Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban

„Szia! Zavarhatlak egy percre? Figyelj, megkerestek itt engem az egyik parlamenti kabinettől, hogy egy hölgy szeretne végrehajtói szakvizsgát tenni még a határidő előtt.” Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese 2021 szeptemberében telefonon kereste Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét.

Azért hívta, hogy a hölgy nevét közvetlenül neki küldje-e el, vagy adja le a végrehajtói kar hivatalvezetőjének, hogy aztán eljuttassák a megfelelő helyre, Szabó Imréhez. A Szegedi Tudományegyetem jogászprofesszora, korábbi miniszteri biztos vezette ekkoriban az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, amely a végrehajtói szakvizsgákat szervezte.

2021. október 17-én 35 végrehajtói álláshely pályázati határideje járt le. A pályázat előfeltétele, hogy a jelentkezőknek végrehajtói szakvizsgát kell tenniük, így szeptember végén már sokakat szoríthatott a határidő. A Jogakadémia archívuma szerint általában havonta egy-két alkalommal írtak ki vizsgát. Októberre már jóval korábban meghirdettek egy időpontot: október 21-ét, amely villámgyorsan betelt. A lehallgatott telefonbeszélgetésekben az is elhangzik, hogy sorban álltak a szegedi Jogakadémia titkárságán a jelentkezők, akik a létszámkorlát miatt lemaradtak az október 21-i vizsgáról, vagy épp bejutottak, de valójában az október 17-i pályázati határidő előtt szerették volna teljesíteni azt.

Schadl megígérte Völnernek, hogy továbbítja a nő nevét a vizsgákat szervező Szabó Imrének, ezt amúgy is ő szokta intézi. „Ne viccelj, természetes” – mondta a hálálkodó államtitkárnak a végrehajtói kar elnöke. Másnap aztán ismét telefonált Völner a szakvizsga miatt. Úgy fogalmazott,

„még egy név beúszott”, Bodnár Bence, aki a Belügyminisztérium „fontos emberének kabinetjében van”.

Bodnár életrajzát és elérhetőségét nem találtuk meg, de több dokumentum szerint is Bodnár Bencének hívták a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárát 2018 és 2019. augusztus 31. között, korábban pedig ezen a néven dolgozott Pintér Sándor miniszteri titkárságának vezetője is. Megkérdeztük a Belügyminisztérium sajtóosztályát, hogy 2021 októberében ott dolgozott-e még Bodnár, illetve elkértük az életrajzát, elérhetőségét is. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Mindig a legkisebb viszi el a balhét

De térjünk vissza 2021 októberére, amikor is vészesen közeledett a végrehajtói pályázatok határideje, és még mindig nem írták ki a plusz vizsgaidőpontot. Október 7-én Schadl csörgött rá Völnerre, miután előző nap egy bizonyos Ádám szólt neki, hogy

„Kubatov úr is jelzett valakit, aki szeretett volna szakvizsgázni, és nincs időpontja”.

Ez azt jelenti, hogy mások mellett Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, alelnöke, országgyűlési képviselője is tudhatta, hogy milyen csatornán kell jelezni az illetékeseknek a kérést. Megkerestük írásban Kubatovot, de nem reagált.

A nyomozati anyagokból nem derült ki, hogy az Ádám név itt pontosan kit takar, de az ügy további részeiben többször is feltűnik Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám. Amikor 2021 júniusában Schadl hasonló kéréssel kereste meg Szabó Imrét, a lehallgatási jegyzőkönyv szerint egyértelműen Rogán Antal kabinetfőnökére utalt. Akkor két embernek kellett vizsgaidőpontot szervezni.

„Ha megtennéd, hogy te is szólnál neki, hogy kibaszott szakvizsganapot nyisson már ki tíz percre, mert én nagyon finoman elmondtam neki, hogy neked is van javaslatod”

– mondta Schadl Völnernek, aki megígérte, hogy megkeresi Szabót. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy a professzornak mindig van kérése, de szerinte előbb neki kéne bizonyítania. Alig három perccel később visszahívta Völner Schadlt.

„Figyelj, én szerintem leegyszerűsítem: ráírok egyet, mint igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy szíveskedjen vizsganapot biztosítani, mert több olyan jelzést kaptam, hogy sérelmezik, hogy nem tudnak pályázni”

– vázolta a tervet. Ha kitörne a balhé, ő már azt tudja mondani, hogy írásbeli bizonyítéka van: jelezte a Jogakadémia szakmai vezetőjének, hogy szükség van még vizsgaidőpontra.

Schadl szerint tökéletes megoldást talált az államtitkár. Arról is beszélt, hogy szerinte Szabó azért nem siet új időpontot kiírni, „azért szopat most”, mert az egyik rokonának már megvan a szakvizsgája, és egy fővárosi végrehajtói helyre szeretne pályázni. Kevesebb vetélytársa lesz, ha sokan nem tudnak az október 17-i határidőig levizsgázni.

„Nekem ez tökmindegy (…), neki vizsganapot kell biztosítani” – válaszolta kissé ingerülten Völner.

