GW950m, a szürke farkas, aki miatt az Európai Bizottság elnöke hajszát indított egy védett faj ellen

Kellemes késő nyári estét élvezhettek Burgdorf-Beinhorn lakói 2022 szeptemberének elején. A Hannover melletti kis falucskában csend és béke honolt. A helyiek nem tudhatták, hogy másnap szomorú látványra ébrednek majd. Ahogy leszállt az éjfél, a közeli sötét erdőből előmerészkedett egy ragadozó.

Áldozatát, Dollyt, a pónilovat csak másnap találták meg kihűlve a legelőjén.

A szakavatott szemek egyből látták, amit a városi olvasóink nagy része nem biztos hogy felismerne: farkastámadás történt. Okkal merül fel a kérdés, hogy miért is írunk egy lógyilkosságról – ami talán csak akkor lenne indokolt, ha a Keresztapa című filmről, esetleg valami csodaszámba menő versenyparipáról lenne szó.

Dolly halála viszont éppenséggel azért érdekes, mert a póni nem másé volt, mint Ursula von der Leyené, az Európai Bizottság elnökéé. Elsőre pedig úgy tűnhet, hogy a csúcspolitikus a díjnyertes lova halála után bosszúhadjáratba kezdett a Canis Lupusok ellen, de valójában a farkasok garázdálkodása tényleg fontos probléma, amivel a vidéki gazdák évek óta küzdenek Európában.

A pónipopót lopó farkas

A Politico január elején járt utána, mi történt azóta az ügyben. A lap cikke szerint a támadás von der Leyen családjának otthonától nagyjából 100 méterre történt, az ártatlan Dollynak pedig esélye sem volt a szürke farkas ellen. A tetemet másnap von der Leyen férje találta meg. A helyi mezőgazdasági kamara egyik alkalmazottja és egy állatorvos még aznap elment a von der Leyen-birtokra, hogy DNS-mintákat vegyen, és ezzel el is indult a nyomozás.

A helyi hatóságok a GW950m néven ismert farkasra gyanakodtak. Neve minden bizonnyal csak a véletlennek köszönhetően hasonlít a G.w.M. nevű magyar rapperére, ez ugyanis csak egy kód, amelyet a hatóságok a farkasok megfigyelésekor az egyedekhez rendelnek.

A nyomozók decemberben DNS-bizonyítékok segítségével megerősítették, hogy GW950m volt a tettes, aki egyébként tucatnyi másik állat pusztulásáért felelős, nem Dolly volt az első áldozata. A farkas az elmúlt években juhokat, szarvasmarhákat, de másik lovat is megölt már. Az állat egy hónapon belül fel is került arra a feketelistára, amely alapján ki lehet lőni.

Bár a farkasok Európában védett fajnak számítanak, a tagállamok kormányai különleges körülmények között engedélyezik a kilövésüket. A sorozatgyilkosnak számító GW950m-nek már akkor a halálra ítélendő egyedek közé kellett volna tartoznia, amikor Dolly még vígan legelészett. Nem véletlen, hogy már korábban beadták a kérelmet védett státuszának megszüntetésére, és az állat kilövésére.

Az ügy egyik alapkérdése mindennek ellenére az, hogy a farkasok elleni újabb hadjáratban mennyire játszhat szerepet Ursula von der Leyen személyes érintettsége. „A védett fajokra vonatkozó törvények alóli különleges kivétel iránti kérelmet nyújtottak be, és azt a vonatkozó jogi követelményeknek megfelelően értékelték” – mondta Christina Kreutz, a GW950m halálos ítéletét meghozó hatóság, azaz Hannover régió szóvivője a Taz című német napilapnak december elején. Azt azonban nem volt hajlandó megmondani, hogy a Bizottság elnökének köze volt-e ehhez. A Politico megkereste a hatóságokat, hogy megtudja, Dolly halála befolyásolta-e a GW950m kiirtásáról szóló döntést. Kreutz tagadta, hogy erről lenne szó.

„Nem a von der Leyen pónija elleni támadás volt az ok” – írta egy e-mailben Kreutz, hozzátéve, hogy

a GW950m kiiktatására irányuló kérelmet már korábban benyújtották – a sors szomorú fintora, hogy éppen egyetlen nappal Dolly halála előtt.

Az Európai Bizottság szóvivője is ragaszkodott ahhoz, hogy nem von der Leyen volt a kérelmező. „A Bizottság és az elnök semmilyen módon nem vesz részt a döntésben” – mondta.

Von der Leyen felveszi a kesztyűt

Ursula Von der Leyen gyakorlott lovas, gyerekkora óta lovagol. Ezért érthető módon nem fogadta nagy örömmel, hogy pónijának idő előtt kellett távoznia az élők sorából, ráadásul tragikus körülmények között. „Az egész családot szörnyen megrázta a hír” – mondta az eset után.

Arra viszont senki se számított, hogy az inkább Piroska nagymamájára hajazó von der Leyen farkasbőrbe bújik, és felveszi a harcot a szürke farkasok egész családja ellen.

A Dolly halálát követő hetekben ugyanis von der Leyen utasította az Európai Bizottság tisztviselőit, hogy vizsgálják felül az európai farkasok védelmére vonatkozó szigorú szabályokat. November végén pedig a farkasveszély „mélyreható elemzését” kérte, miután ezek a jelentések a haszonállatok elleni támadások számának emelkedéséről szóltak.

„Számos jelentés érkezett állatok elleni farkastámadásokról és a helyi lakosok fokozott veszélyeztetettségéről. Ez a helyzet érthető módon kérdéseket vet fel az érintett régiókban azzal kapcsolatban, hogy indokolt-e a farkasok jelenlegi védett státusza” – írta von der Leyen a kereszténydemokrata európai parlamenti képviselőknek címzett levelében. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamok már most is jogosultak korlátozott számú farkast „befogni”, illetve leölni „a közegészségügy és a közbiztonság érdekében”.

