Orbán Viktor: Mindegy, hogy valaki miniszter, államtitkár vagy miniszterelnök, a törvényeket be kell tartania

Többen nem kerültek sorra az egy órában. Lezárjuk a közvetítésünket.

Csárdi szerint az alapkérdés mégiscsak az, milyen környezeti feltételek között hoznak létre ilyen gyárakat, a Kárpát-medence pedig kiszáradóban van. A kiszáradásért nem a kormány tehető felelőssé szerinte, de „a felelősség az Orbán-kormányé abban, hogy odafigyel-e a kiszáradóban levő Kárpát-medencére”, hogy ezek a cégek ne itt okozzanak környezetterhelést.

Orbán erre úgy reagált, „bármilyen furcsa, a lényegben egyetértek önnel, különösen, hogy nem mi tehetünk a Kárpát-medence kiszárításáról”. De a miniszterelnök szerint a felelősség közös, komoly politikára van szükség az ügyben. Orbán szerint nem igaz, hogy kiszárítják a Kárpát-medencét, vagy hogy nagy szennyeződést szabadítanának az emberekre.

„A termőföld védelmében egyetértek önnel” – reagált Orbán Viktor az LMP-s Csárdi Antalnak. Ő sem örül, ha termőföldet kell kivonni akár építkezés céljából is, falusiként pláne ezt osztja.

Azt gondolja azonban, hogy valahova utakat, gyárakat, vasutat kell építeni. „Meg kell védeni mindent, ami megvédhető, egyetlen négyzetmétert sem lehet feleslegesen feláldozni” – fogalmazott. A miniszterelnök nem osztozik az akkumulátormániában, mert az Európai Unió majd minden országában épül akkumulátorgyár.

Az LMP-s Csárdi Antal szintén az akkumulátorgyárakról beszélt Orbánnak. A képviselő szerint nem igaz, hogy a tiltakozások a külföldi beruházások ellen szólnának, hanem az ellen, hogy „értékes termőföldeket áldoznak fel”, pedig korábban szerinte Orbán azt mondta, a magyar termőföldet nem lehet külföldi kézbe adni. Emellett a képviselő szerint az ilyen gyáraknak nagy a vízigénye is.

Teljesen abszurd, hogy az elektromobilitás legszennyezőbb ágát akarják idehozni – reagált Szabó Rebeka a miniszterelnöknek. A környezetvédelmi hatóságokat durván leépítették az elmúlt 13 évben – mondta a Párbeszéd képviselője. Azt kérte, nézzen utána Orbán, mert lehet, hogy a háta mögött kiárusítják az ország vízkészleteit.

A miniszterelnök rémhírterjesztésnek tartja, amit Szabó Rebeka mond, szerinte egészen egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Senki nem veszélyezteti a vízvagyont – jelentette ki. Semmilyen beruházás nem jöhet létre, amely nem tartaná be a szabályokat. Németországban 14 akkumulátorgyár épül, Lengyelországban lesz Európa legnagyobb akkumulátorgyára.

A párbeszédes Szabó Rebeka azt kérte Orbántól, rendesen válaszoljon, ne gyurcsányozással, mire Orbán úgy reagált, „fájlalom, hogy a legfontosabb kérdésektől ön eltiltott engem”.

Egyébként pedig Orbán szerint minden beruházásnak van egy rendje Magyarországon, méghozzá az, hogy be kell tartani a törvényeket és előírásokat. Magyarország pedig szerinte ezeknek a követelményeknek eleget tesz.

Az akkumulátorgyárról úgy látja, ez most slágertémává vált, de ahol ezeket a gyárakat felépítik, ott lesznek munkahelyek.

Úton-útfélen azt hangoztatja a kormány, hogy a gyermekek védelme milyen fontos, közben pedig odaadja a termőföldeket és vizeket a külföldi befektetőknek – mondta Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője Orbánnak.

Ha megépül a kínai akkumulátorgyár, Debrecen és környéke egyszerűen ki fog száradni. Miért betonozzák le a legjobb magyar termőföldeket, miért szárítják ki a fél országot, miért veszélyeztetik a vízkincsünket? – kérdezte Szabó a miniszterelnöktől.

Toroczkai el is sorolta a javaslatait Orbánnak: legyen nonprofit a végrehajtói rendszer, másrészt kerüljön letartóztatásba mindenki, aki ennek a rendszernek a része, akkor is, ha mondjuk államtitkár az illető. Másrészt a volt devizahitelesek ügyét is felhozta Orbánnak.

Orbán erre úgy reagált, 1,1 millió olyan szerződés volt, ami devizahitel-szerződés volt, ezt a problémát kellett megoldani, szerinte ennek az elsöprő többségét ők kivezették. A maradék sorsáról nem tud, de szerinte Toroczkai számíthat rá a kérdésben.

