárította a felelősséget felvető kérdést, hogy Magyarországon az ügyészség az illetékes, az ország jogállam, a törvények mindenkire vonatkoznak, „nekem meg az a feladatom, hogy biztosítsam a minisztérium működését, amit meg is tettem”.

„Főleg a kampány során hihetetlen sok rágalmat kaptam. A minisztérium tisztességes, és kiváló szakemberek dolgoznak ott.”

Ezután a fideszes, jogi stabilitást illető kérdést és a bírósági épületek renoválására vonatkozó kérdéseket bókoknak nevezve Varga megköszönte a bizottság munkáját, majd a bizottság 8-3 arányban megszavazta a miniszterjelölt támogatását.