2024. január 17. – 10:29
frissítve
Az Európai Parlament szerdán megvitatta a legutóbbi uniós csúcstalálkozó eredményeit. Az állam- és kormányfők az Európai Tanács decemberi találkozóján döntöttek róla, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, de Orbán Viktor vétózta a közös költségvetés emelését és a további támogatást az orosz invázió alatt álló uniós tagjelöltnek.
Az Európai Bizottság épp a csúcs előtti napon döntött úgy, hogy a magyar hatóságok teljesítették az igazságügyi reformokat, miután aznap kihirdették az utolsó kért jogszabályt a Magyar Közlönyben. Ezzel részben hozzáférhetővé vált az uniós költségvetésből a felzárkóztatási támogatások csak emiatt blokkolt, 10,2 milliárd eurós része.
Orbán Viktor már a nyáron kimondta, hogy az eredetileg az Ukrajnának adott, idén kifutó pénzügyi támogatás folytatását is tartalmazó költségvetési emeléshez
„egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”
Máskor elismerte, hogy egy ilyen összekapcsolás az uniós jog határán billegne. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott, hogy az ukrán és a magyar támogatások ügye két külön kérdés, de ha a költségvetésből menne a pénz, akkor szerinte ezek összekapcsolódnak.
Az Európai Parlament csütörtökön egy állásfoglalás elfogadására készül a magyar jogállamisági helyzetről és az uniós támogatásokról.
Von der Leyen: Ez a jogállamiság
A legutóbbi Európai Tanács megmutatta a politikai akaratot, hogy támogassuk Ukrajnát, amíg erre szüksége van, de ezt pénzügyileg is alá kell támasztani, jelentette ki Ursula von der Leyen az EP szerdai ülésén. Az Európai Bizottság elnöke szerint négy évre kell ezt biztosítani (a magyar kormány azt akarja, hogy csak rövidebb ideig tartson).
Azt ígértük, hogy biztosítjuk a jogállamiságot, miközben méltányosak vagyunk a tagállamokkal. Ez elsődleges volt, ezért hozták létre az éves jogállamisági jelentést és kihasználták az összes eszközt, beleértve a pénzügyieket. A cél, hogy a tagállamok reformokat fogadjanak el, és tavaly májusban a magyar kormány megszavazta az igazságügyi átalakításokat, amelyekkel több ajánlásukat teljesítette. Ez megerősítette az igazságszolgáltatás függetlenségét és korlátozta a politikai beavatkozás lehetőségét.
„Ezt követeltük Magyarországtól a felzárkóztatási támogatásokért”, és ezt teljesítette a magyar kormány.
Még nagyjából 20 milliárd euró maradt befagyasztva különböző okokból, mondta Ursula von der Leyen. Ez így is lesz addig, amíg Magyarország nem tesz eleget a szükséges követelményeknek, szögezte le. Itt a felzárkóztatási támogatásokból összesen 2,6 milliárdot blokkoló három „horizontális” feltételt – a szexuális kisebbséget érintő, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályokat – említette, valamint a nagyjából 6,3 milliárd eurót befagyasztó jogállamisági (feltételességi) eljárást, amelyet tavaly decemberben bizottsági javaslatra a tagállamok fogadtak el. (Mindezeken felül tematikus, szakmai feltételek is vannak, ezekről a bizottsági elnök nem beszélt külön. Az uniós pénzekről bővebben legutóbb itt írtunk.)
A 20 milliárdos összeg a költségvetésen felüli, 10,4 milliárdos egyszeri helyreállítási alappal együtt jön ki, amiből Magyarország eddig két részletben csak előleget kapott. Ursula von der Leyen erre is kitért: a pénzt ugyanúgy adták, mint a többi tagállamnak, erre nincsenek feltételek. Ezek a szabályok, amelyekbe mind beleegyeztünk, ez különbözteti meg a jogállamiságot az önkényes hatalomgyakorlástól, szögezte le Ursula von der Leyen. (A helyreállítási alap többi részét blokkolja 27 szupermérföldkő, közülük négyet pipált ki az igazságügyi reform, az előleget viszont ez valóban nem akadályozza. Ugyanakkor a bizottsági elnök nem tette hozzá, hogy az előzetes hírekhez képest elég gyorsan be is futott a költségvetésbe mindkét részlet a következő, februári EU-csúcs előtt, ráadásul nem a várt fele-fele arányban, az első részletre tolódott az utalás nagy része. A Szabad Európa forrásai ezt politikai okokkal magyarázták, a lap szerint a bizottsági elnök kabinetjéből siettették az utalást.)