A végrehajtói témában pedig Orbán azt mondta, „mindegy, hogy valaki miniszter, államtitkár vagy miniszterelnök, a törvényeket be kell tartania”.

A végrehajtói rendszer átalakítása bonyolultabb kérdés, mint hogy csak úgy rávágja a választ Orbán Viktor, de azt mondta Toroczkainak, hogy a kormány szívesen fogad javaslatot a végrehajtói rendszer átalakítására, meg fogják vizsgálni.

A beruházásokért nagy verseny van, és a miniszterelnök szerint a cégek versenyeztetik az országokat, hogy hova vigyék a tőkét. Ez igaz az akkumulátorgyártókra is – tette hozzá. Azt mondta, a kormány mindenféle csomagot állít össze a befektetőnek, hogy a sok rivális közül Magyarországot válasszák. „Szerintem ebben a versenyfutásban érdemes jól szerepelnie Magyarországnak” – jegyezte meg.

A mi hazánkos Toroczkai László szerint úgy tűnik, a kormánynak mindig van arra pénze, hogy a leggazdagabb globális nagyvállalatokat megtámogassa pénzzel, most például a kínai CATL-t az akkumulátorgyárhoz. Közben pedig a „kormány kiépített egy olyan sarcoló rendszert, amivel az utolsó fillérét is elveszi a magyar dolgozónak”, ez teljesedett ki a végrehajtói rendszerben Toroczkai szerint. Kérdése: „Mit tett a kormány azért, hogy kivizsgálja a végrehajtói maffia rendszerét”, és támogatja-e, hogy nonprofit rendszer legyen ez a rendszer?

„Szerintünk egy normális országban ilyen intézkedéseknek ilyen hosszú időre nincs értelme” – reagált Lukács László György a miniszterelnöknek. A Jobbik frakcióvezetője szerint egy normális országban hatékonyan megvédik az Európa-rekorder élelmiszerár-emelkedésektől az állampolgárokat. Ideje lenne a megoldásra koncentrálni, és segítséget adni a legkisebb vállalkozásoknak – tette hozzá.

Orbán egyetértett, hogy nem lenne jó, ha állandó gyakorlat lenne az árstopok rendszere. „Mi úgy gondoljuk, hogy az infláció csökkentéséhez szükséges intézkedéseket meghoztuk, és azt várjuk, hogy a következő hónapokban ennek látható jelei lesznek” – mondta Orbán. Amíg nem csökken az infláció, maradnak a hatósági áras termékek.

Orbán szerint a jobbikos Lukács László György hozzászólása arra a kérdésre emlékezteti, hogy mikor áll elő az a helyzet a gazdaságban, amikor az államnak be kell avatkoznia. Ez egy legitim kérdés Orbán szerint, ő nem tekinti főszabálynak a beavatkozást, de vannak olyan állapotok, amikor ez már elkerülhetetlen. És ha már beavatkoznak, akkor azt minél célzottabban kell csinálni. Orbán szerint megoszlanak a vélemények, hogy ez helyes volt-e, de „én nem látom a helyzetet olyan súlyosnak, mint ahogy ön leírta. Az átkosban a hiány nem ilyen volt”, de Orbán szerint lehet, ezt a képviselő fiatalkorából adódóan nem tudja.

Bevásárlók ezrei tapasztalnak nap mint nap üres polcokat a boltokban. A kommunista stílusú árstopok hiánygazdasághoz vezetnek – mondta Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője Orbán Viktornak. Lassan ott tartunk szerinte, hogy jó, ha az embernek van bolti ismerőse, aki pult alatt tud adni cukrot. Szerinte Dévényi Tibi bácsi Három kívánság című műsorában ma cukrot vagy tejet kérnének a gyerekek.

Az árstop tüzelte az inflációt, és míg a multik megküzdöttek az elszálló árakkal, a kisboltok nagyon nehéz helyzetben vannak Lukács szerint. A Jobbik képviselője azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy meddig kívánják fenntartani a kommunista árstopokat.

Harangozó szerint a kormány nyáron megszüntette a rezsicsökkentést, ha nem szüntették volna meg, akkor nulla százalékkal fizetnének többet a gázért az emberek, mint egy évvel korábban. Arra kérte Orbánt, gondolja át a javaslatát, és mondjanak le az áfáról a hatósági áras termékeknél.

Orbán erre úgy reagált, „kicsit olyan megalázó, nem csak nekem, önnek is, hogy ténykérdésekről kell vitázni”. Az ő sillabuszában az van, hogy a családok 70-80 százaléka rezsicsökkentett árat fizet, ez pedig „szöges ellentéte annak”, amit Harangozó állít.