„Ez olyan, mintha – volt már rá biztos példa – én azt mondanám a miniszterelnöknek, ezt akkor szavazom meg, hogy ha nekem akkor így lesz, meg úgy lesz. Ez rövidtávon egy jó technika, csak hosszútávon szerintem, majd meglátod, hogy nem lesz kifizetődő.”

„Ez így van” – helyeselt a végrehajtói kar elnöke, és abban maradtak, hogy Völner elküldi a hivatalos levelet Szabónak, Schadl pedig felhívja, hogy szóljon majd, mikor nyitják meg az időpontokat, hogy biztosan bekerüljenek, akiknek be kell. „Mondd meg, lesz róla egy papírja, hogy ő gáncsolta el itt a lelkes jelentkezőket, és akkor gyakorlatilag egy emberre tud ráégni a balhé. Mindig a legkisebb viszi el a balhét, ezt mondd meg” – zárta a beszélgetést Völner.

Ki az, aki figyelmet érdemel?

Amint letették a telefont, Schadl már hívta is Szabó Imrét, és közölte a hírt, hogy hamarosan megérkezik az államtitkár levele. „És azt mondja, hogy gyakorlatilag ezzel ő át is vette a felelősséget” – biztatta a professzort a végrehajtók vezetője.

„Azt mondja, nem tud mit csinálni, mert olyan emberek hívják fel, hogy muszáj kiírni.”

„Oké, figyelembe véve az én kérésem is. Reméljük” – szúrt közbe Szabó. A lehallgatási jegyzőkönyvekből nem derült ki, hogy konkrétan milyen kérése vagy igénye volt Szabónak, de a beszélgetés során a végrehajtói kar elnöke azt tanácsolta a professzornak, hogy a rokona adja be vidékre is a pályázatát, ne csak Budapestre, és jelölje be mindegyik helyet, amelyik szimpatikus neki.

Szabó Imre azon is problémázott egy sort, hogy két vizsgabizottságot nem lehet felállítani, egyet is alig tudnak összehozni. Az öttagú bizottságban az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Bírói Hivatal, a végrehajtói kar és az egyetem képviselőjének is jelen kell lennie, így valóban nem lehet könnyű összeszervezni, hogy mindenki ráérjen. „Ez az egy legyen, azt kész. Mert akkor, mondom, azok a telefonok megszűnnek, amiket a Pali kapott” – vetette közbe Schadl, és azt mondta, hogy nekik csak négy hely kell, a neveket pedig elküldi sms-ben.

A Jogakadémia vezetője szerint ez rendben van, intézi, ő csak attól fél, hogy sokan hőzöngenek majd, hogy nem jutottak be időben vizsgázni. A korábban meghirdetett október 21-i időpontra jelentkezők között is volt legalább hét-nyolc ember, aki az október 17-i határidő előtt szerettek volna szakvizsgázni. Attól tartott, hogy balhé lesz, ha most hirtelen meghirdetnek egy új időpontot október 14-re.

„Csak aztán most ez ha ez kiderül. (…) Tudod, hogy nem vagyok egy félős, beszari gyerek, de tudom, hogy ezek az újsághoz mennek rögtön.”

A telefonbeszélgetésekből az is kiderült, hogy még aznap találkozott Schadl és Szabó, a megbeszélést a végrehajtói kar elnöke később Völnernek úgy írta le, hogy két óráig tartott, és a professzor „kifejtette, hogy ő megint milyen nagy szívességet tesz”. Ismét szóba került Szabó kérése, de konkrétumokat nem említettek.

„Pali, (…) szerintem a Gyuri túltolta a biciklit, hogy külön levelet írtál” – mondta másnap, október 8-án a professzor Völnernek telefonon. Szabadkozott egy sort, hogy nem volt elég embere a vizsgabizottságba, de sikerült elintéznie, és az informatikusokat is rávette, hogy töltsék fel az új időpontot. Ez megtörtént, és már bent is vannak azok, „akikről szó volt”. Sőt, megadták a lehetőséget még négy jelentkezőnek, hogy ne legyen olyan feltűnő, hogy hat nappal a vizsga előtt tettek ki új időpontot.

„Nagyon szépen köszönöm, tudod, mert itt bombáztak engem minden oldalról”

– reagált Völner, hozzátéve, hogy lesz még egy következő kör is, mert már legalább öten vannak.

Hat nappal később eljött a vizsga napja, nyolcan fértek be az utolsó pillanatban meghirdetett időpontra. Alig három órával a vizsga kezdete előtt a vizsgabizottság egyik tagja, Jeney Orsolya hívta fel Völnert és Schadlt, hogy megkérdezze: „ki az, aki figyelmet érdemel”. Völner fejből csak Bodnár nevére emlékezett, de azt mondta, Schadl biztosan tudni fogja. A végrehajtói kar elnöke még két női nevet említett.

