2024. március 14. – 12:31
frissítve
Az Európai Parlament csütörtökön úgy döntött, pert indít az Európai Bizottság ellen, amiért tavaly decemberben teljesítettnek minősítette a magyar igazságügyi reformot, írja az Euronews és Daniel Freund EP-képviselő. A feltétel a mintegy 22 milliárd eurónyi (mostani árfolyamon több mint 8600 milliárd forintnyi) felzárkóztatási támogatások szinte egészét blokkolta.
A döntést Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hozta, miután egyeztetett az EP-frakcióvezetőkkel.
Az Európai Parlament januárban szavazta meg, hogy állásfoglalást kér a saját jogi szakbizottságáról egy lehetséges per miatt. A képviselők azután voksoltak a dokumentumról, hogy tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a magyar igazságügyi reformot. Emiatt visszatartottak szinte minden uniós felzárkóztatási (kohéziós) támogatást a 2021-2027-es költségvetésből. Ugyan más feltételek miatt még mindig elérhetetlen a felzárkóztatási pénzek egy része, de március eleji állás szerint a 22 milliárd eurós összeg közel felét, 12,2 milliárd eurót, azaz több mint 4800 milliárd forintnyi támogatást lehet lehívni. Innen az EU jellemzően számlákért cserébe, előfinanszírozott fejlesztésekre fizet. Varga Mihály múlt pénteki bejelentése alapján eddig több mint 550 milliárd forint érkezett a korábban blokkolt forrásokból.
Az igazságügyi reform négy abból a 27 feltételből is, amelyek a költségvetésen kívüli helyreállítási alap 10,4 milliárd eurójának rendes kifizetéseitől elválasztják a magyar költségvetést. Egy decemberi részleges értékelés szerint ezeket a „szupermérföldköveket” a kormány nem teljesítette maradéktalanul. Az alapot 2026 augusztusáig lehet felhasználni, így egyre sürgetőbb lenne a pénz lehívása.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn szinte egyhangúlag megszavazta, hogy beperelné az Európai Bizottságot. A testület ajánlását eljuttatták Roberta Metsola EP-elnökhöz. Neki március 25-ig kellett döntenie. Ha ellenezte volna a javaslatot, a frakcióvezetők testülete vagy a teljes plenáris elé kellett volna vinnie az ügyet, de amúgy is dönthetett valamelyik lehetőség mellett. Végül az Euronews szerint a frakcióvezetőkhöz fordult, akik csütörtökön találkoztak.
Mit kifogásol az EP?
A felzárkóztatási források részleges felszabadításáról épp egy nappal az év utolsó állam- és kormányfői találkozója előtt döntöttek, ahol Ukrajna EU-tagsági tárgyalásairól és további támogatásáról, valamint a hosszú távú uniós költségvetés emeléséről egyeztettek. Az EP a januári állásfoglalásban úgy vélte, hogy Orbán Viktor „az EU stratégiai érdekeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával és megsértésével blokkolta a többéves pénzügyi keret alapvető felülvizsgálatáról, többek között az ukrajnai segélycsomagról szóló”, azóta átengedett döntést. A testület szerint „az ilyen fellépések sértik” az EU kvázialkotmányában, az alapszerződésekben rögzített lojális együttműködés elvét. A parlamenti szöveg szerint
„az EU semmilyen módon sem engedhet a zsarolásnak,
és nem alkudozhat az EU és szövetségesei stratégiai érdekeiről úgy, hogy cserébe feladja értékeit”.
Tavaly nyáron maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy
a költségvetési emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”
Később a miniszterelnök is elismerte: a lojális együttműködés elve miatt „a jogszerűség határának is a szélén járna”, ha összekötné az uniós büdzsé emelését a magyar támogatások befagyasztásával. A decemberi csúcstalálkozó előtt a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs beszélt arról: ha a közös költségvetést érintené az Ukrajnának szánt pénz (végül így lett), akkor szerinte a két ügy összekapcsolódik, később ő vádolta zsarolással az uniós intézményeket.
Mit mondanak a kormánypártok és az Európai Bizottság?
A januári EP-javaslat vitáján számos képviselő úgy látta, hogy az Európai Bizottság az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének átengedéséért cserébe fogadta el a magyar reformot. A magyar kormánypártok ideológiai zsarolásról és a júniusi EP-választás kampányára szervezett politikai cirkuszról beszéltek.
Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője a szakbizottsági döntés után
„jogi értelemben nonszensznek”
nevezte a Magyar Nemzetnek, amit az Európai Parlament csinál. „Itt nem másról van szó, mint arról, hogy saját politikai igényének jogi kikényszerítéséért – a jogi korlátokat figyelmen kívül hagyva – fordulna” a testület az EU bíróságához. Szerinte azért semmisíttetnék meg a döntést a Magyarországnak járó uniós forrásokról, mert nem vették kellően figyelembe az EP politikai érveit. Úgy látta, hogy az Európai Parlament kapuzárási pánikban van, „kevesebb, mint száz nap van hátra az európai választásokig, ahol az európai választópolgárok véleményt nyilvánítanak majd az uniós intézmények működéséről a jobb demokrácia elvárásának jegyében”. A lesorosozott magyar „dollárbaloldalnak” és külföldi balliberális többségnek már semmi sem szent, az uniós intézményeket is egymás ellen hangolná.
Az Európai Bizottság közvetlenül a decemberi döntés kihirdetésekor azzal érvelt: épp az lett volna a szabálytalan, ha nem határoz a reform elfogadásáról. A testület igazságügyiért felelős tagja, Didier Reynders szerint enélkül épp a magyar kormány perelhetett volna. Úgy vélte, a magyar félen múlt, hogy épp az uniós állam- és kormányfők decemberi ülése előtt egy nappal tudták kipipálni a reformot, mert a szokásosnál gyorsabban fogadták el az utolsó jogszabályt, amelynek a kihirdetésére utolsó feltételként várt az Európai Bizottság. (A szöveg épp a csúcstalálkozó előtti napon jelent meg a Magyar Közlönyben.)
A testületet csütörtökön megkérdezték az aznapi európai parlamenti döntésről. Tudomásul veszik az EP lépését, mondta Christian Wigand szóvivő. Hangsúlyozta, hogy az ilyen eljárásoknál szigorú feltételek és határidők kötik őket (valóban már csak napok voltak a döntésre), és
a magyar kormány elküldött minden bizonyítékot, amit az Európai Bizottság követelt, hogy bemutassa az igazságszolgáltatási rendszere függetlenségét, így jogi kötelességük volt a határozat elfogadása.
A szóvivő szerint a testület teljes mértékben megfelelt az uniós jognak, és megvédi a döntését az EU bírósága előtt.
