Uniós eljárást javasol az Európai Bizottság a magyar kormány túlköltekezése miatt

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy a tagállamok indítsák el a túlköltekezési (túlzottdeficit-)eljárást többek között Magyarország kormányával szemben, mert akkora a költségvetési hiánya, hogy az sérti a közös szabályokat. A testület a tavaszi gazdasági csomagja részeként jelentette be a közleményében, hogy hét tagállamnál lépne a túlzott deficit miatt. (A csomagban ajánlásokat is kiadtak minden tagállamnak, a Magyarországról szóló dokumentumról itt írtunk.)

Mi ez az eljárás, és miért van?

Az EU közös gazdasági szabályainak (maastrichti kritériumok) része, hogy elvileg egyetlen tagnál sem lehet nagyobb a hiány három százaléknál – azaz a bruttó nemzeti össztermékhez, a GDP-hez képest legfeljebb három százalékkal többet költhet az állam, mint amennyi bevétele van, a különbséget adósságból fedezve. Emellett elvileg az adósságuk sem lehet nagyobb, mint a GDP 60 százaléka.

Erre azért van szükség, hogy ne jussanak olyan helyzetbe, mint például a 2008-ban indult gazdasági válságban. Akkor több ország magas hiánya és sok adóssága majdnem magával rántotta a többieket is, ami miatt közös pénzügyi mentőöveket kellett dobálni. (Magának a tagállamnak se jó, ha rengeteg adósságot dob a következő nemzedékek nyakába és sokat kell költenie kamatkiadásokra.)

A szabályokat a “hatos” és a kettes" csomaggal szigorították a válság alatt. Az elmúltával, 2016-ban viszont Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azzal indokolta egy interjúban, miért nem lép az előírásokat sértő Franciaország esetében, hogy „az Franciaország”.

Az eljárásokat a koronavírus-járvány miatt 2020-tól felfüggesztették. Az Európai Bizottság egy finomhangolás után már tavaly visszahozta volna ezeket, de a tagállamok nem tudtak időben megegyezni a részletekről egymással és az Európai Parlamenttel (EP).

A végső szabályokkal – amikről idén februárban egyezett meg a miniszteri Tanács és az EP, majd áprilisban szavazott meg a két testület – finomítottak kicsit az eljáráson. Azoknak az országoknak, amelyeknek az

1. adóssága magasabb a bruttó nemzeti össztermékük (GDP) 90 százaléknál, átlagosan évi egy százalékot kell faragniuk rajta,
2. 60 és 90 százalék között pedig felet.
3. Emellett a GDP-hez képest három százaléknál nagyobb államháztartási hiányt növekedés idején másfélre kellene leszorítani, hogy ezzel olyan tartalékot képezzenek, amivel a nehezebb gazdasági helyzetre készülnek.

Miért indítanák Magyarország esetében?

A magyar államadósság az Eurostat áprilisban nyilvánosságra hozott adatai szerint tavaly 73,5 százalék volt, ami kipipálná a második feltételt, de másfél százalékot esett, bőven többet a megkövetelt fél százaléknál. Nagyobb gond a harmadik feltétel: a deficit 6,7 százalékra rúgott, rendre túllőve a kormányzati várakozásokat. Ennél az adatok alapján csak az olasz kormány hozott össze magasabb hiányt, ami ráadásul 2020 óta makacsul magas, minden évben legalább a három százalékos határ duplája. Ezt egyszeri hatások is rontják, mint a járvány vagy a 2022-es választás előtti, ezer milliárd forintra becsült költekezés, de utóbbinak vannak tartós elemei is (például a 13. havi nyugdíj visszahozása az elöregedő Magyarországon).

A kormány még azzal ugrott neki a tavalyi évnek, hogy 2023-ra 3,9 százalékra tervezte a hiányt, idénre, a szabályok visszavezetésének évére pedig épp a három százalékos uniós követelmény alá, 2,9 százalékra. Ehhez képest még az 5,2, majd 5,9 százalékra emelt 2023-as célt sem sikerült tartani, végül 6,7 százaléknál kötöttünk ki.

Idénre is módosult az eredeti, 2,9 százalékos terv 4,5 százalékra, ráadásul ezt már áprilisra majdnem teljesen elérte a hiány. Magyarul az év végére szinte lehetetlen lesz tartani a kitűzött célt, hacsak nem tesz valamit a kormány – bevételeket növel (például több adót szed) és/vagy kiadásokat csökkent (például vág a juttatásokon). A kormány áprilisban 675 milliárd forint értékű állami beruházást halasztását jelentette be, de Németh Dávid, a K&H Bank makrogazdasági elemzője arról beszélt a Telexnek, hogy ez a kiigazítás még az emelt cél tartásához is kevés lehet, szerinte csak 5 százalék körülire faraghatja vele a kormány a hiányt.

A pénzügyminisztérium még jövőre is három százalék feletti, 3,7 százalékos hiánnyal számol, csak 2026-ra szorítaná le 2,9 százalékra – azaz épp választási évre tervezi, hogy visszafogja.

Azzal, hogy miért érhette meglepetésként a kormányt a költségvetés elszállása, ebben a podcastunkban foglalkoztunk bővebben.

Magyarország mellett még hat másik tagállamnál – Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Szlovákia – javasoltak ilyen eljárást a vizsgált 12-ből. Romániával szemben folytatnák a 2020-ban felfüggesztett procedúrát.

Az Európai Bizottság a gazdasági egyensúlytalanságokat is figyeli, szélsőséges esetben ezek miatt is indulhat eljárás. A tavaszi csomagban 12 országot vizsgáltak ilyen szempontból. Magyarországnál – több másik tagállam mellett – továbbra is látnak egyensúlytalanságokat, de nem került a túlzó kategóriába.

Mi lesz ezután?

A túlzott hiány miatti eljárás elindítása elsőre nem jár semmilyen büntetéssel. A tagállami pénzügyminiszterek legközelebb pénteken ülnek össze az EU Tanácsában, ahol a tavaszi gazdasági csomagot is megvitatják (ennek részeként jelentették be a mostani javaslatokat). A Tanács utána, július 16-án – már a soros magyar elnökséggel – dönthet az eljárások megindításáról.

A tagállamoknak szeptemberben négyéves nemzeti tervet kell bemutatniuk a kiadási céljaikról, valamint a befektetésekről és reformokról. Ha meg tudják indokolni a Tanácsban, kaphatnak még három évet. A Szabad Európa szerint utána, az Európai Bizottság novemberi csomagjából derül majd ki, hogy a magyar kormánynak mikorra és milyen lépcsőkben kell visszaterelnie a hiányt a megengedett szint alá.

A költségvetési pálya meghatározásához egyetlen, az államadósság fenntarthatóságát jelző mutatót használnak. Ennél vannak kivételek például a (Magyarországnál magas) kamatkiadásokra, az uniós támogatásokból fedezett fejlesztéseknél és a munkanélküli segélyeknél.

Ha egy eljárás alá került ország letér majd az előírt pályáról, a GDP-je évi 0,05 százalékára bírságolhatják, amíg vissza nem tér rá.

Majdnem egy évtizedig voltunk benne, több mint egy évtizede nem

A magyar kormány az uniós csatlakozása évétől, 2004-től 2013-ig túlzottdeficit-eljárás alatt állt. Már a belépésünk előtt, Medgyessy Péter miniszterelnök 2002-es megválasztása után elszabadult a hiány a kétszer száznapos program elfogadásával. Medgyessyt 2004-ben Gyurcsány Ferenc váltotta, de – ahogy azt az őszödi beszédben megfogalmazta – „nem csináltunk semmit négy évig”, holott „annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni”.

A 2006-os választási győzelme, majd főleg Bajnai Gordon alatt igyekeztek kiigazítani a helyzetet, de a gyenge magyar költségvetési helyzetben beütő gazdasági világválság miatt a kormány már 2008-ban uniós mentőövet kért (az IMF-é mellett).

A 2010-ben megválasztott Orbán Viktor elsőre nagyobb költségvetési mozgásteret kért az Európai Bizottságtól. Ezt megtagadták (amiből az „Orbán pofonért utazott Brüsszelbe” című Index-cikk született), mire a kormány meghirdette az adósság elleni harcot és az alaptörvénybe égetett egy deficitkorlátot, amit azóta gyakorlatilag teljesen felvizezett.

2012-ben a tagállamok bizottsági javaslatra úgy döntöttek, hogy a deficit miatt a következő évtől felfüggesztik a Magyarországnak járó felzárkóztatási (kohéziós) támogatások egy részét. Végül a kiigazítások miatt ezt a javasolt büntetést még az életbe lépése előtt, 2012-ben visszavonták, a következő évben pedig magát az eljárást is megszüntették.