2024. július 16. – 04:55
Kedden először ülnek össze az Európai Parlament (EP) képviselői azóta, hogy június 6–9. között megválasztották őket. Általában két plenárisra is szokott lenni idő az augusztusi nyári szünet előtt, de a későre húzódó választások miatt most egybe kell sűríteni a program nagy részét.
Ez lesz az első ülés azóta is, hogy július 1-én a magyar kormány átvette az uniós miniszterekből álló Tanács vezetését. Normális esetben most mutatná be az elnökségi programot az adott kormány vagy állam vezetője, azaz Orbán Viktor, aki már évek óta távol maradt a plenáristól. Egyelőre mégsem szólal fel – az Euronews szerint egyszerűen a sűrű program miatt nem találtak időpontot, de a liberálisok arra hivatkoztak, ahogyan Orbán szerintük összemosta az elnökséget a békemissziójával. (Ezt a Financial Times alapján a Tanács jogi szolgálata is jogsértőnek tartotta.)
Csütörtökön pedig szavazni fognak az Európai Bizottság elnökéről is, ami annak ellenére is szoros lehet, hogy Ursula von der Leyen a legnagyobb frakciót adó Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje volt, akiről a középpártok is megegyeztek, és a tagállami vezetők – Orbán Viktor egyedüli ellenzése és olasz tartózkodás mellett – ismét őt jelölték az uniós kvázikormány élére.
Ismét a legkisebb tagállam adhatja az összuniós parlament elnökét
Az ülés az EP elnökének megválasztásával indul, ahol nagy meglepetés nem várható. A legnagyobb frakcióból, a jobbközép Európai Néppártból Roberta Metsola már a júniusi, informális uniós csúcstalálkozóra bejelentette, hogy folytatná a 2022-ben megkezdett elnökségét.
Azon a találkozón egyeztettek három másik posztról is, amelyekről három, EP-ben is többségben lévő középpárti csoport – a néppárti, a szocialista és a liberális – alkut kötött. Az egyezségnek hivatalosan nem része a parlamenti elnökség, mert arról a képviselők maguk döntenek, de aligha lenne meglepő, ha a szocialisták és a liberálisok is beállnának az EU legkisebb tagállamából, Máltáról érkező politikus mögé. Metsolának egyetlen kihívója van a posztra, Irene Montero a második legkisebb, szélsőbaloldali frakcióból.
Szoros szavazás várható az Európai Bizottság elnökéről
A nagykoalíciónak nem is ez lesz a nagy próbája, hanem a csütörtöki szavazás az Európai Bizottság elnökéről, akit a tagállami vezetők jelölése után az EP-nek kell megszavaznia. Itt abszolút többségre van szükség, vagyis 361 igen kell. A nagykoalíciónak a legutóbb július 11-én frissített adatok alapján elvben 401 képviselője van, de a viszonylag szűk többségnél számolni kell az esetleges hiányzókkal és átszavazókkal. (Éppen ezért előbbre is hozták a voksolást, nehogy a hétfői állás szerint utolsó érdemi programot tartalmazó napon néhány repülőjéhez siető képviselőn múljon a többség.)
Von der Leyen még kedden is győzködi a frakciókat, amelyek már előre összeszedték a követeléseiket. Nemcsak az a probléma, hogy ezekre lenne-e idő, hanem hogy több ponton ütik egymást. Például a néppártiak módosítanának az uniós zöld intézkedéscsomagon, míg a szocialisták ragaszkodnak a környezetvédelem fontosságához.
Von der Leyen még a szélsőbaloldaliakkal is egyeztet, de ők teljesen kizárták a támogatását, akárcsak a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért (PfE) is. Ha a PfE-től jobbra álló, Mi Hazánkkal a tagjai között megalakult Szuverén Nemzetek Európáját nem számítjuk, a bizottsági elnöknek még mindig van pár lehetősége.
Megpróbálhatná áttolni a döntést a három frakcióval a háta mögött. „Megvannak a számaink” – jelentette ki pénteken Pedro López de Pablo néppárti kommunikációs igazgató. A szocialisták és a liberálisok szóvivői ugyanakkor arra utaltak, hogy a támogatásuk nem garantált, bár a néppárti finoman jelezte, hogy erről már egy csomag részeként megegyeztek. Azaz cserébe ők is támogatták a szocialisták és a liberálisok jelöltjét egy-egy másik posztra.
Von der Leyennek házon belül is vannak ellenzői, miután a néppártiak nagyjából ötöde elutasította a jelölését még márciusban. Például a frakcióhoz és pártcsaládhoz tartozó francia Köztársaságiak már akkor kifejezetten elítélték a „technokrata” kormányzását, és azóta az ír Fianna Fáil is jelezte, hogy nemmel fog szavazni.
