2024. január 15. – 18:02
frissítve
Európa képmutatásra cserélte a demokráciát, jelentette ki a Politico hétfőn megjelent interjújában Varga Judit. A volt igazságügyi miniszter – aki várhatóan a Fidesz európai parlamenti listáját fogja vezetni – úgy látja, a párbeszéd helyét átvette a politikai boszorkányüldözés és a zsarolás az uniós forrásokkal.
Az Európai Parlament 2018-ban indította a procedúrát, ami azóta is elakadt a megelőzőnek hívott szakaszában, és a tagállamok az időnkénti meghallgatások ellenére eddig nem döntöttek sem a leállításáról, sem a továbbléptetéséről.
A májusban a költségvetési ellenőrzési bizottsággal Magyarországon járó finn Petri Sarvamaa múlt péntekig aláírásokat gyűjtött, hogy az EP határozatban kérje: a tagállamok haladjanak tovább az eljárással, aminek a végén uniós jogokat vonhatnak meg. (Ilyen például, hogy a kormány ne szavazhasson a miniszteri Tanácsban, de a büntetés módjáról a tagállamok dönthetnek.)
A héten ismét szavaz az EP a magyar jogállamiságról
Varga Judit szerint a hetes cikkes eljárás csak a zsarolás egyik eszköze, amit a tagállamok unnak, „fájdalmas tehernek” tartanak. Szerinte ha valaki nem igazodik az uniós vonalhoz, akkor „valahogyan megzsarolják és ez egy tipikus példája annak, ahogyan a hetes cikk működik”.
Az Európai Parlament a héten ülésezik, a napirendjén egy magyar támogatásokról és jogállamiságról szóló határozat is szerepel. A szövege még nem végleges, de a Politico szerint a hetes cikk második, akár büntetéssel végződő ágának elindítására is felszólíthatja a tagállamokat. Az Európai Parlament ezt csak ajánlhatja, kezdeményezni a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság tudná (az EP egyetértésével).
Magyarország még az első ágban van, ahol az uniós miniszterek négyötödös többséggel mondhatnák ki: fennáll az egyértelmű veszély, hogy Magyarország súlyosan megsérti az uniós alapértékeket. Előtte ajánlásokat tehetnek, de még idáig sem jutottak el. Az EU-ról szóló alapszerződés hetes cikke nem mondja ki egyértelműen, hogy a megelőző ágat le kell zárni a másik megindításához, utóbbi vezethet büntetéshez és az alapértékek megsértését egyhangúlag kell benne megállapítani (az érintett ország kivételével).
Deutsch: Bezzeg a lengyel kormányról kussolnak
Tóth Edina fideszes képviselő szerint „koholt vádak alapján újabb magyar vita készül az EP-ben”. Az év első plenáris ülésén „ismét egy baloldali hazugságokra és rágalmakra építő magyar vita lesz várható. Majdnem egy tucatnyi előterjesztésben a magyar dollárbaloldal, a Gyurcsányék által kitalált, évek óta szajkózott hazugságokat újra meg fogják ismételni, a brüsszeli bürokrácia által jól ismert rágalmak és politikai zsarolások fognak elhangozni.”
„A baloldal az EP-ben immár a milliomodik Magyarországot támadó vitát rendezi, de bezzeg a jogállamiságot tényleg lábbal tipró lengyel kormányról kussolnak” – posztolta Facebookra Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő. (Lengyelországban a decemberben beiktatott kormány egy jogi kiskapura hivatkozva gyorsan eltávolította a közmédia előző vezetőségét, és új embereket nevezett ki, majd két ellenzéki képviselő letartóztatása miatt indultak tüntetések.)
„Borús a helyzet Strasbourgban. A hét fő témája újra, már sokadik alkalommal Magyarország” – írta a közösségi oldalon a KDNP-s Hölvényi György, aki többek között Petri Sarvamaa mellett a jobbközép Európai Néppárt tagja. „Az európai baloldal képtelen beletörődni: Magyarország megegyezett az Európai Bizottsággal. A nekünk jogosan járó pénzek egy része megérkezett. Az újabb politikai cirkusz csak az unió hitelességét rombolja.”
A tagállamok túlnyomó többsége magyar és lengyel ellenzés mellett egy másik, jogállamisági feltétességi eljárásban 2022 végén már megszavazta az Európai Bizottság álláspontját: a testület olyan problémákat látott, amelyek „a jogállamiság elveinek rendszerszintű megsértését jelentik, különös tekintettel” a jogbiztonságra, valamint a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmára.