Orbán: Vétó az extra pénzre Ukrajnának és az uniós költségvetés felülvizsgálatára

„Az éjjeli műszak összefoglalója: vétó az extra pénzre Ukrajnának” és a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatára, posztolta X-re (a volt Twitterre) Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint az ügyre majd jövőre térnek vissza az uniós állam- és kormányfők ülésén „rendes előkészítés után”.

Politico: A harmadánál is kevesebbre faragták az eredeti javaslatot

Pénteken nagyjából hajnali fél 3 körül véget ért az uniós állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozójának első napi ülése. Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő találkozóján eddigre megegyeztek Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megnyitásáról és többek között üdvözölték a 12. szankciós csomag elfogadását.

Az egyhangúlag döntő testület ezután a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatáról tárgyalt. Az Európai Bizottság júniusban javasolta, hogy a 2021-2027-es időszakra szánt keretet növeljék meg 66 milliárd euró többletbefizetéssel, és ebből 17 milliárd euróval, valamint 33 milliárd eurónyi hitellel folytassák Ukrajna támogatását. A pénz maradéka részben az orosz invázió miatti bizonytalanságban megemelkedett uniós kamatköltségek fedezésére, részben új célokra menne. (Utóbbi például a megugró migráció csökkentése és modern iparágak, mint például az akkumulátorgyártás támogatása.) A magyar kormány hamar támadni kezdte a javaslatot különféle csúsztatásokkal, amelyekkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

A javaslat Magyarország mellett több nettó befizető ellenállásába ütközött, akik sokallták a befizetendő összeget. A Politico szerint az ő kedvükért késő estére Charles Michel már 21 milliárd euróra faragta le a 66 milliárdot.

Michel: Széles körű támogatás a tervezet mögött

A 27-ből 26 tagállam egyetértett az uniós költségvetés felülvizsgálatáról, jelentette be a csütörtökön kezdődött csúcstalálkozó első napjának zárásakor Charles Michel. Az Európai Tanács elnöke szerint ugyan a svéd kormánynak még egyeztetnie kell a saját parlamentjével, de

mindössze „egy uniós vezető nem tudott egyetérteni” az asztalon fekvő javaslattal. „Ez azt jelenti, hogy csak jövőre térünk vissza erre az ügyre”,

de hangsúlyozta, hogy a tervezetet széles körűen támogatják. A csúcson óriási lépést tettek a helyes irányba, és sokat haladtak a költségvetéssel is, mondta a kérdésre, hogy hogyan szeretné feloldani Orbán Viktor blokkolását.

Mark Rutte holland kormányfő szerint januárban egy rendkívüli csúcstalálkozót rendeznek, és nagyon bízik benne, hogy ott sikert érnek el, írja a Politico. A második napon egy pihenő után a migrációval és a külügyekkel, főleg az izraeli-gázai helyzettel folytatják az ülést.

A Financial Times szerint van pótterv, mint a tavalyi vétófenyegetésnél

Az EU tavaly döntött arról, hogy 2023-ban havi 1,5 milliárd eurós hitellel támogatja az orosz invázió miatt megrogyott ukrán költségvetést. A 18 milliárd eurós program hamarosan kifut, ezért egyre sürgetőbb lenne megoldást találni a folytatásra.

Ahogy a 18 milliárd eurós támogatásnál a magyar vétóveszély elhárítására tavaly, úgy a Financial Times szerint most is elkezdtek dolgozni egy kétoldalú pótterven, ami bonyolultabb és magasabb kamatokkal járna, de ki lehet vele hagyni Magyarországot. Bóka János EU-ügyi miniszter jelezte, hogy egy ilyen, uniós költségvetésen kívüli megoldás bizonyos feltételekkel – például rövidebb időtartammal – elfogadható lehet a kormánynak is.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója annyival pontosított a magyar állásponton kedden este, hogy maradjon az egy év, mint a hamarosan kifutó, 18 milliárd eurós programnál (az 50 milliárdos 2027-ig tartana), és a kormány megfontolná, hogy beszálljon.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos egy csütörtöki brüsszeli beszélgetésen jelezte: túlmutatna a pénzügyeken, hogy négy évnyi támogatásról döntsenek. Ez pszichológiailag is fontos lenne, és nem csak az ukránoknak, hanem Ukrajna nemzetközi adományozóinak, például az Egyesült Államoknak is. (Magyarul segítene meggyőzni az elbizonytalanodó republikánus döntéshozókat az USA-tól Ukrajnának adott támogatás folytatásáról).

