Orbán Balázs: Brüsszel úgy zsarol, mintha nem lenne holnap

„Brüsszel úgy használja a zsarolást Magyarország ellen, mintha nem lenne holnap”

– írta hétfőn Orbán Balázs X-en (a volt Twitteren). A miniszterelnök politikai igazgatója a Financial Times hétvégi cikkét idézte a posztjában, amely szerint a többi tagállam akár tartósan elzárhatná Magyarországot az EU támogatásaitól.

A lap egy, az uniós állam- és kormányfők Európai Tanácsának ülése előtt vázolt javaslatra hivatkozott, ami az újság munkatársaihoz is eljutott. A dokumentum szerint az uniós támogatások megvonása különösen nagy nyomást helyezne Magyarországra.

A Financial Times nem írt arról, hogy a tervezetet szerző „uniós tisztviselők” pontosan kiket képviseltek és a dokumentum egyáltalán eljutott-e addig, hogy köröztessék a tagállamok között. Az Európai Tanács üléseit az EU-ügyi miniszterek készítik elő, akik a tervek szerint hétfőn találkoznak utoljára a csúcs előtt.

Az ülésen a magyar kormányt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szokta képviselni, aki hétfőn szintén zsarolásról posztolt Facebookra, de kijelentette, hogy ennek „Magyarország nem enged”. Szerinte „Ukrajna támogatása és az uniós forrásokhoz való hozzáférés között Magyarország nem teremt kapcsolatot, és visszautasítja azt, hogy mások ezt tegyék”.

Mit ellenez a kormány és mivel kapcsolta össze mégis a magyar támogatásokat?

A legutóbbi uniós csúcstalálkozó előtt maga Orbán Balázs beszélt arról: ha a közös költségvetést érintené a pénz, akkor szerinte a két ügy összekapcsolódik. Orbán Viktor a decemberi csúcson be is jelentette: „vétó az extra pénzre Ukrajnának”, valamint az uniós büdzsé emelésére, aminek eredetileg a része lenne az ukrán támogatás. Emiatt február 1-én rendkívüli uniós csúcsot tartanak a négy évre tervezett 50 milliárd eurós, kétharmadában hitelből álló ukrán csomagról, mert a korábban, 2022 decemberében létrehozott támogatási programot csak egy évre méretezték.

A magyar kormány már a 2022-es tervet is vétóval fenyegette, amire válaszul a tagállamok belebegtettek egy B tervet. Ezzel az uniós költségvetés érintése nélkül, kormányközi alapon segítenének akár Magyarország kihagyásával.

A mostani tervezetnél is újramelegített elképzelést a korábbi nyilatkozatok alapján a magyar kormány sem ellenezné, ha csak rövidebb ideig szólna (azaz elvileg nem magával az ukrán támogatással, csak a módjával van baja). Ez a megoldás ugyanakkor bonyolultabb és valószínűleg drágább lenne, mert amíg az EU-nak egyben a lehető legjobb a hitelminősítése, azaz olcsón vehet fel kölcsönt és passzolhatja azt tovább Ukrajnának, a tagállamoknál külön-külön ez már változó.

Orbán Balázs szerint épp most engedett a magyar kormány

A Financial Times cikkében Bóka János viszont bejelentette: a magyar kormány nyitott rá, hogy mégis az uniós költségvetés felhasználásával segítsék Ukrajnát és fedezetként használják közös adósság kibocsátására, ha más feltételeket teljesítenek, „megadva Budapestnek a lehetőséget, hogy később meggondolja magát”. (A cikk nem fejtette ki, de vélhetően arról van szó, hogy ez a támogatás ne automatikusan négy évig tartson, hanem menet közben legyen valamilyen vészfék vagy vétólehetőség.)

Orbán Balázs kifejezetten erre hivatkozva írt arról a hétfői posztjában: az uniós intézmények

„annak ellenére zsarolnak, hogy egy kompromisszumot ajánlottunk”.

A Financial Times cikkéből nem derült ki, mi volt előbb, a magyar ajánlat vagy az uniós javaslat, de Bóka János szerint utóbbiról a magyar kormány nem tudott (azaz nem emiatt lett rugalmasabb a magyar kormány).

A soros elnökség szerint hétfőn ilyenről nem lesz szó

Az EU-ügyi miniszerek hétfői tanácskozására érkezve a testület soros belga elnökségét is megkérdezték a Financial Times cikkéről. Hadja Lahbib csak annyit mondott, hogy az összes tagállam között megállapodásra törekednek, és az alternatívákat meglátják a februári EU-csúcs után. „Nem” – válaszolta a kérdésre, hogy ilyen javaslatról tárgyalnak-e hétfőn.

A Telex kérdéseire a miniszteri Tanács titkárságáról azt válaszolták, nem kommentálják a lapértesülést.