Ismét vállalná az Európai Bizottság vezetését Ursula von der Leyen. A politikus hétfőn fogadta el a német Kereszténydemokrata Unió szövetségi végrehajtó bizottságának jelölését.
Korábban hiába kérdezték, nem adott egyértelmű választ arra, hogy újra indulna-e a posztjáért, bár már a tavalyi éves értékelő-programindító beszédénél is felmerült, hogy a kampánya része lehet, mert már ebben is hosszabb távú terveket pedzegetett. Néhány napja feltételes módban azt fejtegette, hogy ha maradna az Európai Bizottság élén, a testületen belül külön biztost jelölne ki a védelempolitikának. A hétfői bejelentést már korábban kész tényként kezelte több lap, például a Guardian.
Ursula von der Leyen a legnagyobb pártcsalád, a jobbközép Európai Néppárt tagja. A csoport, amely hivatalosan még nem jelölte, a mostani felmérések alapján a júniusi európai parlamenti választáson várhatóan megtartja az első helyét, a voksolás után pedig az Európai Bizottság is újjáalakul. Több frakció visszahozná a csúcsjelölti rendszert, amikor az uniós politikai csoportok előre megnevezik az EP-kampányban, kit küldenének az Európai Bizottság élére, a tagállami vezetők pedig közülük válogathatnának. A 2014-ben használt, nem hivatalos rendszerrel a következő alkalommal, 2019-ben épp a mostani elnöknél szakítottak. (Az Európai Néppárt csúcsjelöltje Manfred Weber volt, de az ő jelölését többek között Orbán Viktor ellenezte, így jutottak el a szocialista csúcsjelölt Frans Timmermans után Ursula von der Leyenhez.)
Valószínűtlennek tűnik, hogy Orbán Viktor ismét igennel szavazna. A magyar kormány tavaly egy plakátra rakta a bizottsági elnököt Alex Sorossal, ahogy évekkel korábban az üzletember apját és Ursula von der Leyen elődjét, Jean-Claude Junckert is. Orbán Viktor azzal magyarázta a 444-nek a korábban általa is megszavazott bizottsági elnök ellen indított, „ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek” üzenetű kampányt, hogy a német politikus egy folyamat végére szerinte Soros György emberévé vált. „2019-ben nekünk egy nagyon jó mérőszalagunk volt, és azzal a mérőszalaggal mérve az Ursula elnök asszony, aki fizikailag nem is óriás, de mégis óriásnak tűnt. A mérőszalagot Junckernek hívták” – magyarázta a miniszterelnök. (a 2019-es szavazásnál még a Fidesz is az Európai Néppárt tagja volt.) A tagállami vezetők a jelölésről döntenek, de ehhez elég a megerősített minősített többségük is, azaz elég legalább 20 ország, amelyek az uniós lakosság 65 százalékát képviselik.
Ursula von der Leyen elnöksége alatt, 2020-ban kezdeményezte az Európai Bizottság a jogállamisági eljárást a magyar kormánnyal szemben. A javaslatára a tagállamok a helyreállítási alap kifizetéseit is „szupermérföldkövekhez” kötötték, a testület pedig blokkolta a 2021-től megnyílt felzárkóztatási támogatások túlnyomó részének kifizetését több horizontális feltétellel. Közülük a legnagyobbat, az igazságügyi reformot tavaly minősítette teljesítettnek, ami miatt az Európai Parlament egy lehetséges pert kezdett előkészíteni.
A politikus népszerűségének nem használtak többek között a koronavírus-beszerzés körül az egyik gyártóval váltott, majd elveszett sms-ei, valamint a póniját megölő farkas utáni intézkedések sem. Közben az európai gazdatüntetések után felpuhuló bizottsági zöldpolitikát jobbról-balról kritizálják, és többek között az Európai Néppárt is igyekszik a gazdák pártjaként feltüntetni magát. A bizottsági elnökjelöltnek, majd a teljes testületnek is többségre lenne szüksége az Európai Parlamentben, amely végül megszavazza, de ez 2019-ben csak viszonylag kevés vokson múlt (az elnökséghez 383 igent kapott 327 nemmel szemben).
