Varga Judit mellett két volt minisztert és több államtitkárt hallgatna meg tanúként Völner ügyvédje. Kik ők, és mi közük Schadlhöz?

Varga Judit igazságügyi miniszter, Süli János és Trócsányi László volt miniszterek és egy sor más vezető tisztségviselő tanúként való meghallgatását kérte Völner Pál ügyvédje szerdán a Schadl–Völner-ügy előkészítő ülésén. A fideszes exállamtitkár ártatlannak vallotta magát, és láthatóan azt akarja bizonyítani, hogy nincs több köze Schadl György, a végrehajtói kar elnökének hálózatához, mint a kormány más tagjainak.

A nyomozati anyag alapján a Völner által felsoroltaknak külön-külön valóban mind volt valamennyi köze Schadl Györgyhöz, de a dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy jóval kevesebb, mint Völnernek. Végigvesszük, ki milyen kapcsolatban volt a magát szintén ártatlannak valló Schadllel, és kit mennyire vont bele a folyamatokban a nyomozásban eljáró ügyészség.

Az igazságügy vezetése

Varga Judit: A legnagyobb hal a médiafigyelem középpontjában is álló Varga Judit, aki 2019 óta igazságügyi miniszter, így a feltételezett bűncselekmények elkövetése idején ő volt Völner Pál főnöke. A nyomozati anyagokban Varga neve többször is feltűnik, Schadl és Völner rendszeresen beszélnek róla, és Schadl „néni” néven hivatkozik rá. Az az egy biztos, hogy Schadl 2021 nyarán megkérte Völnert, hogy intézzen el neki egy találkozót Varga Judittal, ami meg is történt július 12-én. Ezen a beszámolók szerint a végrehajtók kinevezései is szóba kerültek, de semmi nem utal arra, hogy a miniszter tudott volna Schadl és Völner korrupciós gyakorlatáról, sőt Varga mintha kifejezetten nem kedvelte volna Schadlt. Ennek megfelelően Varga Juditot ki sem hallgatták.

Trócsányi László 2014 és 2019 között volt Magyarország igazságügyi minisztere, 2015-ben tehát az ő minisztériumába nevezte ki Orbán Viktor államtitkárnak Völner Pált. Az anyag – Telexhez eljutott része – szerint ennél több kapcsolata nem valószínű, hogy volt Schadllel, nem is hallgatták ki.

Vízkelety Mariann Völnerhez hasonlóan az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt, Völner azonban miniszterhelyettesként gyakorlatilag a főnökeként járt el. Az érintett időszakban Vízkelety Mariann volt felelős a végrehajtók kinevezéséért, a tanúvallomások viszont egybehangzóan azt állítják, hogy a tényleges döntést mindig Völner Pál hozta meg.

A rendszer a nyomozati anyag szerint úgy működött, hogy a végrehajtók a – sokszor elcsalt – vizsgaeredményeikkel kerültek Vízkelety elé, aki a pontszámok alapján nevezhette ki a végrehajtókat a posztjaikra. Ő ezek alapján dönthetett, de a tanúvallomások szerint hozzá már eleve csak azok a végrehajtók jutottak el, akikben Völner és Schadl korábban megegyezett.

Vízkeletyt a nyomozó ügyészség ki akarta hallgatni, de végül a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében megállapították, hogy tanúként nem hallgatható ki. Ennek a törvény szerint két oka lehet:

• Vízkelety testi vagy szellemi állapota miatt nem várható tőle helyes vallomás,
• a kérdések minősített adatra vonatkoznának, a titoktartási kötelezettség alól pedig Vízkelety nem kapott felmentést.

Hajas Barnabás 2020-ban váltotta az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkári székében Vízkelety Mariannt, ezzel egy időre ő lett a felelős a végrehajtók kinevezéséért. A tanúvallomások szerint Hajas idején nem változott a gyakorlat, ugyanúgy Schadl és Völner emberei kerültek a megfelelő pozícióba.

Hajast 2021-ben a Kúria bírájává nevezték ki, így távozott az Igazságügyi Minisztériumból, a mostani eljárás során nem hallgatták ki tanúként.