A többi csoport közül kettő marad: a zöldek, illetve a radikálisabb jobboldali frakciók közül viszonylag mérsékeltnek számító Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR). Előbbiekkel az lehet a legnagyobb baj, hogy a néppártiak épp a zöld intézkedéseket bontanák le, bár a szóvivőjük pénteken elég kompromisszumkésznek tűnt: azt hangoztatta, hogy (a legnagyobb relatív veszteséget elszenvedő csoportként) tudják, mekkora a súlyuk és hogy azzal mit tudnak elérni.
Az ECR-nél a programok közti különbségek mellett egy külön probléma, hogy a szocialisták és a liberálisok korábban kizárták a bizottsági elnök támogatását, ha az euroszkeptikus frakció segítségével újrázna. Az ECR több tagja is már előre jelezte, hogy nem adna Von der Leyennek még öt évet. Michael Strauss szóvivő pénteken közölte, hogy a frakció tagjai szabadon szavazhatnak, a titkos, papíralapú voksolás végén pedig amúgy sem fog kiderülni, ki támogatja vagy ellenzi. A frakció mögötti pártcsalád vezetőjét, Giorgia Melonit felpaprikázta, hogy az állam- és kormányfői alkuból kihagyták, és csak utólag akartak neki szólni, de nem kizárt, hogy például egy erős európai bizottsági tisztséggel meglágyulhat a szíve.
Az Európai Bizottságba a tagállamok jelölnek egy-egy tagot biztosnak, de az elnök osztja be, ki milyen területet kap. Nagyon nem mindegy, hogy valakinek egy olyan területet adnak, ahol erősek az EU jogkörei és így sok hatalom jár vele, mint általában gazdasági ügyekben, vagy csak támogató szerepe van és nem sokat tud tenni. Például a lengyel Radosław Sikorski ezért nem akar védelmi biztos lenni. Az állam- és kormányfők közül a másik ECR-es, Petr Fiala cseh miniszterelnök támogatta Von der Leyen jelölését, és kifejezetten arról beszélt, hogy a frakció többi tagját is igenre biztatja.
A bizottsági elnök áprilisban még nem zárta ki, hogy az ECR-re is támaszkodjon. Májusban már úgy fogalmazott, hogy nem csoportosan, hanem egyénileg működne együtt olyanokkal, akik megfelelnek a saját feltételeinek – vagyis lehet, hogy inkább néhány pártot kimazsolázva, testre szabottabb háttéralkukkal oldaná meg a matekpéldát.
Öt éve épphogy, kilenc szavazattal választották meg Von der Leyent sokkal kényelmesebb nagykoalíciós többség mellett. Akkor viszont nem volt „csúcsjelölt”, azaz szembementek a középpárti frakciók korábban bevezetett, nem hivatalos rendszerével, hogy előre mondjanak be egy-egy nevet, és közülük válasszák ki, aki többséget tud maga mögé állítani, mint egy miniszterelnök-jelölt a nemzeti választásokon. A gondot az okozta, hogy ugyan az EP választja meg a bizottsági elnököt, de előtte csak az állam- és kormányfők jelölhetnek valakit, és nem mind békéltek meg vele, hogy gyakorlatilag ezt a jogot kivették a kezükből. Tíz éve beletörődtek az első ilyen próbálkozásba, de öt éve nem. Most az EP középpártjai Von der Leyen elutasításával azt kockáztatnák, hogy a háromból zsinórban második bukásával sírba lökik a saját maguk által kiharcolt rendszert.
Ha mégis így lenne, a tagállami vezetőknek egy hónapon belül, egy rendkívüli csúcstalálkozón kellene új nevet bemondaniuk. (A második legnagyobb, szocialista frakciónak Nicolas Schmit a csúcsjelöltje, aki áprilisban egy budapesti sajtóbeszélgetésen is ismertette a terveit.) A magyar kormány is rosszul járhatna a folyamat elhúzódásával, mert a jogállamisági vitákról mielőbb meg kellene egyezni az Európai Bizottsággal: a Horizont Európa kutatási programnál már több mint egy évvel ezelőtt is eurómilliós károkra panaszkodtak közalapítványi egyetemek, december közepén pedig 1,1 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást bukhatunk végleg.
Kiderül, hogy a fideszesek frakciója mit tud elérni a posztoknál
A testület nemcsak a saját és az Európai Bizottság elnökéről, hanem az EP 14 alelnökéről és az adminisztratív feladatokért felelős öt quaestorról is dönt a nyitóülésen. Itt derül majd ki, sikerül-e a PfE-nek harmadik legnagyobb frakcióként kitörnie abból a karanténból, amibe az elődjének tekinthető Identitás és Demokráciát (ID) zárták.
