2024. január 16. – 15:18
frissítve
Az Európai Parlament csütörtökön szavaz a magyarországi jogállamiságról szóló állásfoglalásáról. A dokumentumnak nincs jogi következménye, és a blokkolt magyar támogatásoknál a képviselő-testületnek nincs közvetlen szerepe, de kormányoldali politikusok többször panaszkodtak az EP nyomására a befagyasztások feloldásánál kulcsszerepet játszó Európai Bizottságon.
Keveslik az igazságügyi reformokat és perelnének
A Népszavához és a Szabad Európához került ötpárti határozati javaslat felszólítja az EP jogi bizottságát, hogy vizsgálja meg: az Európai Bizottság jogszerűen szabadított-e fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak elkülönített felzárkóztatási támogatásokból. Azért kéri a jogi elemzést, mert
pert fontolgatnak az Európai Bizottság ellen a döntés miatt az Európai Unió Bíróságán.
A javaslatot kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselők jegyzik. Ha az öt frakció együtt szavaz, elvileg kényelmes többséggel fogadhatják el a szöveget.
Az Európai Bizottság tavaly decemberben döntött úgy, hogy elérhetővé teszi a felzárkóztatási támogatások egy részét. Az uniós testület arra jutott, hogy a kormány teljesítette az elvárt igazságszolgáltatási reformokat. Az európai parlamenti javaslat szerint viszont Magyarországon még a közelmúltbeli reformok után sem független az igazságszolgáltatás, „mivel
az elfogadott intézkedések nem nyújtanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és vagy megkerülhetők, vagy nem megfelelően alkalmazhatók”.
A szöveg azt állítja, hogy Magyarországon továbbra sincsenek megfelelő ellenőrzési mechanizmusok és közbeszerzési eljárások az uniós költségvetés védelmére. A Szabad Európa szerint a szöveg úgy érvel: a döntés ellentétes azzal is, hogy egy tavalyi bizottsági értékelés szerint sem teljesül minden jogállamisági feltétel. (Az értékelés a jogállamisági eljárásról szólt, ennek a feltételei között épp nincsenek ott az igazságügyi reformok.)
A lap úgy tudja, hogy a szöveg arra is felszólítja a bizottságot: vizsgálja felül a döntést, különös tekintettel az azóta meghozott nemzeti intézkedésekre. Ne fizessen, amíg valamennyi jogszabályt maradéktalanul végre nem hajtották, az elfogadott intézkedések pedig ki nem állják a próbát a gyakorlatban. (A blokkolt fejlesztési forrásokból már befutott 445 millió euró.) A képviselők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság egy új, naprakész értékelést készítene mindenekelőtt az igazságszolgáltatás függetlenségének állapotáról Magyarországon.
A tervezet a magyarországi demokrácia további eróziója, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlása, valamint a „szuverenitási” jogszabály miatt is aggódik.
A tagállamokat kérik, hogy haladjanak a hetes cikkes eljárással
A szöveg felszólítja az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy léptessék a következő szakaszba a hetes cikkes eljárását és állapítsák meg, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket.
Az Európai Parlament 2018-ban kezdeményezte az eljárást, ami azóta is elakadt az első szakaszában, és a tagállamok az időnkénti meghallgatások ellenére eddig nem döntöttek sem a leállításáról, sem a továbbléptetéséről.
Magyarország még az eljárás első ágában van, ahol az uniós miniszterek négyötödös többséggel mondhatnák ki: fennáll az egyértelmű veszély, hogy Magyarország súlyosan megsérti az uniós alapértékeket. Előtte ajánlásokat tehetnek, de még idáig sem jutottak el.
A hetes cikkes eljárásnak van egy második ága is. A Szabad Európa szerint ennek a megindítását kezdeményezné az Európai Parlament. Ezt közvetlenül nem javasolhatja, csak a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság „az EP egyetértésének elnyerésével”.
Az EU-ról szóló alapszerződés hetes cikke nem mondja ki egyértelműen, hogy a megelőző ágat le kell zárni a második megindításához. Utóbbi vezethet ahhoz, hogy a kérdéses ország uniós alapszerződések „alkalmazásából származó egyes jogait” felfüggesztik, „beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat”. Ehhez előbb a tagállamoknak az alapértékek megsértését kellene egyhangúlag megállapítania (az érintett ország kivételével), majd a büntetésről kétharmaddal dönthetnének.
Elítélik a rutinszerű vétózgatást
Az Európai Parlament „határozottan elítéli Magyarország miniszterelnökének cselekedeteit, aki az EU stratégiai érdekeit teljes mértékben semmibe véve és megsértve úgy döntött, hogy blokkolja a többéves költségvetés felülvizsgálatáról szóló határozatot és az ukrajnai segélycsomagot is” a javaslat szerint. Az EU semmiképpen sem engedhet a zsarolásnak, és meg kell reformálni a döntéshozatalt, hogy ne lehessen visszaélni a vétókkal.
A közelgő soros magyar elnökség miatt aggódnak
A javaslat – egy júniusi állásfoglalás után – ismét megkérdőjelezi, hogy a magyar kormány képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának elnökségét 2024 júliusától, mert nem tartja be az uniós jogot és értékeket, valamint a lojális együttműködés elvét. Utóbbi egy olyan alapelv, amelyet az uniós alapszerződésekben mondtak ki.
A szöveg arra is felszólítja a tagállamokat, hogy hamar helyettesítsék az Európai Tanács hamarosan leköszönő elnökét, így biztosan ne lehessen ideiglenesen Orbán Viktor az utóda a soros elnökség miatt.
Finoman jelzik, hogy akár bizalmatlansági indítványt is kezdeményezhetnek
A határozati javaslat a Szabad Európa szerint arra is emlékeztet, hogy
az EP minden rendelkezésére álló jogi és politikai eszközt felhasználhat, ha a bizottság a kritériumok teljesítése nélkül szabadít fel pénzügyi forrásokat. Ez a lap forrásai szerint burkoltan arra utal, hogy az EP akár bizalmatlansági indítványt is kezdeményezhet.
A Politico korábban arról írt, hogy a liberálisok kifejezetten egy bizalmatlansági indítványról szóló módosító beadására is készek lettek volna, ha a szöveg nem utalt volna a hetes cikkes eljárás második szakaszára.
Az Európai Bizottságnak már nincs sok ideje hátra, a júniusi EP-választás után újjáalakul. Ursula von der Leyen mostani bizottsági elnök még nem mondta ki, hogy ismét indulna a testület vezetéséért, de a lap szerint már több tagállam „udvariasan” érdeklődött nála erről. Az új elnököt, majd a teljes testületet a leendő EP-nek kell majd megszavaznia. Ursula von der Leyennél ez legutóbb csak néhány szavazaton múlt, miközben várhatóan erősödnek az euroszkeptikusok és szélsőjobboldaliak.