Jeney Orsolya neve is sokak számára ismerősen csenghet. A 2010-es évek elején Répássy Róbert igazságügyi államtitkár helyettese volt, és a végrehajtói rendszer átalakításában is részt vett. Később végrehajtó lett, és máig a végrehajtói kar elnökségi tagja. A 444 cikke szerint irodája Schadl György irodaházában van.

Érvénytelenítették a végrehajtói pályázatokat

A szakvizsga október 14-én lement, és három nappal később lejárt a 35 végrehajtói álláshely pályázati határideje. A hatvannapos elbírálási időszakában azonban borult minden: Schadl Györgyöt letartóztatták, majd december 14-én felfüggesztették Völner Pál mentelmi jogát. Ugyanezen a napon az Országgyűlés egy energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe bújtatott módosítással érvénytelenítette a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatokat.

A módosítás értelmében a pályázatokat újra ki kellett írni. Aki fenntartotta a jelentkezését, csak nyilatkoznia kellett erről, az elbírálásokat azonban elölről kezdték. Időközben a végrehajtói kar felügyelete átkerült a frissen felálló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH), és az elbírálásba már Schadlnak és Völnernek sem volt beleszólása, utóbbi lemondott az államtitkári posztjáról.

„A helyes útról való letérés esetében zéró toleranciát fogunk alkalmazni”

– jelentette ki a hatóság elnöke 2022 májusában, amikor átadta a végrehajtói kar 35 új tagjának a kinevezési dokumentumot. Kíváncsiak voltunk, hogy köztük voltak-e a cikkünkben ismertetett pártfogoltak. Hiába kértük azonban az Igazságügyi Minisztériumtól és az SZTFH-tól is, hogy küldjék el a névsort, nem kaptunk választ, és a végrehajtói névjegyzékben sem szerepel az érintettek neve.

Megkerestük Szabó Imrét, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott professzorát, a Jogakadémia korábbi vezetőjét is. Azt mondta, az Igazságügyi Minisztériumtól kell engedélyt kérnünk, hogy nyilatkozhasson. Az engedélyt nem kaptuk meg, mert Szabót nyugdíjazták, és már nem vezető állásban dolgozik.

„Nekünk a jogszabályok alapján kellett kiírni időpontokat”

– mondta Szabó Imre, amikor később telefonon vázoltuk, hogy milyen ügyben kívánunk beszélni vele. „Gőzöm sincs, hogy másfél évvel ezelőtt mi volt kiírva” – fogalmazott, és a minisztériumi sajtóosztályhoz irányított bennünket. Azt állította, neki semmi köze ehhez az egészhez, a rokona pedig „a büdös életben nem akart végrehajtó lenni”. Nem emlékszem, biztosíthatom, nem volt ilyen – válaszolta, amikor a 2021. októberi vizsga kiírásának körülményeiről kérdeztük, majd elköszönt.

Szabó Imre neve már az ügy korábban nyilvánosságra hozott részleteiben is előkerült. A 444 tavaly januári cikke szerint a Szegedi Tudományegyem oktatója intézte a vizsgákat Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak. Szabó a 444 megkeresésére azt mondta, „gőze sincs”, hogy az ügyészség miről beszél, amikor azt írták, hogy ő segített a vizsgáztatásban Schadlnak. „Biztos, hogy nem beszéltem Schadllal arról, hogy egyes emberek könnyebben menjenek át a végrehajtói szakvizsgán. Ha szóba hozta volna, elküldöm” – válaszolta akkor a a lapnak. A Szegedi Tudományegyetem a cikk megjelenése után vizsgálatot indított az ügyben, de arra jutottak, hogy tanárok nem csaltak a vizsgáztatások során.

Szabó Imre a mai napig részt vesz végrehajtói szakvizsgák lebonyolításában bizottsági tagként. Aznap is épp vizsgáztatott, amikor telefonon beszéltünk vele.

Részletes kérdéssort küldtünk az Igazságügyi Minisztériumnak. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy Völner Pál utasíthatta-e a Jogakadémia vezetőjét, hogy írjon ki vizsgaidőpontot. Arra is rákérdeztünk, mi indokolta 2021 októberében, hogy a már meghirdetett mellett egy új végrehajtói szakvizsgát is meghirdessenek. Kíváncsiak voltunk, hogy a minisztérium alá tartozó Jogakadémia vezetője hivatalosan milyen ügyekben egyeztethet a végrehajtói kar elnökével. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Schadl Györgyöt 2021. november 12-én tartóztatta le rendőrség a Liszt Ferenc repülőtéren, feleségével épp Dubajba indultak volna. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét és 21 társát – köztük Völner Pált – korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekkel, valamint pénzmosással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint Schadl 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélje a bíróság.

Az előkészítő tárgyalás múlt pénteken kezdődött. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni a Völner–Schadl-ügyben, érdemes ezt a cikket elolvasni, ahol összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattunk az elmúlt hetekben a Telexen:

• „Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció.
• „Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
• Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke!
• Schadl György: Nem fogok olyat bevallani, amit nem csináltam, maximum szájba baszom az ügyészt!