Az utolsó részletet is utalták az uniós helyreállítási alap előlegéből

Az Európai Bizottság elutalta a második, utolsó részletet a helyreállítási alap előlegéből Magyarországnak, jelentette be a testület. A közlemény szerint 140,1 millió euró – mostani árfolyamon nagyjából 53 milliárd forint – érkezik a közel 800 millió mellé, ami még december végén futott be előlegként a magyar költségvetésbe.

Nem vártak decemberig

A két összeg azért jöhetett, mert tavaly a tagállamok bizottsági javaslatra jóváhagyták az alap elköltéséről szóló magyar helyreállítási terv módosítását. A változtatással a kormány az elérhető uniós hitelrészből is kért. Az Európai Bizottság az első részletet februárig, a másodikat decemberig fizethette volna ki. Az előzetes hírek még arról szóltak, hogy fele-fele részben jön az előleg.

A Szabad Európa forrásai szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök kabinetjének közbenjárására, trükkösen fizették ki a pénzt jóval előbb, a javát még az első részlettel. A lap ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy Orbán Viktor a legutóbbi, decemberi EU-csúcson vétózta az uniós költségvetés emelését és Ukrajna további támogatását. Az uniós állam- és kormányfők február elején térnek vissza a témára.

Az alap maradékához a kormánynak teljesítenie kell a feltételeket

Az uniós testület a mostani közleményében is hangsúlyozta, hogy az alapból Magyarországnak elérhető – nagyjából 10,4 milliárd eurós – összeg maradékához továbbra is teljesíteni kell 27 „szupermérföldkövet”.

Közülük négyet sikerült kipipáltatni tavaly decemberben, ezek a költségvetés felzárkóztatási támogatásait is blokkolták. Így a 22 milliárd euróból felszabadult nagyjából tízmilliárd, amelyet számlákért cserébe kérhet le a kormány. Innen jött 445 millió euró január elején.

A különféle eljárások részben-egészben egymást átfedő feltételeinél van, ahol kifejezetten holtpontra jutottak az egyeztetések. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nemrég jelentette be, hogy a vagyonkezelő alapítványok ügyében megrekedtek a tárgyalások, holott az érintett modellváltó egyetemek már tavaly nyáron eurómilliós károkról beszéltek. A kormány saját kezdeményezésekkel igyekszik kiváltani az Erasmus+ oktatási csereprogramot (ahol az állítása szerint nyárig nem érintettek a diákok) és a világ legnagyobb költségvetésű kutatási együttműködését, a Horizont Európát (ahol Kemenesi Gábor virológus az évtized egyik legnagyobb tudományos válságáról beszélt).

Az Európai Bizottság december közepén 21 szupermérföldkövet értékelt a 27-ből, amelyek részben a felzárkóztatási támogatásokat is blokkolják. A testület arra jutott, hogy a kormány még nem teljesítette maradéktalanul a 21 feltételt.