Az ID tagjai közül azok, akiket még nem dobtak ki a júniusi választások előtt vagy szipkázott el azóta az ECR, egyetlen képviselő kivételével mind átléptek a PfE-be. Az új frakció viszont jóval nagyobb, és nemcsak volt ID-sekkel, hanem például a fideszesekkel a harmadik legnagyobbá vált. A testület eljárási szabályzata szerint a vezető tisztségeknél „tekintettel kell lenni a politikai nézetek méltányos képviseletére”, ahogy a nemi és földrajzi egyensúlyra is.
Ahhoz, hogy ez valóban érvényesüljön, eredetileg július 4-ig volt egy nem hivatalos határidő a frakcióalapításhoz. A PfE csak 8-án tartotta az alakuló ülését, így a Népszava szerint eleve az ID alapján számolják a súlyát. Pedro López de Pablo néppárti szóvivő azt is elismerte: tárgyalnak a szocialistákkal és a liberálisokkal arról, hogy az új frakciót karanténba tegyék. Jó eséllyel a Mi Hazánkkal megalapított Szuverén Nemzetek Európája is így járhat, bár az EP legkisebb csoportjánál ez inkább az egy-egy jogszabályért felelős jelentéstevői helyeknél látszódhat.
A PfE-sek szóvivője, Alonso de Mendoza pénteken úgy számolt, hogy arányosan két alelnökük is lenne (a frakció a képviselők nagyjából 12 százalékát képviseli). Az ECR a liberálisokhoz hasonlóan csak egy kicsit van lemaradva mögöttük, az euroszkeptikusok az előző ciklusban kaptak alelnöki helyet, az ID nem. A helyeket többkörös szavazáson osztják ki, ahol menet közben is bedobhatnak új neveket.
2019-ben a Fidesz és a DK is egy-egy alelnököt adott. A Népszava a tárgyalásokra rálátó forrásokból arról ír, hogy az azóta a legnagyobb frakcióból, az Európai Néppártból kisodródott nagyobbik kormánypárt és a lefeleződött, szocialisták közt ülő DK küldöttsége sem számíthat vezető tisztségekre.
A Fidesz egyik képviselőjét, Szekeres Pált mindenesetre jelölték quaestornak.
Nem minden fontos posztot osztanak szét az ülésen. Az EP-n belül témák szerint kisebb szakbizottságokba is beülhetnek a képviselők, és ezek elnökeiről, valamint alelnökeiről csak a jövő héten döntenek. A Népszava szerint itt a Néppártban ülő Tisza Párt EP-képviselői joggal bízhatnak egy-két alelnöki helyben, de akár egy elnökit is elcsíphetnek. A nyitóülés pénteki zárónapján egyelőre csak a bizottsági jelöléseket jelentik be, első lendülettel arról döntenek, hogy hányan legyenek a csoportokban.
Mennyire osztja meg a fideszesek frakcióját Ukrajna támogatása?
Várhatóan Ukrajna ügyében lesz az egyetlen olyan szavazás, ami nem tisztségekről vagy az EP belső ügyeiről szól. A képviselő-testület egy „Ukrajna folyamatos uniós támogatásának szükségessége” című állásfoglalásról vitázik és dönt. A szövegnek – mivel a külügyek a tagállamok jogkörébe tartoznak, és még a közös, uniós részéről is csak a kormányok döntenek egyhangúlag – nem lesz sok gyakorlati jelentősége.
A voksolás viszont az első jelzése lehet annak, mennyire tud a PfE egységet mutatni. A Fidesz eredetileg az ECR-be akart felvételizni, de itt elvárták volna, hogy elkötelezze magát Ukrajna támogatása mellett. A PfE-nél nem tudni ilyen feltételről, de ez nem jelenti, hogy mindenki az ellenkező véleményen lenne. Például a francia Nemzeti Tömörülés a június-júliusi nemzetgyűlési választásokon azzal kampányolt, hogy nem küldene Ukrajnába kiképzőket vagy hosszú távú rakétákat, de lőszert igen. A holland Szabadságpárt elnöke, Geert Wilders többek között azt hangsúlyozta X-en a PfE-be lépésük bejelentésekor, hogy támogatják Ukrajnát.
Cserébe ha a tiszások igennel szavaznak, a fideszesek megpróbálhatják belehúzni őket a háborúpártizó kommunikációjukba, amit már a néppárti belépésük előtt is elkezdtek. Érdemes lesz összehasonlítani, hogy vajon mennyire hivatkoznak majd olyan szövegrészekre, amikre korábban ők vagy az állam- és kormányfők csúcstalálkozóin – amiknek az EP-hez képest több közük van a közös külügyekhez – Orbán Viktor is igent mondott.
(Az Európai Parlament ülésének végleges napirendje még akár kedd reggel is kiegészülhet, ha lényegi változás lenne, azzal frissítjük cikkünket.)
