Egyetlen ábra arról, miért teljesen félrevezető az átlagbérről beszélni

Minden hónapban elképedsz, amikor kijön, hogy mennyi az átlagfizetés Magyarországon, miközben a családod és a barátaid közül senki nem keres olyan jól? Nem vagy egyedül. Az erről szóló cikkeink alatt tömegével szoktak megjelenni kommentek, amelyek szerint a KSH biztosan meghamisítja a fizetésekről szóló adatokat.

A valóságban senkinek semmilyen adatot nem kell meghamisítania ahhoz, hogy az átlagbér irreálisan nagynak tűnjön. A valóság ugyanis az, hogy a dolgozók háromnegyede kevesebbet keres az átlagfizetésnél, amit a legjobban kereső szűk réteg húz fel nagyon.

A következő ábrán azt mutatjuk be, hogy 2022-ben a bruttó fizetések szerint a magyarországi keresők hány százaléka mennyit keresett. Az emberek az éven belüli havi bruttó átlagfizetésük szerint vannak húszezer forintonként csoportosítva. Fontos megjegyezni, hogy ezen az ábrán a részmunkaidőben és az évnek csak egy részében dolgozók is szerepelnek, míg a KSH szerinti átlagbért csak a teljes állásban egész évben dolgozókra számolják.

Az ábrán különböző színekkel jelöltük azt, hogy az adott csoport kevesebbet vagy többet keres a közmunkás fizetésnél, a minimálbérnél, a garantált bérminimumnál és az átlagfizetésnél (ami az öt főnél nagyobb cégeknél 515 ezer forint volt tavaly.)

Az ábrán látszik, hogy a legtöbben a citromsárga régióban vannak: ők azok, akik a garantált bérminimum és az átlagbér között keresnek. A legmagasabb, kiugró oszlop azokat jelöli, akik pontosan a garantált bérminimumot keresték, ők a keresők 10,5 százalékát teszik ki.

Az is látszik, hogy a grafikon jobb széle felé egyre kisebbek az oszlopok, vagyis ahogy nőnek a fizetések, úgy csökken azok száma, akik pont abban a tartományban keresnek. A jobb szélen lévő magas, sötétzöld oszlop a havi bruttó egymillió forint fölött keresőket jelöli, a dolgozók hét százaléka van ebben a kategóriában. Ebből a grafikonból nem derül ki, hogy közülük pontosan ki mennyit keres, de vannak, akik nagyon sokat, és ők nagyon fel tudják húzni az átlagot.

Érdemes külön megnézni, hogy a fent színekkel jelölt kategóriákba a keresők mekkora része tartozik, amiből kiderül az is, hogy mennyien keresnek a minimálbér alatt és mennyien az átlagbér fölött.

Az ábrán látszik, hogy a dolgozók körülbelül 3 százaléka kevesebbet keres havi bruttó százezer forintnál, ők nagyrészt részmunkaidős vagy alkalmi munkából élő dolgozók lehetnek. További 10 százalék keresi a közmunkások bérét, vagy annál kicsit többet, köztük is sokan lehetnek részmunkaidős dolgozók.

A dolgozók 10 százaléka tavaly ugyan megkereste a minimálbért, de a bruttó 260 ezer forintos garantált bérminimumot nem. A társadalom többsége, a dolgozók majdnem pontosan fele ennél többet, de az átlagfizetésnél kevesebbet keresett, miközben az emberek csak negyede keresett afölött.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az itt kiemelt 515 ezer forintos bruttó átlagbér csak az 5 főnél nagyobb cégekre vonatkozik, ha a jellemzően rosszabbul fizető kisebb cégek alkalmazottait is belevesszük a számításba, akkor tavalyra 500 ezer forintos átlagbér jön ki.

Összességében tehát látszik, hogy nem veled van a baj, ha az átlagbért irreálisnak nagynak látod, a számok is azt mutatják, hogy az emberek háromnegyede ennél kevesebbet keres. Ezért is érdemesebb mindig a mediánbért nézni, amit úgy számolnak, hogy sorba rakják az összes fizetést, és kiválasztják a középsőt. Ez tavaly az 5 főnél nagyobb cégeknél bruttó 403 ezer forint volt, az ennél kisebb cégeket is beleszámítva bruttó 389 ezer forint. Ez pedig már nem is olyan sok.