Számolják ki egyszer, mi lenne, ha nem lenne rezsicsökkentés! – javasolta Orbán az MSZP képviselőjének. A miniszterelnök szerint családok ezrei mennének tönkre a magas rezsiszámla miatt, és szociális katasztrófa lenne Magyarországon, ha eltörölnék a rezsicsökkentést. Mélténylandó szerinte, hogy a kormány nem akar lemondani azokról, akik a középosztályba kapaszkodnak.

Az ársapkák kivezetésére nem kerülhet sor egészen addig, amíg az infláció érezhetően és hosszabb távon nem kezd csökkenni – mondta az élelmiszerárstopról Orbán. Arról pedig lehet vitázni szerinte, hogy újabb árucikkekkel bővítsék a hatósági áras termékeket.

Az MSZP-s Harangozó Tamás is számokkal készült: januárban 25,7 százalékkal nőttek az árak az előző évhez képest, ennyivel kevesebbet érnek a fizetések és nyugdíjak, közben az élelmiszerek ára 40+ százalékkal nőtt. Lát-e arra esélyt Orbán, hogy ezen a területen érdemben előrelépjenek? – kérdezte Orbánt Harangozó, aki egyébként fenntartaná az élelmiszerárstopot.

Több milliárd forintot költöttek el a kamu nemzeti konzultációra, amit a választópolgárok 18 százaléka töltött csak ki – válaszolta Bedő Dávid a miniszterelnöknek. A Momentum képviselője szerint a kormánytagok rezzenéstelen arccal hazudnak folyamatosan, és aztán döngetik a mellüket, hogy megkérdezték a magyarokat. Egy ordas nagy hazugságnak tartja a nemzeti konzultációt.

Nem a narancs áráról volt az előbb szó? – kérdezte Orbán. A nemzeti konzultációban több mint 1 millió ember részt vett, azt ígérte a miniszterelnök, hogy a fontos kérdésekben a kormány hasonló konzultációt fog indítani a jövőben is.

A momentumos Bedő Dávid „nagyon egyszerű matekpéldával készült” Orbánnak: odamegy az utcán 100 emberhez, kérnek-e narancsot, 18 akar majd, a maradék nem válaszol. Az emberek hány százaléka kér akkor narancsot?

Orbán válasza: minden gyermekded kérdéssel szívesen várja az irodájába Bedőt.

Van még egy-két ipari ország Európában, így nem igaz a miniszterelnök állítása, hogy az ipar energiaigénye miatt ilyen magas az infláció Magyarországon – válaszolt Arató Gergely. A DK képviselője szerint megint gyenge kifogásokat hozott a miniszterelnök. Magyarországon ezért ekkora az infláció, mert a kormány rossz gazdaságpolitikát folytat.

A magyar kormány jó gazdaságpolitikát folytat – reagált Orbán. A kormány a munkaalapú társadalomban hisz, egymillióval több munkahely és dolgozó ember van Magyarországon, mint 2010 előtt. A gazdaságpolitika rendben van, az energiapolitikát kell hozzáigazítani ahhoz a helyzethez, amibe az egész európai gazdaság került a szankciók miatt. „Szerintem méltánytalan az ön értékelése, a követelését pedig túlzottnak érzem.”

Orbán Viktor válasza a DK-s Aratónak: „Az a benyomásom alakult ki, hogy a saját frakcióját is meglepte ezzel a követeléssel.” Orbán viszont már hozzászokott, hogy akármi rossz történik az országban vagy a világban, a kormány és a miniszterelnök lesz felelős. De Orbán szerint „teljes tájékozatlanságra és közgazdasági műveletlenségre utal” azt mondani, hogy a kormány felelős az inflációért. A szankciók, a felment tőzsdeárak a felelősek, meg az, hogy Magyarországnak nagy az energiaigénye, de importra van utalva.

Miniszterelnök úr, inflációs rekordot sikerült felállítania – mondta a DK-s Arató Gergely Orbán Viktornak az azonnali kérdések órájában.

A DK képviselője szerint a miniszterelnök hazudik a magyaroknak, amikor azt mondja, hogy a szankciók és a háború miatt ilyen magas az infláció Magyarországon, mert az unió minden országában és az Ukrajnával szomszédos Lengyelországban és Romániában is jóval alacsonyabb az infláció, mint nálunk.

„Nincs szankciós infláció, nincs háborús infláció, orbáni infláció van” – jelentette ki Arató Gergely, majd megkérdezte Orbánt, hogy mikor mond le végre.

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával indult a parlament tavaszi ülésszaka. A miniszterelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy támogatja Kína béketervét és a Fidesz-frakcióval határozatban rögzítenék, hogy az Országgyűlés békepárti. Az MSZP-s Hiller István latinul szólalt fel, az ukrán nemzetiségi szószóló szerint Magyarországra is beférkőzött az orosz propaganda, Gyurcsány Ferenc pedig megkérdezte Orbántól, hogy orosz ügynök-e. A napirend előtti felszólalásokat percről percre közvetítettük itt.