Orbán Balázs: Ha a büdzséből menne a pénz, van kapcsolat a magyar támogatásokkal

Orbán Viktor már a nyáron kimondta, hogy az eredetileg az Ukrajnának adott, idén kifutó pénzügyi támogatás folytatását is tartalmazó költségvetési emeléshez

„egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”

Máskor elismerte, hogy egy ilyen összekapcsolás az uniós jog határán billegne.

Orbán Balázs néhány napja úgy fogalmazott, hogy ukránok és a befagyasztott magyar támogatások ügye két külön kérdés, de ha a költségvetésből menne a pénz, akkor szerinte ezek összekapcsolódnak. Közben Bóka János épp azt bizonygatta, hogy „a magyar embereket megillető pénzek és Ukrajna támogatásának bármilyen összekapcsolása Magyarország elleni zsarolási kísérlet, amit visszautasítunk”.

Politico: Orbán a helyreállítási alap pénzeit kérte cserébe

A Politico úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök a csúcstalálkozón is összekötötte az uniós költségvetés emelését a helyreállítási alap forrásaival. Innen több mint tízmilliárd euró vissza nem térítendő támogatás és kölcsön jár Magyarországnak, de egy nemrég jóváhagyott egymilliárd eurós előleget leszámítva ezt 27 „szupermérföldkő” miatt nem fizethetik ki a magyar költségvetésnek, ezek közül mindegyiket teljesíteni kellene az előlegen felüli részhez.

Ha ezeket a kormány mind ki tudná pipáltatni, akkor nem csak az uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap pénzeihez férne hozzá, hanem a büdzséből járó, részben blokkolt felzárkóztatási támogatások jelentős részéhez is. Épp a csúcstalálkozó előtt egy nappal, szerdán minősítették teljesítettnek azt a feltételt, amely ezeket a pénzeket szinte teljesen blokkolta. (Didier Reynders uniós biztos csütörtökön azt bizonygatta, hogy az időzítés Magyarországon múlt, mert épp szerdán teljesítette az utolsó elvárt feltételt.) A nagyjából 22 milliárd eurónyi támogatás több mint felét azonban továbbra sem lehet lehívni.

Épp napokkal ezelőtt mondták ki, hogy nem teljesül minden feltétel

Az egyik ok a jogállamisági (feltételességi) eljárás, amelyet a tagállamok magyar-lengyel ellenkezés mellett tavaly szavaztak meg eddig egyedül Magyarországgal szemben. Itt a 27-ből 21 szupermérföldkőnek megfelelő feltételt kellene teljesíteni. Vagyis ha a szupermérföldköveket kipipálnák, gyakorlatilag ez az eljárás is okafogyottá válna, amivel

• 6,3 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatás válna elérhetővé;
• valamint a vagyonkezelő alapítványok és a modellváltó egyetemek uniós kötelezettségvállalási tiltását is feloldanák. (Ezt szokták „Erasmus-ügyként” emlegetni, holott valójában a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél okoz nagyobb bajokat és érintettek már idén júniusban eurómilliós károkról beszéltek.)

Az eljárás megszüntetése azért is lenne egyre sürgetőbb, mert két év után forrásvesztéshez vezethet a zárolt összegeknél. A határidő feléhez érve az Európai Bizottság szerdán értékelte újra a feltételek teljesülését. Arra jutott, hogy ugyan sikerült haladni, de még nem javasolhatja a tagállamoknak az eljárás megszüntetését, mert nem teljesült minden feltétel, vagyis elég nehéz lenne megmagyarázni, hogy egy-két nappal később milyen alapon pipálnák ki ezeket.