Ne fogadják el a szuverenitásvédelmi törvényt, kéri az Európa Tanács emberi jogi biztosa

A magyar szuverenitásvédelmi törvény tervezete jelentős veszélyt jelent az emberi jogokra, és le kellene tenni az elfogadásáról, nyilatkozta Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. A szinte minden európai országot, köztük Magyarországot tagjai között tudó szervezet honlapján megjelent nyilatkozat szerint a javaslat annyira tág, hogy az életbe lépése után létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatalt fegyverként lehetne használni bárki ellen, akit ellenségnek tekintenek.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője múlt héten nyújtotta be a tervezetet az Országgyűlésnek. A szöveg többek között azt javasolja, hogy február 1-jétől állítsanak fel egy Szuverenitásvédelmi Hivatalt széles vizsgálati jogkörökkel. Arról, hogy ez miért jelenthet veszélyt a médiára, itt írtunk.

Mijatović: Még több lehetőség lenne a független hangok elhallgattatására

Dunja Mijatović úgy látja, hogy

a kormányfői javaslatra kinevezett vezetővel felálló hivatalnak „korlátlan jogköre lenne, hogy érzékeny adatokat és magánjellegű információkat kérjen be bárkitől felügyelet és bármiféle jogorvoslati lehetőség nélkül”.

Az emberi jogi biztos szerint folyamatosan figyelmeztetett rá, hogy a magyar vezetés ne korlátozza önkényesen a civil szervezeteket, kifejezte aggodalmát a végrehajtói hatalom túlterjeszkedése és amiatt, hogy megpróbálják aláásni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ha a javaslatot elfogadnák, az még több lehetőséget adna a végrehajtó hatalomnak (azaz a kormánynak) a „független hangok és ellenfelek elhallgattatására és megbélyegzésére”.

Az ilyen széles körű következményekkel járó jogszabályjavaslatokról szerinte konzultáció és átfogó vizsgálat kellene, mielőtt az Országgyűlés elé kerülnének. Arra kéri a képviselőket, hogy tegye félre a jogszabályt, és biztosítsák, hogy a szöveg megfelel az Európa Tanács alapértékeinek, valamint az európai emberi jogi egyezménynek. (Utóbbihoz az Európa Tanács minden tagja, köztük Magyarország is csatlakozott. Betartatása felett a strasbourgi európai emberi jogi bíróság őrködik, azaz az egyezmény megsértésekor itt indulhat per.)

Kocsis: Mindjárt gondoltuk

„Mindjárt gondoltuk, hogy szerintük el kell vetni” – reagált Kocsis Máté. „Szerintünk viszont minden országnak joga van megakadályozni, hogy külföldi pénzekkel avatkozzanak be a választásokba” – írta a Fidesz-frakcióvezető a Facebookon.

Európai Bizottság: Figyelemmel kísérjük a fejleményeket

A javaslatról és az emberi jogi biztos nyilatkozatáról az Európai Bizottságot is megkérdezték. „Tudunk róla”, ahogy egyes magyar érintettek aggodalmairól is, „szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket”, válaszolta Christian Wigand. A testület igazságügyért és jogállamiságért felelős szóvivője szerint világos, hogy kiállnak a médiaszabadság és a szabad választások mellett.

Általánosságban megjegyezte, hogy a demokrácia őreit védeni kellene, nem nyomás alá helyezni.

Emlékeztetett rá, hogy a tagállamok a „hetes cikkes” eljárásban nemrég hallgatták meg Magyarországot, ahol a törvényjavaslatról is szó volt.

Arról, hogy egyéb jogállamisági akadályok miatt milyen uniós forrásokat blokkoltak és ezekkel hogyan áll a magyar kormány, legutóbb itt írtunk. Az Európai Unió és az Európa Tanács két külön intézmény, de előfordul, hogy az EU hivatkozik az Európa Tanács testületeire, mint például az ukrajnai kisebbségek ügyében.