Többek közt az EU-pénzeket védő reformok gyorsítását kéri az Európai Bizottság a kormánytól

Fogja vissza a költségvetési hiányt, célzottan segítse az alacsony bevételű háztartásokat, vezesse ki a 2022 óta bevezetett energiatámogatásokat és gyorsítsa a leszakadást az orosz gázról – többek között ezeket javasolta az Európai Bizottság a magyar kormánynak. A testület a szerdán kiadott tavaszi gazdasági csomagjában minden uniós országnak adott ajánlásokat, ezeket a tagállami miniszterekből álló Tanács fogadja majd el végső formájukban. Nem jár érte büntetés, ha valamelyikük nem fogadja meg ezeket.

A Magyarországról szóló dokumentum szerint 2023-ban a (nemzetközi) energiaárak csökkenése és a hazai gazdasági visszaesés (recesszió) miatt alacsonyabb fogyasztás is segített a „nagyon magas” infláció csökkentésében, mert így a folyó fizetési mérleg magas hiánya is szűkült. A maginfláció (azaz a gyorsan változó elemektől, mint az energiaáraktól megtisztított pénzromlás) még így is a legmagasabbak között volt az EU-ban, jegyzi meg a dokumentum. A gazdaság továbbra is kitett az energiaárak változásainak és annak, hogy kockázatosnak tartják a külföldi befektetők. A lakásárak növekedése és túlértékeltsége enyhült tavaly.

Az ajánlás megjegyzi, hogy az államháztartási hiány ugyan valamennyire várhatóan mérséklődik, de továbbra is jelentős, „hozzájárulva az inflációhoz” és ahhoz, hogy kölcsönöket kelljen felvenni. Közben az államadósság és a kamatköltségek is magasak. (Azaz nem csak sok az adósságunk, hanem arra a magas kamatok miatt sokat is kell költenünk, ami csak tovább rontja a költségvetés helyzetét, bár az Európai Bizottság nem teszi hozzá, hogy uniós összehasonlításban jóval eladósodottabb országok is vannak.) A bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) viszonyított államadósság 74,3 százalékra fog nőni a dokumentum szerint, amihez hozzájárul a ferihegyi reptér megvásárlása is. „A politikai haladás minden területen, különösen a fiskális és strukturális téren korlátozott, ami hozzájárul az azonosított sebezhetőségek tartósságához” – írja körül szabatosan a dokumentum, hogy a problémákkal nem sokat kezdett a kormány, így továbbra is bajok vannak.

A hiány lejjebb tornázása csökkentené a maginflációt és kordában tartaná az államadósságot, véli az Európai Bizottság. A magas hiány miatt javasolt eljárás szerinte „alátámasztana egy ilyen kiigazítást”. A testület azt is megjegyzi, hogy enyhítené a gazdaság sebezhetőségét, ha a kormány időben és hatékonyan végrehajtaná a terveket, amiket az egyszeri, 10,4 milliárd euró értékű helyreállítási alapért cserébe bevállalt. Ezt megerősítené a „piacon torzító beavatkozások kivezetése” (magyarul például a különadók) és hiánycsökkentő reformok végrehajtása.

A jelentés szerint a 2026 augusztusáig tartó helyreállítási terv reformjait és befektetéseit jelentősen fel kellene gyorsítani, „először a szükséges intézkedések végrehajtásával, amelyek az EU pénzügyi érdekeinek védelmét biztosítják”. Itt arra utal, hogy addig csak egy már megkapott kerülőutas előleg jár a terv mögé tett alapból, amíg a kormány nem pipáltat ki 27 szupermérföldkövet a tagállami Tanáccsal. Közülük eddig csak négyet sikerült biztosan letudnia. A többi elvárás szinte teljesen ugyanaz, mint ami a feltételességi eljárásnál kell – utóbbinál december közepén 1,1 milliárd eurót bukhatunk végleg, ha addig nem sikerül teljesíteni a feltételeket. A helyreállítási alaphoz már csak azért is jó lenne hozzáférni, mert a dokumentum azzal számol, hogy a kiadások GDP-arányosan 0,8 százalékát a vissza nem térítendő, 0,4 százalékát pedig a hitelrésze állná 2024-ben.