Hadja Lahbib a tagállami Tanács soros belga elnöksége nevében biztosította a képviselőket, hogy tovább haladnak a hetes cikk szerinti jogállamiság eljárással, júniusban pedig ismét meghallgatják Magyarországot. (Ennek a végén egy tagállam bizonyos uniós jogait függesztik fel, mint például azt, hogy szavazhasson a Tanácsban. A csütörtöki EP-állásfoglalás tervezete ezt az eljárást akarja az mostani előkészítőből az akár szankcióval is járó szakaszba léptetni.) A belga külügyminiszter jelezte, hogy a támogatásokért elvárt reformok értékelése az Európai Bizottság dolga.
A jobbközép, a szocialisták és a liberálisok zsarolásról beszéltek
„Igen, van egy kérdés Orbán Viktorról az asztalon”, de nagy siker, hogy létrehozták a jogállamisági mechanizmust, és tényalapon kell a jogállamiságot értékelni, mondta Manfred Weber. Az Európai Néppárt vezetője szerint fontos, hogy további tisztázást kapjanak az Európai Bizottság indoklásáról, ez a következő lépés. Magyarországra régóta kritikus esetként tekintenek az Európai Parlamentben, a hetes cikk szerinti eljárást is elindították. Azt szeretnék látni, hogy kezdjenek valamit a továbbléptetési kéréssel, amihez nincs meg a bátorságuk vagy akár az idejük. (Az EP csütörtöki állásfoglalási javaslata várhatóan a 2018 óta lassan vergődő eljárás továbbléptetését kéri.) Ukrajna támogatásához minden lehetőséget az asztalon kell tartani, az Európai Tanácsnak teljesítenie kell, meg kell győzniük az „amerikai barátainkat” és a Nemzetközi Valutaalapot is a támogatás folytatásáról.
Akárki vezeti a februári EU-csúcsot, elég erőt és vezetői képességet kell mutatnia, hogy legyűrje Orbán Viktor zsarolását és biztosítsa a költségvetési emelést, valamint Ukrajna támogatását, indított Pedro Marques. A szocialisták vezérszónoka szerint ha engednek Orbán Viktor zsarolásának, az összes európai bully örvendezik ennek.
„Újra megismétlik azt a gyakorlatot, mint az előző Európai Tanácson decemberben? Emlékszik? Orbán Viktor zsarolására a vétóval” – kezdett Guy Verhofstadt. A liberálisok hangadója emlékeztetett rá, hogy az igazságügyi reformot épp a decemberi EU-csúcs előtt engedték át. A másnap kezdődő találkozón Orbán Viktor átengedte Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését kivonulással kísérve. „Ez volt az üzlet: 11 milliárd euró, és elhagyod a termet” – vetette fel Guy Verhofstadt, februárban pedig a magyar miniszterelnök megint vétóval fenyegethet az 50 milliárd eurós ukrán támogatásnál.
„Ha a kérdésemre igen a válasz, akkor azt hiszem, nagy problémákba futhat bele ebben a parlamentben: nem csak velem és a frakciómmal, hanem azt hiszem, a nagy többséggel szemben”
– jelentette ki. (A képviselő-testület bizalmatlansági indítványt nyújthat be az Európai Bizottság ellen, és ha Ursula von der Leyen újra jelöltetné magát a júniusi EP-választás után bizottsági elnöknek, szüksége lesz a többségre, amit 2019-ben is csak hajszállal szerzett meg.) Be kell fejezni, hogy engednek a zsarolásnak, „ahogy decemberben”, és az olyan kompromisszumokat is, hogy szeletekben adják oda a pénzt, mert az csak több zsaroláshoz vezethet. „Tartsa magát az alapszerződésekhez”, a vétó kikerülésével is odaadhatnák a pénzt, akár a 26-ok kormányközi alapon, a költségvetésen kívül (ilyen B terv az asztalon is van), vagy akár meg is vonhatnák a magyar kormány szavazati jogát a miniszteri Tanácsban a hetes cikkes eljárással, vetette fel. (A Népszava és a Szabad Európa tegnap arról írt, hogy az EP az eljárás továbbléptetését kéri a csütörtöki állásfoglalásával, de a szavazati jog megvonását, ami csak a procedúra végén kerülne szóba, nem említi.) A csata nem Magyarországról, hanem az európai liberális demokráciáról szól, és ebben nem engedhetnek.