Molnár Zoltán az igazságügyi minisztérium közigazgatási államtitkára volt 2019-ig, tehát még Trócsányi idején. Az egyik tanúvallomás szerint sokáig elsősorban neki volt beleszólása abba, hogy kit nevezhetnek ki végrehajtóvá, majd Völner 2015-ös érkezése után egy ideig ketten egyeztettek ezekről. A tanúvallomás szerint viszont egy idő után Völner és Schadl teljesen magukhoz vették a kinevezéseket, kiszorították „Molnár embereit”, Molnár pedig 2019-ben távozott is a minisztériumtól. Ebben az eljárásban nem hallgatták ki.

A vízüzemű motor

Süli János 2017 és 2022 között volt a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter. A nyomozati anyag szerint 2018-ban Völner Pál kereste meg, hogy bemutassa neki Schadl György egy találmányát, egy vízüzemű motort. Schadl a találmányra egymilliárd forint pályázati pénzt akart szerezni, ehhez akarta megszerezni Süli segítségét.

Völner meghívására Süli 2018 augusztusában elment egy törökbálinti telephelyre, ahol Schadl bemutatta neki a találmányt. Sülinek emiatt írásbeli tanúvallomást kellett adnia, amelyben azt írta: „más találkozóra nem emlékszem, talán telefonon beszéltünk még egyszer a találmányról”. Süli szerint a kért támogatásból végül nem lett semmi.

Kovács Pál az érintett időszakban Süli államtitkára volt a Paks bővítéséért felelős minisztériumban. Sülivel együtt nézték meg Törökbálinton Schadl vízhajtású motor találmányát. Őt tanúként kihallgatták, vallomása szerint később egyszer találkozott Schadllel, amikor szintén a tanulmányról volt szó, majd néhányszor beszéltek telefonon. Kovács a pályázati kérdésekben Schadlt más paksi kollégákhoz irányította tovább, többször pedig már nem beszéltek.

Völner saját munkatársai

Kanta Tamás Völner kabinetjében dolgozott az érintett időszakban, de a nyomozati anyagból csak annyi derül ki, hogy főnökével több megbeszélésen részt vettek együtt. Ő később miniszteri biztos lett, ebben az ügyben nem hallgatták ki.

Jeney Orsolya korábban helyettes államtitkár volt, az érintett időszak nagy részében Völner politikai főtanácsadójaként szolgált, majd később maga is végrehajtó lett, amihez Schadltől bérelt irodát. Egy tanúvallomás szerint Jeney Völnerrel együtt dolgozva részt vett a Schadl által kiválasztott végrehajtók kinevezésének elintézésében, ő közvetített a minisztérium két részlege között. Ennek ellenére tanúként sem hallgatták ki.

Mindenkit rántana magával

Völner tehát három vonalon próbál meg embereket bevonni az ügyébe:

• egyrészt az ő ideje alatt pozícióban lévő összes magas beosztású minisztériumi tisztviselőt kihallgattatná;
• másrészt közvetlen munkatársait;
• harmadrészt a Schadl vízmeghajtású motorját megtekintő minisztert és államtitkárt is érintettnek tartja.

Ez egyébként egybecseng azzal, amit Schadl állít, aki a vádak tagadása közben azt mondta: több értelme lett volna, ha a kinevezéseket aláíró Vízkelety Mariann-nal hozzák összefüggésbe. Völner ügyvédjének kezdeményezése ellenére nem lehet tudni, hogy a fenti listán szereplőket kihallgatják-e, ezt ugyanis az ügyészség korábban már megtehette volna.

A Schadl–Völner-ügyről az utóbbi időszakban részletesen beszámoltunk,

• itt arról, hogy Völner Pál mindent tagadott;
• itt arról, hogy Schadl György ártatlannak vallotta magát,
• itt arról, hogy hat végrehajtó elismerte az ellenük felhozott vádakat (ezzel Schadl és Völner ellen vallottak);
• itt pedig arról, hogy Schadl apja és felesége is ártatlannak vallották magukat.

A Schadl–Völner-ügyről szóló részletes cikkünk itt olvasható.