A dokumentum a hiány csökkenésével számol többek között azért, mert az alacsonyabb nemzetközi energiaárak miatt nem kell annyi adófizetői pénz a kormány által rezsicsökkentésnek nevezett hatósági ár ellentételezésére. Emellett csökkennek a közpénzből finanszírozott befektetések és fokozatosan magukhoz térnek az adóbevételek. (Utóbbival valószínűleg arra utal, hogy a magas, de mérséklődő infláció miatt beszakadt a fogyasztás, így az alapesetben 27 százalékos, EU-rekorder áfából is a vártnál sokkal kevesebb pénz jött be.)

Az üzleti környezet továbbra is romlik – főleg azért, mert az állam egyre jobban beavatkozik a gazdaságba és gyakran ötletszerűen változtat a szabályokon, írja a dokumentum. Magyarország gyengén teljesít a versenyképességet és a szabályozás minőségét mérő mutatókban, az adók nagy száma pedig tovább nőtt 2024-ben, egyre több az ágazati különadó. „Ezek olyan szektorokban szoktak lenni, amelyekben magas a külföldi tulajdon aránya (például kiskereskedelem, cement, építés és kerámiaanyagok)”, amit az Európai Bizottság aránytalannak és a közös piacot befolyásolónak tart. „A cégek egyenlőtlen bánásmódra és akaratlagosságra panaszkodnak, amikor a hatóságok adminisztratív ellenőrzéseket tartanak vagy engedélyekről döntenek.” Különféle állami beavatkozásokkal kényszerítik a külföldi tulajdonosokat a cégeik eladására. Egyre többször nyilvánítanak projekteket nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúnak átláthatatlan szempontok alapján.

Az Európai Bizottság szerint némi haladás ellenére „jelentős társadalmi és térségi különbségek” vannak az ország fejlettebb és lemaradottabb részei, valamint a városok és a vidék között. Többek között digitális és zöld intézkedéseket javasol ezek leküzdésére, strukturális reformok kellenének az oktatásban és a sebezhető csoportok munkaerő-piaci kihívásait is célzottan kellene kezelni.

A magas foglalkoztatottság ellenére bizonyos hátrányos helyzetű csoportok, mint a romák vagy fogyatékkal élők még mindig akadályokba ütköznek, hogy dolgozzanak vagy képezzék magukat. „Az egyenlőtlenségek abban gyökereznek, ahogyan az oktatási rendszert megszervezték”, jellemző rá a szegregáció. A rövid időre adott álláskeresési járadék mellett nehéz jól passzoló munkát találni vagy továbbképzésre járni. A diplomások aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ami a képzett munkaerőt igénylő állásoknál baj. „Miközben jelentősen nőtt a külföldi dolgozók aránya az utóbbi években”, ez nem biztos, hogy megfelel a munkaerő hiányával küzdő ágazatok igényeinek.

A dokumentum kiemeli, hogy a szegénységi mutatók nagyot csökkentek az elmúlt évtizedben a foglalkoztatottság növekedésével együtt, de a súlyos anyagi nélkülözésnél még mindig az EU legrosszabbjai között vagyunk. A szegénységet tompító juttatások csökkentek az utóbbi években, a magas infláció ellenére többek között a családi adókedvezmény is ugyanakkora maradt, kevés a minimálbér, egyre többeknél viszi el a jövedelmük több mint 40 százalékát a lakhatás.

Magyarország továbbra is erősen függ a nem megújuló energiaforrásoktól, az energiafogyasztás kétharmadát olaj és gáz fedezi. Lassan szakad csak le az orosz behozatalról. Az orosz olaj és gáz aránya 2021 és 2023 között még nőtt is 64-ről 75 százalékra.

A tervezet, amire még a tagállami Tanácsnak is rá kell bólintania, többek között azt javasolja a kormánynak idénre és jövőre, hogy

• fogja vissza a költségvetési hiányt;
• vezesse ki az idei fűtési szezon előtt a vészhelyzeti (vagyis a 2022-es orosz invázió kezdete óta bevezetett) energiatámogatásokat;
• célzottan támogassa az alacsony bevételű háztartásokat;
• gyorsítsa az uniós reformprogramok végrehajtását;
• hamar végezzen a reformokkal, amik a befagyasztott uniós pénzek lehívásához kellenek;
• csökkentse a függést az orosz gáztól, tegyen lépéseket a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivezetésére;
• javítsa a szabályokat és növelje a versenyt, ne legyenek személyre szabott jogszabályok.