2024. április 24. – 13:23
Az Európai Parlament (EP) kedden megszavazta az új szabályokat, amelyekkel az EU a tagállamok költségvetésére felügyel. Az előírások azt próbálják megakadályozni, hogy a nemzeti kormányok túl sokat költsenek fedezetlenül, emiatt eladósodjanak és a többieknek kelljen kimenteniük őket.
A szabályokat a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették, de idén módosítva visszavezetik. Azoknak az országoknak, amelyeknek az
- adóssága magasabb a bruttó nemzeti össztermékük (GDP) 90 százaléknál, átlagosan évi egy százalékot kell faragniuk rajta,
- 60 és 90 százalék között pedig felet.
- Emellett a GDP-hez képest három százaléknál nagyobb államháztartási hiányt növekedés idején másfélre kellene leszorítani, valamint olyan tartalék kellene, amivel a nehezebb gazdasági helyzetre készülnek.
A szabályok alapján a tagállamok jelentős része, így Magyarország is eljárásra számíthat. Az államadósság az Eurostat hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint tavaly 73,5 százalék volt, ami kipipálná a második feltételt, de másfél százalékot esett, bőven többet a megkövetelt fél százaléknál. Nagyobb gond lehet a harmadik feltétel: a deficit 6,7 százalékra rúgott, rendre túllőve a kormányzati várakozásokat. Ennél csak az olasz kormány hozott össze magasabb hiányt a hétfői adatok alapján, ráadásul 2020 óta makacsul magas, minden évben legalább a három százalékos határ duplája, bár ezt egyszeri hatások (járvány, 2022-es választás előtti költekezés) is rontják.
Arról viszont nincs szó, hogy az EP bármilyen költségvetési eljárás megindításáról döntött volna, ilyet az Európai Bizottság kezdeményezhet. Az EP közleménye ráadásul kiemeli, hogy a testület nehezebben indíthat túlzottdeficit-eljárást, ha alapvető befektetések vannak folyamatban, ráadásul az uniós programok tagállami társfinanszírozását kivették a hiány számításából. A szabályokat még az EU tagállami miniszterekből álló Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia, bár ez csak várhatóan csak formaság lesz, miután a testület februárban már egyezséget kötött az EP-vel.
A tagállamoknak szeptemberben négyéves nemzeti tervet kell bemutatniuk a kiadási céljaikról, valamint a befektetésekről és reformokról. Ha meg tudják indokolni a Tanácsban, kaphatnak még három évet.
Az EP-n mindhárom érintett jogszabály vagy -módosítás kényelmes többséget ért el. A költségvetési felügyeletről és a gazdaságpolitika összehangolásáról szóló rendeletre minden szavazó magyar képviselő támogatta az EP statisztikája alapján. A túlzott hiányt kezelő eljárásról és a költségvetési keretrendszerről szóló jogszabályok módosításánál viszont a fideszesek nemet nyomtak (kivéve egy alkalommal Kósa Ádámot), a többi magyar képviselő igent.
Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió
