A Fidesz szerint már megint nem szavazták meg, amit megszavaztak

Teljes importembargót követel az Európai Parlament az orosz energiahordozókra egy április 7-i állásfoglalással. Az 513 igennel, 22 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott szöveg további büntetőintézkedések mellett érvel.

Többek között az orosz kőolaj, földgáz, szén és nukleáris üzemanyag behozatalának azonnali betiltását követeli, de egy nagy belső ellentmondással egy tervet is akar Európa biztonságos energiaellátásának garantálására, ami rövid távon lehetetlennek látszik egy azonnali és teljes embargóval. A szöveg emellett az összes orosz bankot kizárná a SWIFT-rendszerből és kidobatná az oroszokat egy sor nemzetközi szervezetből, valamint egy konkrét uniós stratégiát követel, ami feltételekhez kötné a szankciók visszavonását. A bucsai mészárlást háborús bűnnek nevezi és követeli, hogy az ilyen cselekmények elkövetőit állítsák bíróság elé.

Az MTI már fideszes képviselő szövegéből is elhallgat

A magyar állami hírügynökség minderről úgy adott hírt, hogy a szavazatok számát fel sem tüntette. A nagyobbik kormánypárt képviselőjét idézték csak: „A Fidesz európai parlamenti képviselői a csütörtöki szavazáson is határozott nemmel szavaztak arra a javaslatra, hogy embargót vezessenek be az Oroszországból érkező gázra, kőolajra és nukleáris üzemanyagra – derült ki Gál Kinga fideszes EP-képviselő Facebook oldalán megjelent közleményéből.”

Mindezt úgy, hogy

az idézett bejegyzésből is kiderül, mekkora csúsztatás a „határozott nem”.

Képviselőcsoportok közötti egyeztetéssel született meg egy kompromisszumos szöveg. Ez került a teljes EP elé, de itt több módosító is érkezett hozzá. Ilyenkor először ezekről döntenek. Ami közülük többséget kap, bekerül a teljes szövegbe, amiről egyben is szavaznak.

Az MTI trükkös megfogalmazása olyan jól sikerült, hogy ez alapján a Hvg.hu-n úgy is jött le, hogy a végszavazás 22 „nem” voksa között számolt a fideszes képviselőkkel.

Ehelyett a „határozott nem” csak a módosítóra vonatkozott, ami ennek ellenére többséget kapott, így bekerült a végső változatba. Erre a kormánypárti képviselők már igent mondtak.

A fideszesek viselkedése már csak azért is furcsa, mert amióta az egyre biztosabb kidobásuk előtt kiléptek az Európai Néppártból és függetlenként ülnek az EP-ben, egyetlen uniós frakciónak sem kell megfelelniük, tartózkodhattak volna, hogy aztán mutogassanak a „rezsinövelő” ellenzékiekre, akik bezzeg igent mondtak.

Gál Kinga azzal magyarázta a bukfencet a bejegyzésében, hogy „kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, elítéljük az orosz agressziót, ezért az európai egység érdekében az EP-határozatot a végszavazásnál támogatni fogjuk”. A Magyar Nemzet cikke legalább nem spórolta le ezt a részt, inkább külön kiemelve igyekezett feloldani az ellentmondást, bár szerző helyett csak „munkatársunkat” tüntetett fel.

Egyszer már előadták ugyanezt

A preventív magyarázkodás azért is indokolt lehet az MTI-féle elhallgatás helyett, mert már második alkalommal voksolnak hasonló módszerrel a fideszes képviselők az orosz invázió ügyében, és legutóbb hamar lecsapták a magas labdát ellenzéki képviselők.

Márciusban egy olyan állásfoglalás végszavazásánál tartottak a fideszesek az igenek nagy többségével – módosítóra leadott nemmel magyarázkodva –, amely „szorgalmazza, hogy haladéktalanul tiltsák be az orosz ellenőrzés alatt álló beruházási alapok és bankok” működését az EU-ban, kifejezetten példaként említve a budapesti központú Nemzetközi Beruházási Bankot. Emellett többek között „felhívja a tagállamokat, hogy szüntessenek be az Oroszországgal a nukleáris területen folytatott minden együttműködést, különösen a Roszatommal és leányvállalataival”.

Legutóbb a DK is csúsztatott

Akkor a DK pedig egyenesen úgy fogalmazott: azzal, hogy az Európai Parlament megszavazta a szankciókat, ki kell utasítani az orosz „kémbankot” és ki kell szállni Paks II-ből.

Valójában semmit nem kell ez alapján csinálni, ahogy most sem fog leállni az energiaimport, mert a parlamenti állásfoglalásoknak semmilyen gyakorlati következménye nincs.

Csak politikai üzenetről van szó: legfeljebb azt mutatja, hogy egy esetleges jövőbeni jogszabály milyen szöveggel kapna többséget a „rendes” jogalkotás szerint társ-döntéshozó EP-ben. (Bár többször trollkodtak azzal magyar ellenzékiek, hogy EP-s vagy néppárti határozatok szövegét adták be a magyar parlamentben, ezeket még bizottsági szakaszban elfojtotta a Fidesz.)

Az uniós képviselők – a világ szinte összes országgyűlésével, így a magyarral szemben – nem tehetnek javaslatot. Amióta az erre egyedül felhatalmazott Európai Bizottság 2004-ben visszafogta a jogszabályok kezdeményezését, a kevesebb munka és a bővítéssel megugrott képviselőszám miatt egyre több ilyen állásfoglalást gyárt az „unatkozó” EP. Általában – gyakran némileg feltupírozva – ezek állnak „az EU betiltja a” felütésű álhírek mögött, például amikor elterjedt, hogy nem lehet majd köztéren fényképezni.

Rövid távon csak a szenet tiltanák be

Ugyan Ursula von der Leyen bizottsági elnök ígéretet tett rá, hogy ezeket javaslatként fogja kezelni, ennek egyrészt semmi jele, másrészt az EP amúgy sem része a szankciós döntéshozatalnak, azokat a tagállamok hozzák egyhangúlag. Ők már egyeztetnek az újabb körről, az állásfoglalásban említett energiahordozók közül szinte biztos, hogy csak a viszonylag könnyen pótolható orosz szénről lesz szó. Az olajhoz idő kell, de nem kizárt, hogy előbb-utóbb terítékre kerül, a nukleáris fűtőrudaknál sem olyan egyszerű a váltás, a nagyrészt Oroszországból érkező gázról pedig sokkal körülményesebb lenne leválni.

Frissítés: a cikk első verziójában azt írtuk, hogy általában az európai parlamenti szövegek először a képviselők kisebb szakbizottságain mennek át. Ebben az esetben viszont a képviselőcsoportok közötti egyeztetéssel született meg egy kompromisszumos első változat.