Fact-check: Hiába terjed a hír, nem kell a minimálbért a magyar mediánfizetés 60 százalékára emelni az EU miatt

Hamarosan az átlagbér 60 százalékára kell emelni a minimálbért, futott végig a hír az utóbbi napokban a magyar médián a 24-től kezdve az Indexen át a Blikkig. A sort egyrészt az EconomX kezdte azzal, hogy az EU új, november 15-én hatályba lépő irányelve miatt van erre szükség. Másrészt Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a mediánbér 60 százalékáról beszélve kijelentette, hogy így legalább 10 százalékkal kell majd emelni a minimálbért, ami feszültséget okozhat a munkaerőpiacon.

Az érintett uniós jogszabály ugyanakkor nem mond ki ilyet, csak azt, hogy a kötelező minimálbért alkalmazó országok tegyenek egy értékelést és követelményrendszert az összeg megállapítása mögé, ami mutatja, elég-e a meghatározott szint. A szöveg épp azt szögezi le, hogy

„ez az irányelv nem érinti a tagállamok minimálbér-megállapításra vonatkozó hatáskörét”.

A tagállamok „választhatnak a nemzetközi szinten általánosan használt mutatók és/vagy a nemzeti szinten használt mutatók közül”. Az értékelés „alapulhat olyan, nemzetközi szinten általánosan használt referenciaértékeken, mint például a bruttó minimálbérnek a bruttó mediánbér 60 %-ához viszonyított aránya, és a bruttó minimálbérnek a bruttó átlagbér 50 %-ához viszonyított aránya”.

Előbbit említette az angol Euronews egyik cikke, mint hogy például a mediánbér 60 százalékát is alapul vehetik. Az EconomX az Euronews cikkére hivatkozott egy linkkel, de az eredetihez képest lemaradt a „például”, a mediánból pedig átlag lett. (Itt mutattuk be, miért nagyon nem mindegy, hogy melyikről van szó a béreknél.)

Veerle Nuyts, az Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős szóvivője megerősítette, vastagon kiemelve a „nem”-et:

„az irányelv nem kötelezi a tagállamokat a minimálbér emelésére, hogy elérjék a bruttó medián bér 60 százalékát (vagy az átlagbér 50 százalékát)”.

A szóvivő szerint az irányelv arra kéri a tagállamokat, ahol van kötelező minimálbér, hogy „világos és stabil követelményeket állapítsanak meg a minimálbérek megfelelőségének felmérésére”. Ehhez legalább az összeg vásárlóerejét és a megélhetési költségeket, a bérek általános szintjét, megoszlását és növekedését, valamint a hosszú távú termelékenységet kell figyelembe venni. „Az egyes tagállamokon múlik, hogy ezeket a követelményeket megalkossák nemzeti kontextusban használt” jelzőszámokkal és értékekkel, a társadalmi partnerekkel egyetértésben.

Az irányelv arra kéri az uniós országokat, hogy „jelzésértékű referenciaértékeket használjanak, amelyek útmutatásul szolgának a felméréshez” a bruttó nemzeti bérek általános szintjéhez képest, de „nem ír elő egy kifejezett indikátort”. A 60 százalékos medián és az 50 százalékos átlag segíthet ebben, ezeket „a referenciaértékek lehetséges példájaként mutatták be a tagállamoknak”, amelyek megfontolhatják a használatukat.

Az irányelveket a tagállamoknak kell átültetniük a nemzeti jogba. A kormány jogalkotási programja szerint ehhez a megfelelő minimálbérekről szóló uniós irányelvnél áprilisban nyújt be javaslatot a kormány, amit az Országgyűlés májusban szavazhat meg.