Marie Neuwald, a német természetvédelmi szövetség (NABU) elnöke azt mondta: szerinte von der Leyen nyilatkozatában szó sem volt érzelmi reakcióról. A német Taz szerint von der Leyen levele valójában válasz volt az uniós tagállamok levelére és az Európai Parlament november végi állásfoglalására. Utóbbi külön kiemelte a legelőgazdálkodásban okozott károkat és az emberek elleni támadásokat. A képviselők követelték, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki valamilyen felülvizsgálati eljárást, amivel könnyebben meg lehet változtatni az egyes állatpopulációk természetvédelmi státuszát. A határozat azonban nem részletezi, hogy ez lényegében már szabályozott formában létezik, inkább csak a részletek nincsenek kidolgozva, ráadásul jogilag nem kötelező.

Persze könnyen elképzelhető, hogy ha az EB elnökét nem érinti ennyire érzékenyen a kérdés, akkor egy ideig még nem veszi elő a farkas-kérdést. Ilyen módon nehéz megállapítani, hogy mennyire lehet szó „bosszúról” von der Leyen részéről. Ugyanakkor az is igaz, hogy a farkasfalkák ámokfutásai az utóbbi időkben sok helyen tényleges problémát jelentettek.

Valós probléma, de jó-e a megoldás?

Bár az elmúlt évtizedekben hullámzó volt az egyedszám, az európai gazdák évek óta panaszkodnak a farkasokra. A farkasok a 19. század környékén kihaltak Németországban, az elmúlt évtizedekben azonban újra megjelentek, mára pedig országszerte 157 falka él, ebből 39 Alsó-Szászországban. A jelenlétük állandó feszültségforrás.

A természetvédők azzal érvelnek, hogy a farkasok a természetes tápláléklánc részei voltak, amíg ki nem irtották őket, egyébként pedig a természet „egészségügyi rendőreként” szolgálnak: megölik például a beteg szarvasokat, így megakadályozzák, hogy azok megfertőzzenek másokat.

Helmut Dammann-Tamke, a Német Vadászszövetség alelnöke úgy véli: hazájában, Alsó-Szászországban már elég farkas van a faj megőrzéséhez, nem jelentene problémát, ha kicsit ritkítanák az állományt. „Azokat a falkákat, amelyek a legelőterületeken ismételten haszonállatokat ejtenek el, teljesen meg kell szüntetni, különben a farkasok nemzedékről nemzedékre adják tovább a haszonállatokra összpontosító vadászati viselkedést” – mondta a Taznak. Ahol nem lehet vagy nem szabad farkasbiztos kerítéseket felállítani, például a juhlegelőkön, ott nem szabad megtűrni a helyhez kötött farkasokat – véli Dammann-Tamke.

Németországban nagyjából 1200 farkas él, akik folyamatosan lecsapnak a gazdaságokra. A megsérült vagy eltűnt haszonállatok száma is szinte minden évben meredeken emelkedett, 2021-ben 3374 állatot támadtak meg farkasok. Az azonban ritkaságnak számít, hogy egy farkas lóra vadásszon.

Ugyanakkor Dolly halála előtt tíz nappal három pónit öltek meg farkasok Burgdorftól mindössze hat kilométerre.

„Nagyon ritkán fordul elő, hogy farkasok pónikat támadnak meg. De elismerem: Alsó-Szászországban különleges a helyzet. Az elmúlt időszakban 14 farkastámadás történt lovak és pónik ellen – sőt, igazán nagy lovakat is megtámadtak” – mondta Frank Faß német farkasszakértő a Vice-nak. Ám azt is hozzátette, hogy GW950m esete kivételesnek számíthat, mert nem gyakori, hogy egy farkas megtanulja, hogyan támadjon meg lovakat. Bár Faß szerint ki lehet lőni az olyan vadul gyilkolászó farkasokat, mint amilyen GW950m is, de ez nem olyan egyszerű feladat, akkor sem, ha a helyi vadászok végzik a kilövést.

„Alsó-Szászországban azt tapasztaltuk, hogy ha egy farkast kilőttek, arról utólag kiderült, hogy nem is az volt a célpont” – mondta. Faß szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha jobban elkerítenék az állatokat, ami persze több pénzbe is kerülne.

Marie Neuwald szintén ezt a megoldást tartja jobbnak: „A farkasok nem a vadászat révén tanulják meg, hogy a legelő állatoktól távol tartsák magukat. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a csordákat elektromos kerítéssel vagy – ahol ez belefér – házőrző kutyákkal védjük” – mondta. A NABU ezért azt követeli, hogy a szövetségi államok támogassák a beszerzési és üzemeltetési költségeket.

„Ha tíz farkasból talán egyet megölnek, akkor még mindig kilenc farkas marad a falkában, amely képes más állatokat megölni. […] Az összes farkast meg kellene ölni. Az egyetlen intézkedés, amely valóban különbséget jelent, az a kerítés”

– mondta Frank Faß, aki szerint GW950m az élő példa arra, hogy a kilövés nem elég hatékony megoldás. A farkas ugyanis nem először került fel a feketelistára: 2021-ben már egyszer kimondták rá a halálos ítéletet, de véletlenül egy másik farkast lőttek ki helyette. Emiatt GW950m tévedésből lekerült a listáról, és azóta is szökésben van. A Politico szerint a farkas fejére kitűzött mostani vérdíj január 31-én jár le. Utána ismét szabadon kószálhat.