A külvilágnak túl széttagoltnak és sokaknak túl gyengének tűnünk, ami nagyrészt egy ember, Orbán Viktor miatt van, akinek hagyjuk, hogy azt csináljon, amit akarjon és engedünk a zsarolásának, kezdte a zöldek társelnöke. Terry Reintke szerint a magyar miniszterelnök támadja a kisebbségeket, a média és az igazságszolgáltatás szabadságát. Gyengíti az EU-t, akadályozza, hogy cselekedjen, a többi tagállam pedig hátradől és nem tesz semmit, nem léptetik tovább a hetes cikkes eljárást. Lejárt az idő, az ukránok az életüket vesztik, a szabadságunkért harcolnak, miközben
„Putyin legjobb szolgája az Európai Tanács asztalánál ül és blokkolja a támogatásunkat”,
holott a tagállamoknak lenne eszköze, a hetes cikk.
Az euroszkeptikusok a huxit veszélyét is belengették
A konzervatív-euroszkeptikus ECR-ből Nicola Procaccini jó jeleket lát a legutóbbi EU-csúcs végkövetkeztetéseiben, de még több kérdéshez nem találták meg a szükséges egyhangúságot. A frakció – amelyhez a Fidesz szeretne csatlakozni a júniusi EP-választás után – vezérszónoka szerint
az „állandó támadások” az EU ellen fogják fordítani Magyarországot. „Fel kell ismerni a tragikus kockázatot”, ami egy tagállam elszigetelésével jár, felemlegetve a brexitet, amihez hasonló ismét megtörténhet.
El kell ismerni az olyan eredményeket, mint az igazságügyi reform.
„Természetesen határozott álláspontra van szükség a budapesti intézményekkel szemben”, de nyitott füllel meg kell hallgatniuk az aggodalmaikat.
Az emberek problémáival törődjenek, mondta Marco Zanni a szélsőjobboldali ID-ből. Miközben a populisták előtörésétől tartanak, kik kormányoztak évtizedekig? „Már nyertünk is”, mert elérték, hogy többek között a migrációról és a gazdasági reformokról legyen szó. A középpártok foglalkozzanak a saját hiányosságaikkal ahelyett, hogy olyanokat kritizálnak, akik nem megsemmisíteni akarják Európát, csak felszabadítani sok évnyi rossz kormányzástól.
A Fidesz és a KDNP fordítva látja, ki zsarol kit
Létezhetnek és vannak is különböző vélemények arról, hogyan segítsünk Ukrajnának, jelentette ki Hidvéghi Balázs. A fideszes képviselő szerint mielőbb tűzszünet kell, a tagállamoknak pedig az uniós költségvetésen kívül kellene pénzügyileg támogatniuk Ukrajnát. Magyarország készen áll rá, hogy egy ilyen megoldáshoz hozzájáruljon. Minden eurócentet ki kell fizetni Magyarországnak késlekedés nélkül, elfogadhatatlan az ideológiai zsarolás. Ha valódi jogállamisági válságot akarnak látni, nézzenek Lengyelországra, jelentette ki, amit némi nevetés fogadott.
A magyar szavazati jog felfüggesztése csak azért, mert nem értenek egyet bizonyos politikai ügyekben, „abszolút új mélypont még ettől a parlamenttől is. Olyan szégyenletes, mint amilyen abszurd”, és diktatúra, ha emiatt valakitől elveszik a szavazati és felszólalási jogát. Ezzel az EU sírját ássák, forduljanak vissza erről az útról.
A KDNP-s Hölvényi György az EP-választási kampány részének látta, hogy „a baloldal itt helyből politikai cirkuszt csap, miután nem sikerült” az Európai Bizottságot „kedve szerint zsarolni”. (Az állásfoglalás tervezetét, amelyről csütörtökön szavaznak, öt frakció, köztük a jobbközép Európai Néppárt adta be, amelynek a KDNP is része.) Az uniós források elosztását helyesen az Európai Bizottság „bölcs döntésére” bízták, majd hosszú és nehéz tárgyalások után „az elfogultsággal aligha vádolható” testülettel „sikerült megegyezni egyetlen egy kérdésben”. Kimondták, hogy teljesültek a feltételek, jogosan folyósítható tízmilliárd euró, de
„a baloldalnak semmi sem drága”, az Európai Bizottságot támadják és perrel fenyegetik, „hogy magyargyűlöletből építsék politikai karrierjüket”.
Még sok tennivaló lenne, de kampányigyekezetből igyekeznek ellehetetleníteni a közös munkát.
A momentumos Cseh Katalin rákérdezett, hogy a baloldal részeként tekint-e a saját pártcsaládja vezetőjére, Manfred Weberre, aki kiállt a magyar jogállamiság védelme mellett. „Természetesen viták mindig is voltak és lesznek, én ezt a frakcióban pontosan tudom”, de „nem erről van szó”: a kérdés az, hogy valaki, „például ön” figyelembe tudja-e venni a hazája érdekeit. Nagyon rossz politika, ha valaki a saját országa érdekei ellen tesz, aminek nyilván megvannak a következményei.
Gyöngyösi: Pont ez hizlalja Orbán rendszerét
Rendkívül káros Magyarországnak, hogy az „orbáni politika miatt” olyan döntések születhetnek, mint a támogatások blokkolása, de azt nem gondolhatják komolyan, hogy szerződésekben rögzített jogokat írnak felül, jelentette ki Gyöngyösi Márton. A jobbikos képviselő szerint
„Orbánt és rendszerét pont ez a tehetetlen vergődés és szánalmas komédia hizlalja, amit itt tandemben művelnek évek óta”.
Ha valóban tenni akarnak, ne Magyarországot szégyenítsék meg és a javaslataikkal ne minden magyarra, hanem a rendszer fejére és oligarcháira sújtsanak, „fagyasszák be a nyugati bankszámláikat és tiltsák ki cégeiket az európai piacokról”. Az EU ezzel Orbán Viktornak és az orosz érdekeket kiszolgáló rendszereknek is üzenne.
Cseh: Találkozunk a bíróságon
Nem vagyok benne biztos, hogy az Európai Bizottság teljesen felfogta a kárt, amit azzal okozott, hogy engedett Orbán Viktor zsarolásának, fordult a testület képviselőjéhez Cseh Katalin. (Ursula von der Leyen a szokása szerint a felszólalók első köre után elment, amit több képviselő szóvá is tett.) A momentumos politikus szerint a decemberi bizottsági döntéssel
minden autokrata hajlamú uniós vezetőt arra hívtak fel, hogy hasonló taktikát alkalmazzon: rombolják le a demokráciát, gyengítsék belülről az EU-t, lengessék körbe a vétókártyát. Aztán ha eljön az idő, álljanak készen nagy adag pénz érkezésére, és „fogadják el a megaláztatást, hogy kiküldik őket a mosdóba vagy kávézni”.
Aznap nyilvánították késznek az igazságügyi reformokat, amikor a magyar parlament elfogadta a szuverenitási törvényt, amit még „az orbáni rezsim szintjéhez képest is elnyomóbbnak” tart. A jogszabály célja „kristálytiszta”: letörni minden ellenvéleményt, elhallgattatni a független médiát, és az ellenzéki pártokat vagy bárkit fenyegetni, aki a rezsim ellen van, az Európai Bizottság pedig ennek mutatott zöld lámpát. „A bíróságon találkozunk” – utalt rá, hogy a csütörtöki állásfoglalás várhatóan megkezdi egy uniós per előkészítését a tavaly decemberi döntés miatt az Európai Bizottság ellen.