A német kancellár elmesélte, hogyan történt Orbán kivonulása az EU-csúcson

Ukrajna nagy lépést tett az Európai Unió felé, mindenkinek köszönöm, aki ezt lehetővé tette – mondta Olaf Scholz, miután az uniós állam- és kormányfők úgy döntöttek: megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat a keleti tagjelölttel.

A német kancellár a pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján akár Orbán Viktorra is gondolhatott, mert a magyar miniszterelnök végül kivonult a döntésnél, amit a saját elmondása alapján ellenzett, de ezzel nem akadályozott meg. Az uniós vezetők az Európai Tanácsban alapesetben egyhangúlag döntenek.

Nem hívná trükknek

EU-barát szellemben tett javaslatot magyar kollégájának, hogy a távollétében hozhassanak döntést – mondta az esetről a német kancellár. Úgy érezte, megfelelő a pillanat egy ilyen lépéshez, és nem hívná ezt trükknek: meg lehet tenni, ha egymásnak akarnak segíteni, és nem értenek teljesen egyet.

Orbán Viktor kicsit fontolgatta ezt, a német kancellár mondta neki, hogy nyugodtan szánjon erre időt, ne spontán reagáljon, és azt mondta, elfogadja. Miután kiment, 26-an meghozták a döntést, de ezt „egyhangúlag hoztuk, az uniós szabályoknak megfelelően.

Van ilyenre hasonló példa más demokratikus folyamatokban, igyekezett megindokolni a módszert. „Mi Európai Uniónak hívjuk magunkat”, mi mind azok vagyunk és ennek a szellemében kell működnünk. Nem kell, hogy mindig mindenki mindenben egyetértsen.

A magyar biztos javaslata alapján döntöttek

Az Európai Bizottság értékelte Ukrajnát, Várhelyi Olivér bővítésért felelős magyar biztos véleménye alapján tett javaslatot, hangsúlyozta Scholz. Az előkészítetlen és hamis jelentésre panaszkodó magyar kormánnyal szemben úgy vélte, helyes volt a dokumentum.

Azt viszont leszögezte: nem kötnek össze olyan ügyeket, mint a magyar támogatások és a bővítés, eddig sem tették, és ezután sem fogják. A kifizetéseknek jogállamisági feltételei vannak, és aszerint döntenek, hogy ezek teljesültek-e.

Nem lehet mindig ez a megoldás

Miért nem használták ugyanezt a módszert a többéves költségvetés emelésénél, amelyet Orbán Viktor vétózott? Az ilyesmit Scholz szerint nem lehet mindig azzal megoldani, hogy az illető menjen ki. Arra számítanak, hogy meg tudnak egyezni, és a jó hír, hogy van egy tervezet, amire 26-an igent mondtak, ez lenyűgöző haladás. Egy üggyel van gond, de ha idén nem sikerül megoldani, majd jövőre. Aránylag magabiztos, hogy januárban meg tudnak egyezni.

Macron rossz példát hozott

Emmanuel Macron francia elnök szerint nem ez volt az első hasonló tartózkodás. Angela Merkel is így tett, amikor a mostani bizottsági elnökről, Ursula von der Leyenről döntöttek.

Csakhogy ez egy rossz példa: az Európai Bizottság elnökét már akkor sem egyhangúlag kellett jelölni, hanem minősített többséggel, azaz egy-két tagállam nem vétózhat. Ugyanígy nem kellett konszenzus, amikor Ursula von der Leyen elődjéről szavaztak, a két ellenző egyike épp Orbán Viktor volt.

A francia elnök keményebb szavakkal minősítette magyar kollégáját az uniós költségvetés módosítását blokkoló lépés miatt: „tisztességtelennek” nevezte Orbánt, mivel a miniszterelnök a teljes módosításra nemet mondott, és ezzel nem csak Ukrajna támogatását, hanem más fontos közös európai uniós cél finanszírozását is megakadályozta.